2024. 06. 22. szombat

Paulina
1 EUR 397 HUF
1 GBP 470 HUF

Komár László Emlékműsor (2008-ból)

Komár László: „5-6 éves koromban feltettem magamnak a kérdést, amikor
feküdtünk éjszaka – gyönyörű csillagfényes, ragyogó telehold világított,
sütött szinte -, és felnéztem az égre: Hogy van ez, hogy itt ez a rengeteg
csillag, és akkor meghalunk – és soha többet, és kész, és vége…?

Azóta engem ez végig foglalkoztatott a pályám során is. Anyukám 54 éves
korában elment, azután a lelkiségében csinálta tovább – pontosabban a
lelkével dolgozott az én karrieremen. Számtalanszor éreztem, hogy ott van a
színpadon, hogy velem van – szinte fizikálisan éreztem a közelségét.

Nem tartogatok magamban semmit, amivel ártanék magamnak. Ha úgy érzem,
hogy el akarok valamit mondani, akkor azt elmondom azonnal. Ha én elkezdek
beszélni, akkor a Jóisten tud csak megállítani.

Elsősorban Istenben hiszek – ami nem azt jelenti, hogy én egyfolytában
templomba járok, bár nagyon tisztelek mindenféle felekezetet. Én Istennel
egyenes elszámolásban vagyok. Mi lejövünk ide, és állati rövid ez az idő.
Hatvannegyedik éves vagyok – amikor ezt a beszélgetést realizáljuk – holnap
leszek, november 28-án, ha megélem. Általában az optimális, amire azt
mondjuk, hogy teljes élet, az 80 év körül van. Van aki ezt befejezi már 50
éves korában, és van aki szándékosan el akar menni. Az embernek, amíg
feladata van, addig maradnia kell, addig úgysem engednek el.

Többet éltem mint 3 ember a normális élete alatt, ami nem azt jelenti,
hogy én mindent habzsoltam, hanem a Jóisten úgy adta, hogy pörögtem, benne
voltam, csináltam, szerettem, röhögtünk – mindig röhögtünk. Volt, amikor az
ember egy-két könnyet is ejtett, de ezek általában szerelmi
megnyilvánulások – nagyon fiatal koromban voltak. Ez egy játék. Amíg az
ember lent van, végig játsszuk az életünket – minden játék. Ha gáz van,
akkor is – az én életemben ugyanis az bizonyosodott be, hogy valahogy
mindig kijöttem a bajból.

El kell játszani azt, amiért lejöttünk, amit kiválasztottunk. Aki az
esztergapad mellett dolgozik, ő is játszik, ő esztergályost játszik. Én
dolgoztam forgácsoló műhelyben is – ott is élet volt. Nincs olyan területe
az életnek, ahonnan a humort ki lehetne rekeszteni – se földön, se égen nem
létezik. A lelki stádiumunkban is lehet hülyéskedni, egész biztos vagyok
benne, csak per pillanat nem emlékszem rá. Majd ha odakerülök, akkor biztos
fogok.

A Jóisten áldjon meg mindenkit, csókolom a hallgatókat! A legfontosabbat
kívánom – pénzért nem lehet megvásárolni -, nagyon jó egészséget
mindenkinek! Nevetni, nevetni… Egyébként ráncaim sincsenek, azért mert
állandóan röhögök, hülyéskedek, és ezért munkálkodik az arcbőröm – tehát
dresszírozok. Ez olyan, mint ha body buildereznék, csak az arcommal
csinálom… Isten áldjon benneteket.”

A teljes portré 21 helyi rádióban hallható, adás után a műsor weboldalán
is elérhető: www.sztarportre.hu

 

Érdekesnek találtad? Oszd meg a Facebookon!

Facebook

Kapcsolódó cikkek

Az utolsó pillanatban változtatott életén Peller Károly. Előszőr a térdei mondták fel a szolgálatot, aztán cukorbeteg lett. Hét évig rombolta a szerve…

További cikkek

Irodalmi Éjszakát rendez a Szabó Lőrinc Idegennyelvi Könyvtár (Miskolc, Mindszent tér 2.). 2024. június 28-án, pénteken 18-24 óra között. A szervez…