2024. 07. 22. hétfő

Magdolna
1 EUR 391 HUF
1 GBP 464 HUF

A magyar EU elnökség prioritásai

A magyar elnökség politikai napirendjét az emberi tényező köré kívánja építeni, négy fő témakörre összpontosítva: növekedés és foglalkoztatás az európai szociális modell megőrzéséért; erősebb Európa; polgárbarát unió; bővítés és szomszédságpolitika.
2011. január 1-jétől, soros elnökként Magyarország feladata lesz, hogy az Európai Unió napirendjén szereplő ügyeket a 27 tagállam közös érdekeinek megfelelően alakítsa. Hogy számos teendője között is tartani tudja a helyes irányt, kijelölte azokat a témákat, amelyeknek kiemelt fontosságot tulajdonít. A magyar elnökség négy prioritás mentén kíván dolgozni 2011 első félévében. Emellett a gazdasági ügyektől kezdve a közösségi politikákon át a bővítés kérdéséig minden esetben szem előtt kívánja tartani az emberi tényezőt, mint az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés alapját.
Növekedés és foglalkoztatás az európai szociális modell megőrzéséért
Az Unió egészét a gazdasági átrendeződés határozza meg. A magyar elnökség folytatja a konszolidációt. Meggyőződése, hogy a siker kulcsa az EU jövő-orientált növekedési stratégiájában és a gazdaságpolitikai koordináció megerősítésében rejlik.
Az Európa 2020 stratégia az európai polgárok életkörülményeit kívánja javítani, illetve megőrizni, ezért középpontjában a munkahelyteremtésnek és a fenntartható versenyképességnek kell állnia. A magyar elnökség ezért javítani kíván a munkahelyteremtés motorjainak számító kis- és középvállalkozások helyzetén, és fel kívánja hívni a tagállamok figyelmét arra, milyen hatással lehet a demográfia és családpolitika a foglalkoztatásra és a gazdasági növekedésre. A szegénység csökkentésére irányuló kezdeményezés során az elnökség kiemelt figyelmet kíván fordítani a gyermekszegénység elleni küzdelemre, és érdemi, európai szintű lépések meghozatalára törekszik a romaintegráció kérdésében.
Erősebb Európa
Az EU belső politikái a következő generációk jövőjét meghatározó három alapelem, az élelmiszer, az energia és a víz köré épülnek. A magyar elnökség ezért kiemelt figyelmet szentel annak, hogy ezeket a szakpolitikákat, és ezáltal Európát is megerősítse. A Közös Agrárpolitika felülvizsgálata, a közös energiapolitika megteremtése, és egy új terület, az európai vízpolitika kialakítása ezt a célt szolgálja. A vízkészletek megőrzéséről szóló vitával párhuzamosan, a magyar elnökség alatt fogadják el a Duna-régió fejlesztésére irányuló európai stratégiát is.
Magyarország valós, érdemi vitát kíván folytatni a fenti területekről. Mindez elengedhetetlen ahhoz, hogy az Unió következő többéves pénzügyi kerete ezekre a közös, a tagállamok közti kohéziót és szolidaritást erősítő politikákra épülhessen fel.
Polgárbarát unió
Az Uniónak a polgárokat mindennapjaikban közvetlenül érintő kérdésekkel is foglalkozni kell. Így Magyarország céljai között szerepel a Stockholmi Program végrehajtásának továbbvitele, a polgárok szabad mozgásának biztosítása érdekében a schengeni övezet Romániával és Bulgáriával történő kibővítésének előmozdítása, valamint az alapvető jogok védelme. Mindezek mellett a magyar elnökség célkitűzése, hogy ráirányítsa a tagállamok figyelmét a kulturális sokszínűségre mint védendő európai értékre. A kulturális sokszínűség az elnökség alatti kulturális események meghatározó témája lesz.

Bővítés és szomszédságpolitika
Magyarország megkülönböztetett figyelmet kíván szentelni a bővítési folyamat továbbvitelére és a nyugat-balkáni térség integrációs perspektívájának előmozdítására. A magyar elnökség mindent meg fog tenni azért, hogy a Horvátországgal folyamatban levő csatlakozási tárgyalások 2011 első felében lezáruljanak. Kiemelt cél továbbá a szomszédságpolitika keleti dimenziójának megerősítése, amelynek keretében 2011 májusában Magyarországon rendezik meg a második Keleti Partnerség csúcstalálkozót.

Részletesen

Bővítés

Az európai integráció összehangolt és következetes mélyítése mellett történelmi siker annak bővítése is. A magyar elnökség ezért kiemelt figyelmet szentel a folyamat továbbvitelének. Cél, hogy az Európai Unió továbbra is nyitva álljon azon európai országok előtt, amelyek készek és képesek az európai értékek megszilárdítását szolgáló belső reformok véghezvitelére, és teljesítik a csatlakozási követelményeket.
ELŐZMÉNYEK
Hatvan évvel ezelőtt, 1950-ben, hat ország állapodott meg szén- és acéliparának összehangolt működtetéséről. Ebből a gazdasági együttműködésből nőtte ki magát az Európai Unió, amely ma már 27 ország szoros integrációjaként működik. Közös politikái és közös intézményei által megteremtette a tagállamok közti kohéziót és erősíti a világban betöltött szerepét. A legutóbbi bővítések során Magyarországgal együtt tíz volt szocialista ország csatlakozott az unióhoz, ami hozzájárult ahhoz, hogy a kontinensen megszilárduljanak a demokratikus értékek, a jogállamiság és a biztonság. Európa jelentősége az így kialakult egységben rejlik, melynek egyik alapeleme az uniós bővítéspolitika.
Az európai integráció összehangolt és következetes mélyítése és ezzel párhuzamos bővítése történelmi siker. E folyamat lendületét a magyar EU-elnökség is fent kívánja tartani, mindent megtesz majd, hogy a csatlakozási folyamat ütemesen, a csatlakozásra várók felkészültségének figyelembe vételével haladjon előre. A magyar elnökség célja, hogy megteremtse a bővítési folyamat előrehaladásához szükséges konszenzust a tagállamok között.
A MAGYAR ELNÖKSÉGI FÉLÉV
Az EU jelenleg öt országot tart számon „tagjelöltként”. Törökország, Horvátország, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság (FYROM), és Izland csatlakozási folyamatuk más-más fázisaiban tartanak, Montenegró számára pedig a legutóbbi, 2010. december 16-17-i Európai Tanács adott tagjelölti státuszt. A magyar elnökség meggyőződése, az Unió érdeke, hogy továbbra is nyitott maradjon azon európai országok előtt, amelyek készek az európai értékek, az emberi jogok, a szabadság és jogállamiság megszilárdítását szolgáló belső reformok véghezvitelére, amennyiben teljesítik a csatlakozási követelményeket. Az Unió csak úgy lehet hiteles, ha ez a folyamat a jövőben is kiszámítható marad.
Magyarország elkötelezett a nyugat-balkáni térség integrációs perspektívája mellett.  Meggyőződésünk, hogy az uniós csatlakozás stabilitást és prosperitást hoz a térségbe.
Törökország
Törökország 1999-ben kapott tagjelölti státuszt az EU-tól. A 2005-ben megkezdett csatlakozási tárgyalások 35 fejezetéből jelenleg 13 van megnyitva, és közülük egyet ideiglenesen lezártak. A magyar EU-elnökség célja, hogy a folyamat hitelességére tekintettel annak lendületét fenntartsa.
Horvátország
A 2004-ben tagjelöltté vált Horvátországgal 2005-ben megkezdett csatlakozási tárgyalások az utolsó szakaszba léptek. A magyar EU-elnökség mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy pontot tegyen a Zágrábbal folytatott tárgyalások végére. Az ország csatlakozása kézzelfoghatóvá tenné a régió számára az európai integrációt, erősítve a nyugat-balkáni térség stabilitását és az EU értékei melletti elkötelezettséget. A legösszetettebb, legnehezebb fejezetek lezárása a magyar elnökségre marad, ezeken a területeken kell Zágrábbal véglegesíteni a tárgyalásokat.
Izland
A szigetország 2009 júniusában nyújtotta be csatlakozási kérelmét az EU-hoz, és a tagállamok egy évvel később a tárgyalások megkezdése mellett döntöttek. A folyamat első szakasza az egyes fejezetek alá tartozó joganyag részletes bizottsági vizsgálata (screening), amely 2010 novemberében indult, és várhatóan 2011 tavaszán le is zárul. Mivel Izland tagja az Európai Gazdasági Térségnek, joganyaga egy részét már összehangolta az uniós normákkal. A bővítési folyamat hitelességének fenntartása érdekében azonban a magyar elnökség ügyelni fog, hogy a Reykjavík ugyanolyan feltételekkel vegyen részt a folyamatban, mint más tagjelölt országok. Ha a tagállamok úgy döntenek, hogy Reykjavík erre felkészült, Magyarország kész megnyitni az első tárgyalási fejezeteket Izlanddal.
CÉLOK
A magyar elnökség elkötelezett a nyugat-balkáni térség integrációs perspektívája mellett, és mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy a Horvátországgal folyamatban levő csatlakozási tárgyalások 2011 első felében lezáruljanak. Magyarország készen áll a vonatkozó elnökségi feladatok teljesítésére, amennyiben a tagállamok a csatlakozási tárgyalások megkezdése mellett döntenek Macedónia volt Jugoszláv Köztársasággal (FYROM). Cél, hogy a Törökországgal folytatott csatlakozási tárgyalások eddigi ütemét fenntartsuk, illetve, hogy Izlanddal a tárgyalások tartalmi részét hatékonyan kezeljük.


A kulturális sokszínűség és az Önkéntesség Európai Éve

Az Európai Unió Tanácsának soros elnökeként Magyarország támogatni kívánja a kulturális sokszínűség megőrzését. Ennek kulcselemét az aktív polgárság, vagyis a civil szervezetek és az önkéntesség ösztönzésében látja. A magyar elnökséggel egy időben, 2011. január 1-jén indul az Önkéntesség Európai Éve, így Magyarország kiemelt figyelmet szentel majd azoknak, akik önszántukból igyekeznek tenni közösségük sorsának jobbra fordításáért. Az Európai Bizottsággal együttműködve számos program és pályázat áll majd az aktivitás és az öngondoskodás szellemét képviselők rendelkezésére. A magyar elnökség fel kívánja hívni továbbá a tagállamok figyelmét arra is, hogy a kulturális sokszínűség az Európa 2020 növekedési stratégia megvalósítását is segítheti.
ELŐZMÉNYEK
Az EU egyik legnagyobb erejét kulturális sokszínűségéből meríti, ezért annak támogatása folyamatosan az európai politika céljai között szerepel. Erre szolgál az Európai Bizottság által rendre meghirdetett Kultúra program, és hasonló megfontolásból választották a 2008-as évet a kultúrák közötti párbeszéd európai évének.
A magyar elnökség mind a közös európai értékek, mind a tagállamok által képviselt eltérő kulturális örökség megőrzésére figyelemmel lesz. Kiemelt támogatást kapnak ebben az aktív, saját közösségük sorsát segítő polgárok, különös tekintettel a civil szervezetekre és az önkéntesség intézményére.
A MAGYAR ELNÖKSÉGI FÉLÉV
Az Európa 2020 stratégia végrehajtásával összefüggésben a magyar elnökség célja ama területek és eszközök feltárása, ahol a kultúra hozzájárulhat az európai gazdasági és növekedési célok eléréséhez. E téren különösen fontos a kulturális és kreatív iparágaknak az európai versenyképességben, a társadalmi fejlődésben és a kohézió erősítésében játszott szerepe, valamint a tudásalapú társadalom, az innováció és a kultúra összekapcsolásának szinergia-teremtő hatása. Éppen ezért 2011 februárjában a témában szakértői konferenciára kerül sor, és a kérdés napirendre kerül a kulturális miniszterek márciusi informális találkozóján is. A magyar elnökség mindent megtesz annak érdekében, hogy a tagállamok kijelöljék a kulturális alapú fejlesztési célokat, és megteremtsék a kulturális és kreatív szektorok számára elérhető támogatásokat.
Ebben fontos szerepet játszik a Tanács 2011-2014 közötti időszakra vonatkozó kulturális munkaterve. A munkaterv végrehajtása lehetőséget kínál arra, hogy a kulturális és nyelvi sokszínűség kérdését magas szintű fórumokon, így például a kulturális minisztériumok és a külügyminisztériumok vezető tisztségviselőinek közös, informális találkozóján vitassák meg. Erre első alkalommal a magyar elnökség alatt, 2011 májusában kerül sor.
Magyarország elő kívánja mozdítani a művészek és más kulturális szakemberek mobilitását akadályozó tényezők feltárását és egy mobilitásukat elősegítő információs rendszer kialakítását. A múzeumi gyűjtemények témájában az elnökség legfőbb magyarországi eseménye, hogy a Collections Mobility 2.0 projekt keretében a Szépművészeti Múzeum képzés-, illetve előadássorozatot rendez gyűjteményi mobilitással foglakozó szakemberek számára, valamint a projekt részeként gyakorlati kézikönyvet jelentet meg.
A magyar elnökség zárhatja le a belga elnökség által előkészített vitát az Európai Örökség cím létrehozásáról politikai megállapodás elfogadásával, amelynek nyomán az elnökség elő kívánja mozdítani a címet viselő vagy a címre jelölt helyszínek hálózatának együttműködését. E célból 2011 júniusában (a 2008. évi francia elnökséget követően másodikként) Európai Örökségi Fórumot rendeznek.
Az Európai Unió Tanácsa a 2011. évet az aktív polgárságot előmozdító önkéntes tevékenységek európai évévé tette. A Tanács hosszú ideje törekszik arra, hogy az Európai Unió fejlődésének elősegítésére tematikus évek kijelölésével hívja fel a figyelmet egy-egy kulturális, társadalmi vagy szociális problémára. Ennek jegyében a 2008-as év a kultúrák közti párbeszéd, 2009 a kreativitás és innováció, 2010 pedig a szegénység elleni küzdelem éve volt. Az önkéntesség évének egyik fő célja, hogy rámutasson: az önkéntesség a felelős állampolgári tevékenység hatékony formája. A magyar elnökség bízik abban, hogy az Önkéntesség Európai Éve hatására az önkéntes munka a társadalom részéről is nagyobb elismerést nyer.
A civil szervezetek és önkéntes munkát végzők számára a magyar elnökség, az Európai Bizottsággal együttműködve honlapot hozott létre a www.onkentesseg2011.hu címen. Az aktív polgárok lehetőséget kapnak az európai évhez való csatlakozására, regisztrálhatják az önkéntesség szellemiségében szerveződő eseményeiket és programjaikat. Az európai év jegyében az Európai  Bizottság Magyarországi Képviselete is új profillal bővül. Új székhelyén, a budapesti Millenáris Parkban helyet és infrastruktúrát kínál mindazon szervezeteknek, akik aktivitásukkal az európai közösséget kívánják támogatni.
A magyar elnökség anyagi forrásokkal is (2010. december eleji árfolyamon összesen 800 ezer euróval) támogatni kívánja az aktív polgárokat. A magyar külügyminisztérium 130 millió forintot fordít a civil szervezetek számára kiírandó pályázatokra, és további 22 millió forintot különített el az áprilisra tervezett kiemelt konferenciára, melynek célja, hogy az önkéntes és civil munka előnyei az üzleti és a politikai szféra számára is láthatóvá váljanak. Az elnökségi költségvetésből további 70 millió forintot szánnak a június elején megrendezendő önkéntesség hetének programjaira. A Bizottság összesen 180 ezer eurót szán pályázatokra, és 30 millió forintnak megfelelő eurót egyéb rendezvényekre.
CÉLOK
A magyar elnökség folytatni kívánja az Európa közös, de tagállamonként eltérő kulturális örökségét és értékeit megjelenítő Európai Örökség Címre vonatkozó jogalkotást és figyelemmel kíséri a Tanács új, 2011-2014-es időszakra vonatkozó kulturális munkatervének végrehajtását. Az önkénteseken és a civil szervezeteken keresztül az elnökség az aktív európai polgárságot szeretné támogatni. Szorosan együttműködik az Európai Bizottsággal az Önkéntesség Európai Éve keretében kiírandó számos pályázat és projekt előkészítésében és lebonyolításában.

Duna Régió Stratégia
Az EU Duna Régió Stratégiája (DRS) a Duna vízgyűjtő területéhez tartozó régiók és országok makroregionális fejlesztési stratégiája és akcióterve. Egyszerre célozza a dunai makrorégió fenntartható fejlesztését, természeti területeinek, tájainak és kulturális értékeinek védelmét. Az Európai Tanács 2009. júniusi felkérése alapján az Európai Bizottság 2010 decemberében tett javaslatot a DRS-re, amelynek elfogadása a 2011. évi soros magyar elnökségre esik.
Az EU Balti-tengeri régiós stratégiája után, amelyet a svéd elnökség idején, 2009 második felében fogadtak el, a DRS az Unió második makroregionális fejlesztési stratégiája lesz. Megalkotásában nyolc EU-tagállam és hat EU-n kívüli ország vesz részt: Németország (Baden-Württemberg és Bajorország), Ausztria, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Lengyelország, Románia, Bulgária, valamint Horvátország, Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Moldova és Ukrajna. A magyar elnökség célja, hogy a 2011. júniusi Európai Tanács-ülésen a tagállamok fogadják el a stratégiát.
CÉLOK
Az Európai Unió Tanácsa 2009. június 18-19-i ülésén hivatalosan felkérte az Európai Bizottságot, hogy 2010 végéig készítse el a Duna Régió Stratégia tervezetét. A Bizottság 2010 decemberében terjesztette elő javaslatát, amely 11 cselekvési területet ölel fel a következő fő súlyponti témák alapján: a közlekedés és az energiahálózatok fenntartható fejlesztése, a környezet- és vízvédelem, a társadalmi és gazdaságfejlesztés, valamint az irányítási rendszer fejlesztése.
Összeurópai szempontból mind a Balti, mind a Duna-stratégia szimbolikus. Jelképezi, hogy a globalizáció korában az egyes államok egymásrautaltsága egyre növekszik. A stratégia így arra is egyedülálló alkalmat kínál, hogy a részt vevő országok koordináltan adjanak választ olyan globális jellegű kihívásokra, amelyeket csak határon átívelő módon lehet megoldani (energiabiztonság, klímaváltozás, árvíz, aszály stb.).
A DRS célja a régió gazdaságának és versenyképességének s végső soron polgárai jólétének fenntartható módon történő növelése, egy virágzó, fejlődő és attraktív régió létrehozása. A DRS segíti a kohézió erősítését a régióban, illetve a meglévő régiós különbségek csökkentését. Ennek fontos vetülete a kis- és középvállalkozások versenyképességének és terjeszkedésének támogatása a Duna menti régióban. A Közép-Európa-politika fontos elemeként a DRS elősegítheti a Nyugat-Balkán európai integrációjának a felvezetését is.
A DRS kiemelt cselekvési területe az energia- és közlekedési hálózatok hiányzó összeköttetéseinek a kiépítése, a régiót érintő közúti és vasúti közlekedési folyosók fejlesztése és az energiaellátás biztonságának javítása. A tagállami projektek összehangolása, az integrált megközelítés a stratégia kulcsa.
A megújuló energia (így például a geotermikus energia) és az energiahatékonyság tekintetében a DRS egyértelműen az Európa 2020 stratégia szolgálatában áll. A kapcsolódó kutatás-fejlesztés területén is fontos az együttműködés erősítése a térség országaival.
A DRS jól illeszkedik a víz témaköréhez, a 2011. évi magyar EU-elnökségi program egyik központi eleméhez. A stratégia a 2012-ben kezdődő új, átfogó vízpolitika alakításához értékes hozzájárulás, mert a vízminőség védelmére koncentráló korábbi megközelítést kiegészíti az integrált és fenntartható vízgazdálkodás kérdéskörével.
A vízpolitika a magyar elnökség önálló kezdeményezése, amit teljes politikai konszenzus övez. Magyarország célja az uniós és magyar szempontból fontos, vízgazdálkodási körbe tartozó szempontok fejlesztése, majd megerősítése az EU-politikákban. Az elnökség hangsúlyt helyez a) a szélsőséges időjárási és vízügyi jelenségek integrált kezelésére (aszály, árvíz, belvíz, a csapadékeloszlás egyenetlenségei); b) a víz által nyújtott úgynevezett ökológiai szolgáltatásokra (vizes élőhelyek, a víz öntisztulása, talajképződés); c) a nemzetközi együttműködés fontosságára. Az árvízkockázaton túl a vízminőség védelme (ide értve a szennyezések kiküszöbölését, kezelését) szintén az egész vízgyűjtő területre kiterjedő szemléletet igényel. A magyar elnökségi időszak végén kerül sor a tagállamok közötti eszmecserére a Bizottság 2012-ben esedékes átfogó vízpolitikai javaslatairól.
Fontos a dunai térség biztonságának erősítése országon belül és határokon átívelően. A Duna-régiót schengeni és nem schengeni tagállamok, tagjelölt és külső országok alkotják, ami megnehezíti az összehangolt rendészeti fellépést, az országok közötti koordinációt. A DRS lehetőséget ad minden érintett rendvédelmi és egyéb szervezet operatív együttműködésére a Duna teljes hosszán. A katasztrófavédelmi információs rendszerek párhuzamos fejlesztésén keresztül elősegíti a Duna mint szállítási útvonal biztonságának erősítését.
A DRS épít a régió gazdag kulturális kínálatára mind az épített örökség védelmével és bemutatásával, mind a szellemi örökség sokszínűségének hangsúlyozásával. Ugyancsak fontos a Duna vízi turisztikai, vízi sport célú hasznosítása a folyó teljes szakaszán.
A stratégia a rendelkezésre álló források jobb és koordinált felhasználását is célozza, de külön uniós pénzt nem különítenek el rá. A régió országainak kiemelt érdekük, hogy a 2013-ig terjedő uniós programozási időszakban a makroregionális stratégia a gazdasági növekedést segítse elő projektek és programok révén, összhangban a gazdasági fellendülést célzó Európa 2020 stratégiával és nemzeti programokkal.
A DRS jelentőségét és összetettségét az is jelzi, hogy milyen sok szakmai és civil szervezet kívánt részt venni a stratégia kidolgozásában, illetve megvalósításában. Ahogy az DRS alapvető célkitűzései között is szerepel, a részletek kidolgozásában és a konkrét projektek megvalósításában kiemelt szerep hárul a szakmai és társadalmi szervezetekre. Ez biztosítja azt, hogy a stratégia a lehető legszélesebb támogatottsággal valósulhasson meg.
A MAGYAR ELNÖKSÉGI FÉLÉV
A tagállamok többsége a magyar elnökség alatt ismeri meg és tárgyalja a DRS-t. A magyar elnökség célja, hogy a 2011. júniusi Európai Tanács-ülésen a tagállamok jóváhagyják a stratégiát.  A stratégia megfogalmazásában résztvevő nyolc tagállam és hat EU-n kívüli ország együttműködése erősítheti a kohéziót a térségben, ezért az érdekek harmonizációja fontos feladat marad.  
Az elnökségi feladatokat Magyarországtól 2011. július 1-jén Lengyelország veszi át. Lengyelország az EU Balti-tengeri stratégiájának részeseként az EU keleti partnereivel és a Duna-térséggel ápolt szoros kapcsolataira alapozva fontos szerepet játszik a két makroregionális stratégia koordinált sikerre vitelében.


Gazdasági kormányzás

A 2008-2009 folyamán elmélyülő globális pénzügyi és gazdasági válság fiskális hatásai és a görög költségvetési problémák következtében az Európai Unió tagállamai a világban is példátlan lépésre szánták el magukat: megállapodtak, hogy gazdaságpolitikájukat a jövőben összehangolják, vagyis megteremtik az Unió „gazdasági kormányzását”. A magyar elnökség egyik legfontosabb feladatának tekinti, hogy – a Bizottsággal és az Európai Tanáccsal szorosan együttműködve – a Bizottság által beterjesztett hat jogszabályjavaslatról szóló tanácsi vitát továbbvigye, és 2011 nyarára le is zárja.  Külön feladatként jelentkezik az eurózóna állandó válságkezelő mechanizmusának kialakítása, amely a szerződés módosítását is igényli.
ELŐZMÉNYEK
Az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács 2010 közepén létrehozott egy miniszteri szintű ad hoc munkacsoportot (Task Force) azzal a céllal, hogy javaslatokat dolgozzon ki a gazdaságpolitikai koordináció válság következtében elengedhetetlenné vált megerősítésére. Az állandó elnök, Herman Van Rompuy által vezetett csoport elképzeléseit az Európai Bizottság 2010. szeptember 29-én bemutatott jogszabálycsomagja is figyelembe vette.
A Bizottság által javasolt hat jogszabály célja, hogy az új gazdaságpolitikai együttműködés – és a hozzá kapcsolódó szankciók – konkrét jogszabályok mentén, automatikusan működjenek. A javaslat megerősíti a meglévő eszközöket, és kiterjeszti a gazdasági koordinációra és költségvetési politikára gyakorolt hatásukat. Az Európai Tanács október 28-29-i ülése ezen kívül elfogadta az ad hoc munkacsoport jelentését és megállapodott egy állandó válságkezelő mechanizmus létrehozásának szükségességéről is. Ehhez a Lisszaboni Szerződés korlátozott módosítására van szükség, amelynek részleteit az európai intézmények dolgozzák ki. Az új gazdaságpolitikai koordináció hatékony működését segíti az európai félév ciklusa is.
A MAGYAR ELNÖKSÉGI FÉLÉV
A problémák azonosítását követően, 2011 első fele a döntések meghozatalának ideje lesz. Az EU számára elsődleges fontosságú a bizalom helyreállítása, a fenntartható fejlődés, a foglalkoztatás és versenyképesség növelése. A magyar elnökség úgy látja, a tagállamok közös feladata, hogy a gazdasági kormányzás erősítése érdekében 2010 szeptemberében előterjesztett bizottsági jogalkotási javaslatokról 2011 nyaráig megállapodást érjenek el, figyelembe véve a Herman Van Rompuy által vezetett ad hoc munkacsoport jelentésében foglaltakat és az Európai Tanács 2010. decemberi ülésének döntéseit.
A kezdeményezések a költségvetési fegyelem növelésére, a gazdasági felügyelet kiterjesztésére, az együttműködés elmélyítésére, egy állandó válságkezelési keret létrehozására, valamint az intézmények megerősítésére irányulnak. A magyar elnökség együttműködik az Európai Tanács állandó elnökével és a Bizottság elnökével az állandó válságkezelő mechanizmus létrehozására irányuló munkában, összhangban az Európai Tanács döntéseivel, különös tekintettel az ennek megvalósításához szükséges, korlátozott mértékű szerződésmódosítás lehetőségére.
A Task Force munkájának eredményei és a Bizottság javaslatai az alábbi öt pontban foglalhatók össze:
1.    Átfogó makrogazdasági felügyelet
Bevezetik a túlzott egyensúlytalansági eljárásta jelenleg alkalmazott túlzott hiány eljárás mellett. Az új eljárás két fő lépése a makrogazdasági egyensúlytalanságok éves értékelése, illetve az intézkedések kikényszerítése (kiigazító szakasz).
2.    A költségvetési fegyelem megerősítése egy erősebb Stabilitási és Növekedési Egyezmény segítségével
A Stabilitási és Növekedési Egyezményhez kapcsolódó eljárás során a jövőben nem csak a költségvetési hiányt, hanem az államadósság mértékét is figyeli majd az Európai Bizottság, a határértékeket túllépők esetében pedig a szankciók majdnem automatikusan lépnek majd életbe.
3.    Mélyebb és szélesebb körű koordináció
A szorosabb koordináció érdekében új gazdasági és költségvetési menetrend, az úgynevezett európai félév kezdődik el 2011-től. Ennek keretében a tagállamok egy időben nyújtják be a stabilitási és konvergencia programjaikat, illetve a nemzeti reformprogramjaikat. A Bizottság ezek alapján országokra lebontott ajánlásokat ad ki, amelyeket a tagállamok a nemzeti költségvetés tervezésekor figyelembe vesznek.
4.    Állandó válságkezelő rendszer Az euróövezet megfelelő működése érdekében szükség van egy állandó válságkezelő mechanizmusra, amely képes a pénzügyi nehézségek kezelésére és a fertőzések megelőzésére. Az állandó, előzetes válságkezelési keretrendszer csak az eurózónára terjedne ki.
5.    Erősebb intézményrendszer
A Task Force független intézmények létrehozását szorgalmazza nemzeti szinten, melyek független elemzéseket, értékeléseket és előrejelzéseket készítenek a tagállam gazdaságpolitikájával kapcsolatban. Az Európai Bizottság javaslata tartalmazza továbbá a nemzeti költségvetési keretek megerősítését és az új gazdasági kormányzás szabályaival való összehangolását.A megerősítést szolgálná a következetes elszámolási elvek érvényre juttatása, illetve hosszú távon a többéves költségvetési tervezésre való áttérés. Ez biztosítaná, hogy a tagállamok költségvetése összhangban legyen az Unió többéves pénzügyi keretével.
CÉLOK
A magyar elnökség egyik legfontosabb feladata lesz, hogy az új gazdasági kormányzás megerősítése érdekében a Bizottság által beterjesztett hat jogszabályjavaslat, illetve a tervezett szerződésmódosítás tanácsi vitáját továbbvigye, és 2011 első félévében beindítsa az európai félévet.

Keleti Partnerség
Az Európai Unió a 2009. május 7-i prágai csúcstalálkozón indította formálisan útjára a Keleti Partnerséget, amely az európai szomszédságpolitika részeként célul tűzte ki az EU és hat volt szovjet tagköztársaság gazdasági és politikai kapcsolatainak fejlesztését. A magyar EU-elnökség alatt nem elsősorban jogszabályalkotási feladatok állnak az Unió előtt, sokkal inkább stratégiai lépések megtételére van szükség. 2011 májusában Magyarországon kerül megrendezésre a második Keleti Partnerség csúcstalálkozó, amely az együttműködés többoldalú dimenziójának legmagasabb szintű, kétévente sorra kerülő rendezvénye a 27 EU-tagállam és a hat partnerország állam- és kormányfőinek részvételével.
ELŐZMÉNYEK
Az Európai Unió 2004-ben hozta létre szomszédságpolitikáját annak érdekében, hogy ezen keresztül segítse azokat az országokat, amelyek nem vesznek részt a bővítési folyamatban. A politika célja, hogy segítsen a jólét, stabilitás és biztonság megteremtésében az Unióval szomszédos országokban.
A Keleti Partnerség az európai szomszédságpolitika keleti irányát szeretné erősíteni, mivel a politika eddig jobbára a déli szomszédokat tömörítő euro-mediterrán partnerségre koncentrált. Az egyébként egységes politikaként megjelenő szomszédságpolitika így két fő irányt öltött:
•    A szomszédságpolitika déli kapcsolatrendszerében az euro-mediterrán együttműködés továbbfejlesztéseképpen francia kezdeményezésre 2008 júliusában létrejött a Mediterrán Unió,
•    A keleti szomszédokkal való kapcsolatok fejlesztését célzó Keleti Partnerség – svéd-lengyel kezdeményezésből kinőve – a 2009. májusi prágai csúcstalálkozón indult hivatalosan útjára.
A Keleti Partnerség keretében az EU hat volt szovjet tagköztársasággal (Ukrajnával, Moldovával, Azerbajdzsánnal, Örményországgal, Grúziával, és – az EU-val fenntartott kapcsolatai fejlődésének függvényében – Belarusszal) kívánja szorosabbra fűzni politikai és gazdasági kapcsolatait. A Keleti Partnerség arra ösztönzi a résztvevő országokat, hogy közelítsék jogrendszerüket az uniós normákhoz, de nem kínálja fel az EU-tagság perspektíváját. A „tagság nélküli integráció” formulájában összegezhető Keleti Partnerség céljai két- és többoldalú keretben hivatottak megvalósulni:
•    A kétoldalú dimenzióban szabadkereskedelmi megállapodások, hosszú távú célként pedig vízumliberalizáció és az energetikai együttműködés fejlesztésének célkitűzései jelennek meg.
•    A többoldalú dimenzió keretében a partnerek regionális együttműködését szeretnék ösztönözni. Ezen a téren négy platformban zajlik a modernizációról és a reformról szóló vita: 1.) demokrácia, jó kormányzás és stabilitás, 2.) gazdasági integráció, konvergencia az EU-politikákkal, 3.) energiabiztonság, 4.) emberek közötti kapcsolatok.
•    Az együttműködésre közösségi forrásokból fordított összeg a 2008. évi 450 millió euró induló szintről 2013-ra 785 millió euróra bővül. Ezt további 50 százalékkal kiegészítik az intézményfejlesztést, 20 százalékkal pedig a regionális fejlesztést célzó alapok.
A program végrehajtása megkezdődött.. Folytatását Magyarország az EU Tanácsának soros elnökeként 2011. első félévében is támogatni kívánja.
A MAGYAR ELNÖKSÉGI FÉLÉV
2011 májusában magyarországi helyszínnel kerül megrendezésre a második Keleti Partnerség csúcstalálkozó, melyre – a 27 EU-tagállam és a hat keleti partnerország állam- és kormányfőinek meghívásával –már a Lisszaboni Szerződés rendelkezései szerint kerül sor. Az értekezlet szakmai előkészítése Catherine Ashton külügyi és biztonságpolitikai főképviselő feladata (szoros együttműködésben az Európai Bizottság szomszédságpolitikáért felelős részlegével és biztosával, Stefan Fülével). Az eseményt Herman Van Rompuy, az Európai Tanács állandó elnöke és Orbán Viktor Magyarország miniszterelnöke közösen fogja elnökölni.
A 2011. májusi csúcstalálkozó előkészítésében nagy szerepe lesz az európai szomszédságpolitika most folyó felülvizsgálatának. Az EU-tagállamokkal, az Európai Parlamenttel, a partnerekkel, valamint a civil társadalommal való konzultációkat (2010. szeptember-december) követően, a Bizottság 2011 tavaszán tervezi bemutatni az eredményekről készített jelentését, egy időben a szomszédságpolitikában érintett országok előrehaladási jelentésének bemutatásával. Az EU tagállamainak külügyminiszterei 2010 októberében megállapodtak, hogy a 2011. májusi csúcstalálkozón külön megvitatják a Keleti Partnerség keretében eddig elért eredményeket és iránymutatással szolgálnak a jövőre nézve.
CÉLOK
Magyarország – az Unió intézményeivel egyetértésben – kiegészítő és támogató tevékenységgel szerepet játszik mind a csúcs előkészítésében, mind pedig tágabb értelemben, a Keleti Partnerség továbbfejlesztésében. A magyar soros elnökség arra törekszik, hogy a második Keleti Partnerség csúcstalálkozón ne csak az eddigi előrehaladás értékelése szülessen meg, hanem mind koncepcionális síkon, mind konkrét területeken is sikerüljön előrelépni. Magyarországot 2011 júliusában Lengyelország váltja az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségében, amely Svédországgal közösen a Keleti Partnerség társkezdeményezője volt, így várhatóan Varsó is folytatja a magyar félév eredményeinek továbbvitelét.

Változó Európa
Az Európai Unió erős és hatékony belső politikákban érdekelt. 2011 ebből a szempontból meghatározó év lesz, hiszen a világ változásával Európa is változik: számos olyan téma kerül napirendre, amelyben a tagállamoknak – a magyar soros elnökség iránymutatásával – megállapodásra kell jutniuk. Az Unió az új kihívásoknak akkor tud megfelelni, ha épít az évtizedek során kialakult uniós politikák eredményeire és foglalkozik azok jövőjével. A magyar elnökség célja, hogy a közösségi érdekeknek megfelelő, erős politikai kompromisszumokat dolgozzon ki Európa változó szakpolitikái terén.
ELŐZMÉNYEK
Az Európai Unió 27 tagállama számos területen szorosan együttműködik. E belső politikák célja, hogy a tagállamok lakosságát egyformán érintő kérdésekben egységes szabályozást tegyen lehetővé, előmozdítva ezzel az EU kiegyensúlyozott fejlődését. A belső politikák – Európa és a világ változó igényeinek megfelelően – folyamatosan átalakulóban vannak. 2011 első félévében is több belső politika felülvizsgálata válik aktuálissá: az ehhez kapcsolódó viták levezénylése pedig a soros magyar elnökség feladata.
A MAGYAR ELNÖKSÉGI FÉLÉV
Az EU erős és hatékony belső politikákban érdekelt. Jövőjét, fejlődését közös céljaink, közös fellépésünk, az uniós politikák továbbfejlesztésével kapcsolatos elkötelezettségünk határozza meg. A magyar soros elnökség féléve alatt az alábbi politikák átalakítása kerül napirendre:
1.    Kohéziós politika: A gazdasági, társadalmi és területi kohézió az Unió egyik legfontosabb, minden közös cselekvési területet meghatározó alapeleme. Az Európai Bizottság 2010 novemberében mutatta be 5. kohéziós jelentését, melyben érdemi következtetéseket és javaslatokat fogalmaz meg a kohéziós politika 2013 utáni jövőjére. Ennek hivatalos tárgyalása a magyar elnökség alatt, a 2011. január 31. és február 1. között megrendezésre kerülő Kohéziós Fórumon indul majd meg. Mindannyiunk közös érdeke, így a magyar soros tanácsi elnökség célja is egyben, hogy e vita eredményeképpen a kohéziós politika hatékonyabban működjön.
A makroregionális együttműködési formák erősíthetik az EU-n belüli kohéziót és versenyképességet. Az Unió kereteit teljes mértékben tiszteletben tartva, de a regionális sajátosságokat jobban figyelembe véve segítségükkel elősegíthető az egyes régiók együttműködése, fejlődése. A magyar elnökség ennek szellemében kívánja 2011 első félévében előmozdítani az Európai Duna-régió stratégia jóváhagyását, végrehajtásának beindítását és az Európai Területi Együttműködési Csoportosulás eszközének megerősítését.
2.    Közös Agrárpolitika (KAP): A tagállamok az Európai Bizottság november 18-i javaslata alapján folytatnak tárgyalásokat a KAP jövőjéről 2011 első felében. A magyar soros elnökség az európai mezőgazdasági modell fenntartásának, modernizálásának céljával keresi majd a tagállamok egyhangú támogatását élvező kompromisszumokat.
Amikor a KAP reformjának eszköz- és célrendszerét meghatározzuk, nem szabad szem elől tévesztenünk a kiszámítható és biztonságos élelmiszertermelés fenntartásához kapcsolódó és egyre fokozódó lakossági elvárásokat. A mezőgazdaság nemcsak élelmiszert, hanem piaci alapon újra nem termelődő közjavakat állít elő, így gondoskodik a táj, a vidéki élet fenntartásáról, fontos ökológiai szolgáltatásokat biztosít, miközben lehetőséget nyújt a foglakoztatás növelésére és a demográfiai gondok orvoslására. Ennek megfelelően a termelés biztonságát szolgáló támogatások mellett meg kell erősíteni a KAP vidékfejlesztési pillérét is.
3.    Közös Energiapolitika: Az EU célja egy egységes és hatékony közös energiapolitika kialakítása. Ebben elsősorban nem jogszabály-alkotási, hanem nagy stratégiai jelentőségű dossziék tárgyalása áll majd a középpontban.
A magyar elnökség alatt várhatóan elfogadásra kerülő középtávú (2020) cselekvési terv egy alacsony széndioxid kibocsátású európai gazdaság megteremtését szolgálja, amely kitörési lehetőséget biztosít a gazdasági válságból. 2011-ben vizsgálják felül az európai Energiahatékonysági Cselekvési Tervben meghatározott célokat, illetve azonosítják be a 2020-ra vállalt célkitűzés elérését szolgáló intézkedéseket.
Emellett a napirend élén szerepelnek majd az energiabiztonság belső és külső dimenzióit jelentő dossziék is, vagyis a hiányzó infrastrukturális kapcsolatok megteremtése és az Unió koordinált fellépésének kérdése.
4.    Közös környezetvédelmi és klímapolitika: A jövő nemzedékeiért érzett felelősség az uniós politikák egyik átfogó motívuma. Figyelemmel a 2010. decemberi cancúni csúcs eredményeire, a magyar elnökség továbbviszi a nemzetközi és uniós éghajlatváltozási politika kérdéseit. Környezetvédelmi téren kiemelt feladat a változó éghajlati körülményekre reagáló új európai vízpolitika előkészítésében való részvétel, ahol a magyar elnökség az extrém vízügyi jelenségek integrált kezelését, az ökoszisztéma-szolgáltatások szerepét és a nemzetközi együttműködés erősítésének szükségességét hangsúlyozza majd. Emellett a következő félév feladatai: a genetikailag módosított szervezetek (GMO) kérdésének kezelése, a 2010 utáni biológiai sokféleség-védelmi stratégia vitájának lefolytatása, a fenntartható erőforrás-gazdálkodás (az Európa 2020 stratégia „zászlóshajó kezdeményezése”) továbbvitele, a 6. közösségi környezetvédelmi cselekvési program értékelése, valamint az EU képviselete a nemzetközi környezetvédelmi tárgyalásokon.
+1. Az EU következő több éves pénzügyi keretének az uniós politikák jövőjével és fejlődésével kapcsolatos elképzelésekhez kell igazodnia. A magyar elnökség feladata, hogy a belső politikák vitáját úgy folytassa le, hogy azzal egyben előkészítse az új költségvetési keretről 2011 júniusában kezdődő uniós szintű vitát.
CÉLOK
A magyar elnökségnek a közösségi érdekeknek megfelelő, erős politikai kompromisszumokat kell kidogoznia Európa változó szakpolitikáival kapcsolatos egyeztetések során. Közös célunk és feladatunk azoknak a következtetéseknek a levonása, amelyek a 2014-től induló pénzügyi keretről szóló vita alapjául szolgálhatnak.

Európa 2020
Európa felismerte, számos kihívással kell megküzdenie, ha versenyben kíván maradni a világ más fejlett és fejlődő részeivel. A XXI. század küszöbén meghirdetett Lisszaboni Stratégia 2010-ben lejárt, miközben a kontinensen az elmúlt évtizedek legsúlyosabb pénzügyi és gazdasági válsága tombolt. Az új, Európa versenyképességét fejlesztő stratégiát a lehető leggyorsabban fogadták el a tagállamok. Az Európa 2020 stratégia kialakításakor külön hangsúlyt kapott a stratégia koordinációjának és végrehajtásának kérdése, amelyet a tagállamok a hatékonyság érdekében szorosan összekapcsoltak az úgynevezett gazdasági kormányzás egyik kulcselemével, az európai félévvel (European semester).
ELŐZMÉNYEK
Az Európai Unió versenyképességének fejlesztését célzó, tíz éves Lisszaboni Stratégia 2010-ben véget ért. Éppen a globális pénzügyi és gazdasági válság idején, amikor az EU és a tagállamok gazdaságpolitikai lépéseit a válság káros hatásainak enyhítése és a kilábalás felgyorsítása határozza meg. Ez indokolta azt, hogy az új stratégiát a lehető leggyorsabban, az Európai Tanács 2010. június 17-i ülésén fogadták el a tagállamok.
A jelenlegi évtizedre szóló Európa 2020 stratégia felmérte a korábbi stratégia gyengeségeit, és három prioritást (intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés), új elemként pedig öt számszerűsített célkitűzést határoz meg:
•    a 20–64 éves népesség foglalkoztatási rátájának 75 százalékra emelése, többek között a fiatal, az idősebb, illetve az alacsony képzettségű munkavállalók nagyobb mértékű foglalkoztatása, valamint a legális migránsok fokozottabb integrációja révén;
•    a kutatás-fejlesztés feltételeinek javítása, úgy, hogy ezen a területen a köz- és a magánszféra beruházásainak együttes mértéke elérje a GDP 3 százalékát;
•    az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának az 1990-es szinthez képest 20 százalékos csökkentése, a megújuló energiaforrások arányának 20 százalékra való növelése a teljes energiafogyasztásban, illetve az energiahatékonyság 20 százalékkal történő növelése;
•    a képzettségi szint javítása, különösen törekedve arra, hogy kevesebb mint 10 százalékra mérséklődjön a korai iskolaelhagyás aránya és egyidejűleg legalább 40 százalékra nőjön a felsőfokú vagy annak megfelelő végzettséggel rendelkező 30–34 éves korúak aránya;
•    a társadalmi befogadás elősegítése, mindenekelőtt a szegénység csökkentése révén, legalább 20 millió ember kiemelésével a kirekesztődés fenyegetettségből.
A célkitűzések európai szintűmegvalósulását a nemzeti reformprogramokban lefektetett nemzeti szintű vállalásokteszik lehetővé, melyeket 2010. november 12-ig kellett a tagállamoknak elkészíteniük. (Ennek a határidőnek Magyarország eleget tett.)
A célok eléréséhez az EU három eszközt társított: a meglévő uniós eszközökmellett az EU hét „zászlóshajó kezdeményezése”segít a célok elérésében:
1.    „Innovatív Unió” a kutatásra és innovációra fordított finanszírozás javítására;
2.    „Mozgásban az ifjúság” az oktatási rendszerek teljesítményének növelésére;
3.    „Európai digitális menetrend” az egységes digitális piac előnyeinek kiaknázására;
4.    „Erőforrás-hatékony Európa” a gazdaság fenntartható növekedéséért;
5.    „Iparpolitika a globalizáció korában” a vállalkozások (különösen a kis és közepes vállalkozások) üzleti környezetének javítására;
6.    „Új készségek és munkahelyek menetrendje” a munkaerőpiacok modernizálására;
7.    „Szegénység elleni európai platform” a szociális és területi kohézió biztosításáért.
Az EU 2020 stratégia sikeréhez kulcsfontosságú a stratégia irányításának, kormányzásának kérdése is. Ez utóbbi három elkülönülő alapon áll:
•    a makrogazdasági felügyelet, ami biztosítja a szilárd makrogazdasági környezetet;
•    a növekedést előmozdító reformok nyomon követése, amely a strukturális reformokra összpontosít – ezek eredménye a kiemelt és nemzeti célkitűzéseken keresztül lesz nyomon követhető;
•    költségvetési felügyelet a Stabilitási és Növekedési Egyezményen keresztül.
A MAGYAR ELNÖKSÉGI FÉLÉV
A rendelkezésre álló eszközök koordinált és hatékony alkalmazását biztosítja az úgynevezett európai félév, amely 2011 márciusában indul el első ízben. Ennek keretében előbb a Tanács leltárt készít az általános makrogazdasági helyzetről és az öt célkitűzés irányában megtett előrehaladásról, majd az Európai Tanács tavaszi ülése horizontális politikai iránymutatásokat ad. Ezek figyelembe vételével a tagállamok egyszerre készíthetik el és nyújthatják be az Európai Bizottságnak minden év áprilisában stabilitási és növekedési programjukat, illetve nemzeti reformprogramjukat.

CÉLOK
A magyar soros elnökség kiemelkedően fontos feladata az Európa 2020 stratégia és a hozzá kapcsolódó európai félév beindítása. A feszített ütemtervet tartva, hatékonyan kell levezényelni a tanácsi vitákat, hogy a tagállamok felelős, az intelligens, fenntartható és gyors növekedést szolgáló döntéseket hozhassanak. A magyar elnökség kiemelt arra törkszik, hogy a tanácsi formációk és az állandó elnök által vezetett Európai Tanács munkája között szinergikus együttműködés alakulhasson ki.

Az európai romapolitika kialakítása
A romák alkotják Európa legnagyobb etnikai kisebbségét. Mindennapjaikat gyakran kirekesztettségben töltik. A spanyol-belga-magyar trió elnökség programjában is szerepel, hogy a fennálló problémát az eddigieknél erősebb és egységesebb eszközökkel kell kezelni. A magyar elnökség célja, hogy az Európai Tanács 2011. júniusi ülésén elfogadják az Európai Bizottság által készítendő roma-integrációról szóló keretstratégiát (amennyiben az a tagállamok és más uniós intézmények szándékával találkozik). A keretstratégia lesz az egységes európai romapolitika alapköve. Erre támaszkodva a jövőben a tagállamok is kidolgozzák saját romaintegrációs reformprogramjukat.
A kialakítandó romapolitikának nem kizárólag a roma etnikumú lakosságot, hanem mindazon társadalmi rétegeket kell segítenie, amelyek hasonló helyzetbe kényszerültek. A magyar elnökség arra törekszik, hogy a romák többségi társadalomba történő integrációja – a horizontális alapelv szerint – valamennyi érintett szakpolitika célja legyen. Különösen fontos szerepet játszhat ebben az Európa 2020 stratégia szociális pillére, amelyen belül kiemelten jelenik meg a szegénység elleni küzdelem, a foglalkoztatás növelésének célja, az iskolából kimaradók számának csökkentése és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők számának növelése. A romák helyzetének javítása ezekkel a célkitűzésekkel európai szinten is összekapcsolható. A szegénység elleni küzdelem területén Magyarország megkülönböztetett figyelmet szentelne továbbá a gyermekszegénység csökkentésének.

ELŐZMÉNYEK
Európában 10-12 millióra becsülhető a roma népesség száma, így a roma a kontinens legnagyobb etnikai kisebbsége. Többségük európai uniós polgár. Bár mind a 27 tagállamban élnek roma közösségek, a legnagyobb létszámúak Romániában, Bulgáriában, Magyarországon, Szlovákiában, Csehországban és Görögországban találhatók. A romák helyzetét a még mindig fennálló diszkrimináció, társadalmi és gyakran gazdasági kirekesztés jellemzi: az Európai Bizottság adatai szerint a roma lakosság körében magas a szegénység, a munkanélküliség kockázata, sztereotípiák és előítéletek élnek velük szemben.
Európában a lakosság 16 százaléka él szegénységben, és minden ötödik gyermek a szegénységi küszöb alatt él.
Számos bizottsági dokumentum és tanácsi következtetés foglalkozik a romák és a szegények helyzetének európai kezelésével. Így többek között a foglalkoztatási és szociális miniszterek 2009. június 8-9-i ülésén elfogadott Romák társadalmi befogadása című záródokumentum, amely meghatározza a romák társadalmi befogadásának tíz közös alapelvét, de a 2010. január 1-jén kezdődött spanyol-belga-magyar trió-elnökség is közös nyilatkozatban (2010. április 8-9., Córdoba) rögzítette az intézkedésekre vonatkozó terveit. Az Európa 2020 stratégia egyik kiemelt kezdeményezése a „Szegénység elleni európai platform” létrehozása, a 2010. december 6-i foglalkoztatási és szociális tanácson pedig a tagállamok egységes nyilatkozatot adtak ki a jövő feladatairól. A „Szegénység elleni európai platform” foglalkozik a gyermekszegénység kérdésével és a marginalizált csoportok, így a romák integrációjával is.
A franciaországi kitoloncolások okán 2010 nyarán kialakult válsághelyzet bizonyította, hogy a romaintegráció nem csak Kelet-Európa feladata, hanem az az európai intézmények és a tagállamok közös felelőssége. A 2011. első félévi soros elnökség az Európai Bizottsággal egyetértésben úgy véli, hogy a társadalmi és gazdasági befogadást minden rendelkezésre álló eszköz és szakpolitikai lehetőség révén támogatni kell. Az Európai Bizottság éppen ezért 2010. szeptember 7-én bizottsági munkacsoportot (Task Force) állított fel a romák társadalmi integrációjára fordítható tagállami és uniós alapok hatékony felhasználásának ellenőrzésére. A munkacsoport 2010 decemberére készítette el első jelentését.
A MAGYAR ELNÖKSÉGI FÉLÉV
A magyar soros elnökség tevékenységi keretét a trió program, a spanyol és a belga elnökség alatt a romák társadalmi befogadása és a szegénység témájában elfogadott tanácsi következtetések, a szegénység elleni küzdelem jegyében a belga elnökség által megrendezett konferenciák és csúcstalálkozók (2010. szeptember 2-3.: konferencia a gyermekszegénységről, 2010. november 14-16.: esélyegyenlőségi csúcs, 2010. december 9-10.: konferencia a hajléktalanságról), valamint a Bizottság előkészítő munkálatai teremtik meg.
Az Európai Bizottság a Task Force munkája alapján 2011. április elejére elkészíti a tagállami roma befogadási stratégiák európai keretét, amely iránymutatásul szolgál majd a tagállamoknak saját romaintegrációs stratégiájuk elkészítéséhez, és így a meglévő uniós alapok hatékonyabb felhasználásához. A közlemény bemutatását követően az illetékes szakminiszteri tanácsok megvitatják azt. Az egyes szakmai szempontok összegzésére végül 2011 júniusában, az Európai Tanács ülésén kerül majd sor.
Egy jövőbeni romapolitikának nem kizárólag a roma etnikumú lakosságot, hanem mindazon társadalmi rétegeket kell segítenie, amelyek hasonló helyzetbe kényszerültek, ez a „kifejezett, de nem kizárólagos célzás” alapelvéből fakad. A magyar soros elnökség horizontális megközelítésre törekszik, vagyis arra, hogy a romák többségi társadalomba történő integrációja az összes érintett szakpolitika célja legyen. Magyarország azt szeretné, ha e tapasztalatok nyomán a tagállamok nemzeti reformprogramjaikban is előtérbe helyeznék a romák és a társadalomtól leszakadt rétegek integrációját.
A magyar elnökség a legjobb gyakorlatok összegyűjtésében és megosztásában is aktív szerepet kíván játszani. Áttekintené az egymással párhuzamosan futó tagállami, uniós és egyéb nemzetközi programokat, hogy a duplikációk és szűk keresztmetszetek egyaránt elkerülhetőek legyenek a jövőben. Magyarország támogatja az Európai Bizottság kezdeményezését, hogy az uniós források könnyebben hozzáférhetők legyenek, ezzel egy időben szorgalmazza az ellenőrzések megerősítését.
Részben a fent vázolt keretekben, részben a Foglalkoztatási, Szociális, Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Tanács júniusi ülésén, a magyar elnökség mindet megtesz annak érdekében, hogy a tagállamok ne veszítsék szem elől a gyermekszegénység csökkentésére vállalt kötelezettségeiket sem.
CÉLOK
A magyar elnökség legfontosabb célja, hogy a félév végéig az érintett tanácsi formációk megvitassák az Európai Bizottság által kidolgozandó tagállami romabefogadási stratégiák európai keretét. Az eredményeket a külügyminiszterekből és európai ügyi miniszterekből álló Általános Ügyek Tanácsa összegzi, és az állam- és kormányfők elé terjeszti, akik várhatóan 2011 júniusában vitatják meg és erősítik meg a jövőbeni európai romapolitika alapjának szánt keretstratégiát.
A magyar elnökség el szeretné kerülni, hogy a romák és a szegények, különösen pedig a gyermekek helyzetét más uniós szakpolitikáktól elszigetelten kezelje az európai politika. Éppen ezért mindent megtesz annak érdekében, hogy az Európa 2020 stratégia végrehajtása során mindez horizontális elvként jelenjen meg.

Összeállította: Varga Ferenc, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat, külügyi tanácsadó

Forrás:
http://www.eu2011.hu/hu/az-elnokseg

Érdekesnek találtad? Oszd meg a Facebookon!

Facebook

Kapcsolódó cikkek

További cikkek