A legnagyobb jegyzett európai vállalkozások tíz igazgatótanácsi tagja közül egyetlen egy nő, és az Európai Unió összes központi bankját férfiak irányítják. Ha mindkét nem teljes képviselettel rendelkezne a vezetői pozíciókban, az a gazdaság javát szolgálná – állítja az Európai Bizottság által ma ismertetett új jelentés, amely előkészíti az idei év folyamán elfogadásra kerülő, nemek közötti egyenlőségre vonatkozó új bizottsági stratégiát.
„Ha Európa minden társadalmi rétegnek előnyöket biztosító, intelligens növekedés révén szeretne kijutni a válságból és versenyképes gazdasággá kíván válni, akkor nagyobb mértékben kell élnünk a női tehetségekkel és képességekkel. Ezért a nemek közötti egyenlőség központi szerepet tölt be a 2020-ig szóló uniós stratégiában: ha több nőt sikerül bevonnunk a munka világába, könnyebben túljuthatunk a válságon.” nyilatkozta Viviane Reding, az Európai Bizottság alelnöke, és a testület jogérvényesülésért, alapvető jogokért és uniós polgárságért felelős tagja. „Tanulmányok igazolják, hogy azok a vállalkozások a legsikeresebbek pénzügyileg, amelyekben nagyobb arányban dolgoznak nők. Felszólítom a vállalkozásokat és a kormányokat, hogy tegyenek meg minden tőlük telhetőt azért, hogy a vezetői pozíciókban is megvalósuljon a nemek közötti egyenlőség. Bátorítani kívánom továbbá a tehetséges nőket, hogy vállalják fel az igazgatótanácsi tagság adta kihívást és pályázzanak vezetői pozíciókra.
A „Több nő vezetői pozícióban – kulcs a gazdasági növekedéshez” című jelentés rámutat arra, hogy a nők továbbra is rendkívül alulreprezentáltak a gazdasági döntéshozatalban. Az üzleti szférában majdnem 89 %-a férfi a legnagyobb jegyzett európai vállalkozások igazgatótanácsi tagjainak. A legnagyobb vállalkozásoknál tapasztalható a legnagyobb különbség, ezeknek csak 3 %-a áll női irányítás alatt. Norvégia kitűnik a sorból, mint az egyetlen olyan ország, ahol megközelítőleg biztosított a nemek közötti egyenlőség. Törvényben rögzített kvóta eredményeként a legnagyobb jegyzett vállalkozások igazgatótanácsi tagjainak 42 %-a nő és 58 %-a férfi.
Mára ugyanakkor számos tanulmányból kiderül, hogy kifizetődő a két nem kiegyensúlyozottabb képviselete, valamint hogy pozitív összefüggést mutat a vezetői pozíciókat betöltő nők részaránya és a vállalkozás teljesítménye. Egy finnországi tanulmány például azt igazolja, hogy a csupán férfiakból álló igazgatótanáccsal rendelkező vállalkozásoknál átlagosan 10 %-kal jövedelmezőbbek azon vállalkozások, amelyek igazgatótanácsában biztosított a nemek közötti egyensúly.
A politikai döntéshozatal tekintetében az Európai Parlament az a képviseleti szerv, amely – 1979-es felállása óta – leginkább biztosítja a nemek egyenlő képviseletét: a képviselők 35 %-a nő és 65 %-a férfi. Egész Európát tekintve, a nemzeti parlamentek (egyetlen ház/alsó ház) női képviselőinek aránya az 1997-es 16 %-ról 2009-ben 24 %-ra emelkedett. Ez az arány ugyanakkor még mindig jócskán elmarad a kritikus 30%-os arányszámtól, amelyet elérve a nők jelentős politikai befolyásra tehetnének szert. A nemzeti kormányokban a helyzet folyamatosan javul: az EU kormányaiban a női miniszterek aránya 27 %. Az Európai Bizottság kilenc nő (33 %) és tizennyolc férfi (67 %) biztost számlál, ami – az 1994/1995-ös, 5,6 %-os női arányt jelentő kiindulóponthoz képest – az eddigi legjobb arány a nemek közötti egyenlőség tekintetében.
Az Eurobarometer nemrégi felmérésben a megkérdezett európai polgárok több mint fele (55 %) úgy vélte, hogy „mihamarabb” rendezni kell a parlamentekben a nők/férfiak arányát. A világgazdasági válság idején egyre fontosabb a nők üzleti életben betöltött szerepe. A vállalkozásoknak a legjobb irányításra és a legkiválóbb tehetségek megszerzésére van szükségük a válság túléléséhez és kezeléséhez. A svéd EU-elnökség idején, 2009-ben elvégzett tanulmány szerint az EU-tagállamokban a foglalkoztatás területén mutatkozó nemek közötti egyenlőtlenségek felszámolása akár a GDP 15-45 %-os növekedését is eredményezheti (lásd a mellékletet).
Tehát gyors előrelépésre van szükség ahhoz, hogy a nők és a férfiak vezetői pozíciókban minden területen és minden szinten egyenlőbben képviseltethessék magukat. A Bizottság a „nők chartájának” (IP/10/237) március 5-i előterjesztésével megerősítette azt a kötelezettségvállalását, hogy határozottan érvényesíti a nemek közötti egyenlőséget az összes uniós politikában. A charta a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó új stratégia révén kerül végrehajtásra, amit a Bizottság még az idén elfogad majd. E stratégia egyik fő prioritása az egyenlőség fokozott érvényesítése a döntéshozatalban.
A nemek közötti egyenlőség döntéshozatalban való javítását célzó intézkedések kiterjedhetnek például a nők-férfiak egyenlőségét szolgáló tervek kidolgozására, célkitűzések és azok rendszeres nyomon követésének meghatározására, a munka és a magánélet összeegyeztetésének megfelelőbb biztosítása, a női szerepmodellek ösztönzésére, mentori programokra és hálózatokra.
