2024. 06. 19. szerda

Gyárfás
1 EUR 396 HUF
1 GBP 469 HUF

A vagyonosodási vizsgálat sarkalatos pontja

A vagyonosodási vizsgálat sarkalatos pontjaA NYITÓ VAGYON

A vagyonosodási vizsgálat során az adóhivatal – időrendben – a magánszemély bevételeit szembe állítja kiadásaival, úgynevezett "vagyonmérleget" állít fel. Teszi mindezt elévülési időn belül, tehát 5 évre visszamenőleg. De mennyi lehetett a nyitó vagyon, azaz a legelső év elején rendelkezésre álló, elkölthető pénzösszeg, azon belül kiemelten a készpénzállomány? Ennek a hitelt érdemlő bizonyítása, a vagyonosodási vizsgálat egyik kényes pontja mind az adózó, mind az adóhivatal részéről.

A legnagyobb bizonyítási nehézség akkor áll fenn, amikor adózó életszerűtlenül nagy összegű otthon tartott készpénz megtakarítást jelöl meg nyitó vagyonként. Találkoztunk már bűncselekményből, "seftelésből", valutaváltásból, kölcsönadásból származó több tízmillió forinttal is. Az adóhatóságot ez esetben is a vizsgálat során feltárt és az adózó által előterjesztett tényállási elemek egyenként és összességükben történő mérlegelési kötelezettsége terheli. Tényállás tisztázási kötelezettség körében az adóhatóságnak ekkor azt kell vizsgálnia, hogy az ellenőrzési időszakot megelőzően az adózónak lehetett-e az általa nyilatkozott mennyiségű készpénze a bevallásai, illetve életvitelre fordított kiadásai alapján. A bírósági gyakorlat következetes a tekintetben, hogy az okiratnak van jelentősebb bizonyító ereje.

Példaként két eset érdemel kiemelést:

1. Az adózó 47 millió Ft otthon tartott készpénzt jelölt meg nyitó megtakarításként, mely nyilatkozata szerint bűncselekmény elkövetéséből származott. Ennek bizonyítékaként átadta az ügyészség vádiratát és az azonos tartalommal született ítéletet, mely szerint az adózó két társával Ausztriában 1994. és 1995. közötti időszakban elkövetett 16 rendbeli betöréses lopás során összesen 132 millió Ft értékben márkás parfümöket, ruházati termékeket és készpénzt tulajdonított el, amelyet aztán az adózó Magyarországon értékesített.

Az ellenőrzés a nyitó megtakarítást nem fogadta el azzal indokolva, hogy a vádirat és az ítélet csak az elkövetési értéket rögzíti, azt nem, hogy adózónak pontosan mekkora jövedelme keletkezett és azt sem, hogy ez a konkrétan meg nem határozható tétel megtakarítás formájában a vizsgált időszak kezdetén még nevezett rendelkezésére állt.

Az adózó az első fokú határozattal szemben fellebbezést nyújtott be, majd a helybenhagyó másodfokú határozat ellen bírósági felülvizsgálatot kezdeményezett, de keresetét a bíróság elutasította.

2. Egy vizsgált adózónál megállapítást nyert, hogy bevallott jövedelme a gépjármű vásárlásait és tagi kölcsönnyújtásait csak részben fedezte, ezért 1,7 millió forint adókülönbözetet állapított meg az ellenőrzés.

Az adózó, a 2003. január 1-én rendelkezésére álló nyitó megtakarításként 14,7 millió Ft-ot jelölt meg. Ennek forrását az alábbiakkal magyarázta: 1997.09.23-án egy Kft tulajdonrészét kívánta megszerezni, melyért 28 millió Ft-ot fizetett. A cégbíróság a Kft változásbejegyzési kérelmét azonban elutasította, ezért a Kft a befizetett összeget részére 1999.02.15-én visszafizette. Nyilatkozata szerint ebből 2003.01.01-én még 14,7 millió Ft-ja megvolt.

Az elsőfokú határozatban a nyitó megtakarítást adózó nyilatkozatával egyezően fogadta el az elsőfokú adóhatóság. Adózó fellebbezést terjesztett elő, melyben a nyitó megtakarítással kapcsolatban kifogással nem élt.

A másodfokú hatóság azonban – e tekintetben – a határozatot megváltoztatta. Kiemelte, hogy a 28 millió Ft bizonyítottan csak egy napig volt a társaság bankszámláján. Az már okiratokon nem követhető nyomon, hogy a tőkerész visszaszolgáltatására mely időpontban és milyen módon került sor. A bankszámláról való felvétel nem bizonyítja a pénzösszeg vállalkozásból való kivonását, a társaságnál pedig olyan irat, nyilvántartás nem volt fellelhető, mely alapján a befizetett összeg sorsa nyomon követhető, illetve a visszafizetés időpontja egyértelműen megállapítható lett volna. Mindezen körülmények azt valószínűsítik, hogy adózó a 28 millió Ft összeggel csak átmenetileg, rövid időtartamra rendelkezett.

A 28 millió Ft tekintetében az sem nyert alátámasztást, hogy 1997-től 2003-ig eltelt 6 év alatt – még ha az adózóé volt is a megtakarítás – teljes egészében nem használta fel.

A bizonyítottság hiánya okán a másodfokú adóhatóság a nyitó vagyont 3 havi megélhetési költségnek megfelelő összeg alapulvételével vélelmezte.

A módosítás eredményeképp az adókülönbözet összege 8,2 millió Ft-ra emelkedett, melyhez 5 millió forint bírság és a késedelmi pótlék fizetési kötelezettség kapcsolódik.

Az adózó a másodfokú jogerős döntés bírósági felülvizsgálatát nem kezdeményezte.

Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal
Észak-magyarországi Regionális Igazgatósága

 

Érdekesnek találtad? Oszd meg a Facebookon!

Facebook

Kapcsolódó cikkek

További cikkek