Munkaterv szerinti ülést tartott március utolsó péntekjén Kazincbarcika Város Önkormányzatának Képviselő-testülete. A városatyák a több mint nyolcórás, maratoni tanácskozáson a DE OEC Városi Kórház, illetve a Ságvári Endre Gimnázium működéséről, a 2010-es gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatokról, a Borsod Volán helyi tömegközlekedéséről és a térség foglalkoztatási helyzetéről szóló tájékoztatókat, beszámolókat tárgyalták, valamint döntöttek több olyan előterjesztésről, melyek a helyi nevelési-oktatási intézményeket érintik.
Az ülés napirend előtti hozzászólásokkal vette kezdetét; a képviselők egyebek mellett felvetették a Dózsa, az Aranyalma és a Völgy utca vízelvezetési problémáit, új járdaszakaszok építését, a Szent Flórián téri buszmegálló környékének helyzetét és egy állatmenhely létrehozásának ötletét.
Szitka Péter polgármester a napirend előtti hozzászólások kapcsán bejelentette, a képviselők felvetéseikre részletes választ kapnak írásban.
Ságváris sikertörténet
A képviselő-testület három előterjesztés kapcsán is foglalkozott a város fenntartásában lévő Ságvári Endre Gimnáziummal. Elfogadták az iskola beszámolóját, módosították szervezeti és működési szabályzatát, valamint jóváhagyták az intézmény megyei fenntartásba adását.
A gimnázium beszámolójából kiderült: az országosan elismert középfokú intézményben kiváló nevelő-oktató munka folyik, ezt a nyelvvizsgák magas száma és a sok jeles eredményű közép- és emelt szintű érettségi is bizonyít. A tanulmányi munka mellett a ságvárisok évek, évtizedek óta a sport terén is kiváló eredményeket érnek el: tavaly például a fiú kézilabdázók országos diákolimpiát nyertek.
Az iskola belső megjelenése is rengeteget változott az utóbbi időben, és ami különösen fontos, hogy sok fejlesztést önerőből hajtottak végre. Két nyertes pályázatnak köszönhetően az oktatás feltételei tovább javulnak, hiszen idén végre megvalósulhat a gimnázium komplex energetikai korszerűsítése és az épület akadálymentesítése is.
Az egyhangúlag elfogadott beszámoló után a testület úgy döntött, hogy az iskolát július elsejétől a megyei önkormányzat fenntartásába adják át. A döntés minden valószínűség szerint csak formális jelentőséggel bír, hiszen a Kikelet Közi Tagóvoda és a Herman Ottó Tagiskola mellett a gimnáziumot is egyházi kézbe kívánják adni. A legutóbbi hírek szerint
a középfokú oktatási intézmény iránt az Egri Főegyházmegye mellett a Don Bosco iskolát is működtető szalézi rend is érdeklődik. A témában várhatóan rövid időn belül a konkrét javaslat is megszületik, mely ezt követően a városatyák elé kerül.
A napirend kapcsán elhangzott az is: a nevelési-oktatási feladatok átadása nem jár együtt azzal, hogy a létesítmény tulajdonjogáról lemond az önkormányzat. Ez a város törzsvagyona marad, így a gimnáziumi épülettel összefüggő felújítási feladatokat továbbra is a kazincbarcikai önkormányzatnak kell elvégeznie.
A gimnázium átadása kapcsán Bulla Gusztáv (FIDESZ) és Nagyházi Zoltán (JOBBIK) megjegyezték: sajnálatos, hogy július elsejétől Kazincbarcikán nem lesz egy önkormányzati fenntartású középiskola sem.
Felvetésükre Klimon István (MSZP) alpolgármester reagált: „Azzal, hogy a gimnázium fenntartói jogát átadjuk, az iskola még szerves része marad a város életének. Továbbra is lesz kazincbarcikai diáknap és városi ballagás, és ezen, ahogyan eddig is, minden középiskola részt vesz majd. Az önkormányzat – mivel az épületek tulajdonjoga az övé – szorosan együttműködik a fenntartókkal, és az intézmények továbbra is Kazincbarcika városához tartoznak, nem kívánunk kivonulni az életükből, a mindennapjaikból…”
A napirend végén Sztupák Péter (MSZP) alpolgármester is szót kért. Elmondta, hogy az önkormányzat – ahogy eddig, ezután is – anyagi lehetőségeihez mérten teljesíti a középiskolai épületegyütteseket érintő kötelezettségeit. Pozitív példaként megemlítette a megyei fenntartású intézményekben végrehajtott beruházásokat: az Irinyi homlokzatának rendbetételét, a Surányi műfüves pályájának megépítését és kollégiumának rekonstrukcióját, valamint a jövőbeni ságváris energetikai korszerűsítésről is szólt. A további tervek kapcsán pedig annyit mondott: a megyei önkormányzat intézményracionalizálási döntéseitől függ, hogy mely épületekben zajlik majd nevelési-oktatási tevékenység, így a rendszerben maradó, illetve az abból esetlegesen kikerülő létesítményekre vonatkozó terveket ennek tükrében aktualizálni kell majd.
Közfoglalkoztatás pro és kontra
A képviselők hosszas vita után fogadták el az „Út a munkához” program 2010-es beszámolóját. Tavaly – az azóta már megszüntetett programban – átlagosan 279 közcélú munkást foglalkoztatott az önkormányzat, ebből a kazincbarcikai intézményekben átlagosan 151 főt. Mindez 270 millió forintba került, melyből a település önrésze 68 millió forint volt.
A közfoglalkoztatottak feladata az Arborétum Kft. berkein belül a város általános takarítása, síktalanítása, virágosítása és az utak karbantartása volt. De ők végezték a csapadékvíz-elvezető árkok és a Tardona patak medrének tisztítását is, illetve rendbe tették a Hősök kertjét. A program hosszabb-rövidebb ideig közel 800 embert érintett. Közülük azokat volt a legnehezebb munkába állítani, akik évek óta nem, vagy még sohasem dolgoztak. A beszámolóból az is kiderült, hogy az alacsony iskolai végzettségűek munkamorálja sajnos nem mindig volt megfelelő.
A napirend kapcsán hosszas vita bontakozott ki a közmunka jelenlegi céljáról és feladatairól. A kritikát megfogalmazók elsősorban azt bírálták, hogy a relatíve nagy összegű program nem volt eléggé hatékony és kevés értékteremtő elemet tartalmazott.
– A 2010-es „Út a munkához” program lebonyolítóit elismerés illeti, mert a közfoglalkoztatott embereket óriási feladat koordinálni. A hatékonyság a tavalyelőttihez képest javuló tendenciát mutatott, bár kétségtelenül elmaradt az ideálistól – mondta Tóth Zoltán, a gazdasági és pénzügyi bizottság szocialista elnöke. – A hatékonysággal az új típusú közmunkaprogramban is lehetnek gondok, hiszen a résztvevők zömét két-négy hónapra, mindössze négy órában, a minimálbér feléért foglalkoztatják – tette hozzá az elnök.
Vita a kórházról
A testületi ülés egyik legfajsúlyosabb témája a városi kórház működéséről szóló beszámoló volt. Mint ismeretes: 2009. március elsején a város hosszú távra a Debreceni Egyetem üzemeltetésébe adta a súlyos anyagi problémákkal küzdő egészségügyi intézményt. A képviselő-testület ellenzéki városatyái már a februári ülésen szóvá tették, hogy a kórházban a két év leteltével jelentős struktúra- és létszámváltoztatásra készülnek, illetve a megígért több mint egymilliárdos fejlesztésből csak látszatberuházások valósultak meg. Az ellenzék javaslatára március 8-án rendkívüli tanácskozást is összehívtak, ahol elhangzott: mivel az egyetem nem teljesítette a kontraktusban foglaltakat, ezért a képviselő-testületnek javasolják, hogy mérlegelje a szerződés felbontását. Akkor Szitka Péter polgármester azt kérte, hogy a március végi munkaterv szerinti ülésre elkészülő beszámoló kapcsán térjenek vissza erre a témára, hiszen a tények tisztánlátása és ennek tükrében egy helyes döntés meghozatala valamennyi képviselő közös feladata.
A kórház beszámolója kapcsán dr. Héjja Mária kórházigazgató a következőket mondta:
„Az elmúlt két esztendőben a Debreceni Egyetem égisze alatt működő kórház hitelállományát átvállalták, adósságait rendezték, a szolgáltatások körét bővítették és a foglalkoztatottságot is szinten tartották. Az intézmény minden teljesítménymutatója javult. Közel száz százalékra emelkedett a krónikus ágyszám-kihasználtság és a járóbeteg-ellátás is már jóval az elvárt mutatók felett van. A vonatkozó időszakra vállalt beruházások valóban nem teljesültek maradéktalanul, viszont az orvosszakmai programunkat még túl is teljesítettük” – jelentette ki a kórházigazgató, aki emlékeztetett arra is, hogy az eredeti üzemeltetési szerződésben 140 millió forintot szántak fejlesztésre, amit később – saját javaslatra, az orvosszakmai programra tekintettel – emeltek milliárdos nagyságrendre.
A kórházban dolgozók nevében szót kapott Tóth Gábor érdekképviseleti vezető, aki arról számolt be, hogyan élték meg az alkalmazottak az elmúlt két évet.
– Miután átkerültünk az egyetemhez jobb lett a helyzetünk. Javult az ellátás színvonala, a páciensek elégedettebbek voltak – mondta. – Ma viszont egyre több a beteg, érezhetők a különféle megszorítások és áremelések hatásai, nehezedtek az ellátás körülményei.
Az érdekképviseleti vezető rámutatott: a két év lejárta után a kórházi dolgozók kikerültek a közalkalmazotti státuszból, azóta rájuk is a munka törvénykönyve vonatkozik. Kollektív szerződést még nem sikerült kötniük, tavaly elmaradt a 13. havi fizetés, idén még nem tartottak összdolgozói értekezletet, illetve a várható átszervezések miatt mindenki félti az állását.
A kórházigazgató válaszul elmondta: a Debreceni Egyetem pénzügyi stabilitását a decentralizált gazdálkodásnak köszönheti, amire a helyi kórházban is át fognak térni, de ez nem megy egyik pillanatról a másikra. Az újfajta gazdálkodás átalakításokkal jár, de emellett a beruházásokról sem feledkeznek el, így idén már negyvenmillió forintot fordítottak ilyen célra. A kollektív szerződéssel kapcsolatos tárgyalások megkezdődtek, a 13. havi fizetéssel kapcsolatos egyeztetés és jogi állásfoglalás pedig folyamatban van. Az átszervezésekkel kapcsolatban dr. Héjja Mária ígéretet tett arra, hogy amint konkrétumokról tud beszámolni, összehívja az összdolgozói értekezletet
A kórházi beszámoló számos ellenzéki kritikát kapott. Ezek a bírálatok a már korábban megfogalmazottakat támasztották alá: miszerint az egyetem nem teljesítette a 2009-es szerződésben vállalt kötelezettségeket. A kritikák egy része a napi működést – az étkeztetést, a gyógyszerfelírást és az épület energiagazdálkodását – érintették; de szóvá tették a szakrendelő hetvenes éveket idéző állapotát, az egyes diagnosztikai műszerek hiányát, és a dolgozók elvándorlását, rossz hangulatát is.
Ezekre a felvetésekre Kecskés Gábor, a Debreceni Egyetem orvos- és egészségtudományi centrumának gazdasági igazgatója válaszolt.
– Egy alapvető félreértést szeretnék tisztázni. A kazincbarcikai kórházat fenntartó Debreceni Egyetem állami intézmény, nem pedig egy üzleti befektető. Mi két éve segíteni jöttünk ide, hiszen az önkormányzat válláról levettük az eladósodott kórház súlyos terhét és ennek köszönhető, hogy a városban mind a mai napig aktív ellátás van. Bár ezért cserébe nem várunk el köszönetet, azért jó, ha tudják az itt élők, hogy nélkülünk az is benne lenne a pakliban, hogy az intézményben már csak rehabilitáció folyna. Tény, hogy az 1,2 milliárdos beruházás nem valósult meg, de az egyetem a szerződésnek megfelelően húsz évre tervezett. Két éve még úgy láttuk, hogy az első periódusban egy nagyobb befektetés kifizetődőbb lehet, de jobban megismerve a kórház helyzetét, módosítottuk eredeti elképzeléseinket.
Ha a képviselő-testület többsége – választóik akaratát képviselve – úgy látja, hogy az egyetemmel kötött szerződést a tények ismeretében érdemes felbontani, akkor mi ezt tudomásul vesszük. Az viszont tény, hogy mi hosszú távra gondolkodunk a kazincbarcikai kórházzal kapcsolatban, s úgy látjuk, hogy a problémák ellenére is az intézmény jó irányba halad igazgatónő irányítása mellett, a gondokat pedig mindenki megelégedésére orvosolni lehet – mondta Kecskés Gábor.
Civil támogatás, nyári táborozás, térfigyelő rendszer, gyermekvédelem, foglalkoztatás, módosított felvételi körzetek és helyi közlekedés
A képviselő-testület ülésén pályázatot írt ki kazincbarcikai székhelyű civil szervezetek támogatására. A szervezetek a 2,4 millió forintos alapból 50-150 ezer forint közötti összeget nyerhetnek el.
Gyermek és/vagy ifjúsági táborozási programokat is támogat az önkormányzat, a másfél milliós keretből 50-150 ezer forintot lehet esetenként elnyerni. Mindkét pályázat benyújtási határideje április 22-e.
Bővül a kazincbarcikai térfigyelő rendszer, a városatyák döntése értelmében új kamerát telepítenek a Völgy parkba, a Herbolyai és Műszerész út kereszteződésébe, a Tavasz utcába, valamint a Szent István, a Derkovits, az Árpád fejdelem, a Barátság és a Radnóti terekre.
Mivel július elsejétől a Kikelet Közi Tagóvoda és a Herman Ottó Tagiskola kikerül kazincbarcikai nevelési-oktatási intézmények rendszeréből a testületnek módosítania kellett az intézmények felvételi körzetét. A várhatóan egyházi fenntartásba kerülő két intézménynek nem lesz külön felvételi körzete, oda bárhonnan jelentkezhetnek gyerekek.
A grémium egyhangúlag mondott igent a Borsod Volán helyi közlekedésről szóló beszámolójára, majd elfogadta a 2010-es gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatokról, továbbá a város és térsége foglalkoztatási helyzetéről szóló beszámolót.
A legközelebbi munkaterv szerinti ülés időpontja – a városi ballagási ünnepség miatt – április 21-re módosult.
