1956-os emlékév Miskolcon

Magyarország Kormánya – az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójáról történő méltó megemlékezés érdekében – a 2016. évet az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékévévé nyilvánította.
A Forradalom 60. évfordulója alkalmából Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata – mint a forradalom egykori legjelentősebb vidéki helyszíne – a megemlékezésekben országosan kiemelkedő szereplő kíván lenni.
Miskolc élen járt a forradalmi történésekben, a forradalom országos méretűvé válásában, hiszen Nagy Imre miniszterelnök 1956. október 25-én a kormányt felkereső forradalmi küldöttségek közül elsőként a miskolciak követeléseit fogadta el. Miskolc a forradalom intézményesítésében is irányt mutatott, hiszen itt alakult meg a megyei munkástanács és vette át a hatalmat. Miskolc fontosságát mutatja, hogy a forradalom egész ideje alatt regionális szerepet töltött be, emiatt sem véletlen, hogy a városban alakult meg a kelet-magyarországi megyék forradalmi vezetését összefogó Észak-és Kelet-Magyarországi Nemzeti Tanács. Másrészről, és ez a szomorú tény, hogy a forradalom leverését követően az intézményesített megtorlás is itt, Miskolcon, kezdődött: december 15-én a statáriális bíróság ítélete alapján, az országban elsőként végezték ki Soltész Józsefet.
A jubileumi események és programok méltó és eredményes tervezése és szervezése érdekében az Önkormányzat létrehozta a Miskolci ’56-os Emlékbizottságot.
A Bizottság elnöke, Somorjai Lehel, a Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Levéltár igazgató főlevéltárosa, tagjai, Kiss József , a levéltár osztályvezetője, Miskolc ’956-os történetének kutatója és Béres Attila, a Miskolci Nemzeti Színház igazgatója.
Az Önkormányzat és intézményei több pályázatot is benyújtottak Magyarország Emlékbizottsága által kiírt pályázatokra. A miskolci bizottság összeállította az emlékév programtervét és megkezdte a szervező munkát, melyről ma sajtótájékoztatón számolt be Dr. Kriza Ákos polgármester és az Emlékbizottság tagjai.
„A programsorozat szervező elve a közösségi részvétel motiválása és az ’56-os történelem személyes „megélésének” lehetősége”- emelte ki a rendezvénysorozattal kapcsolatban a polgármester.
A programok a közösséget mozgósító pályázati felhívásokkal indulnak, majd szeptemberben kiállításokkal, pályázati eredményhirdetésekkel folytatódnak.  Október 17-én elindul az ünnepi rendezvénysorozat, aminek a csúcspontja a 23-ára tervezett flash mobok, utcán megrendezett, történelmi pillanatokat felidéző színházi jelenetek, a fiatalok részvételére épülő előadások.
A levéltár összegyűjti a fellelhető személyes emléktárgyakat, relikviákat, melyekből kiállítást rendez a város.
A város fontosnak tartja, hogy az emberek a személyes emlékeik alapján, vagy a családi történetek okán és a miskolci rendezvények segítségével a magukénak érezzék a miskolci 56-os események emlékét. A rendezvények éppen ezért a közvetlenségre, az interaktivitásra épülnek, mozgósító hatásúak lesznek.
A tervek között szerepel:
Somogyi Győző, a Nemzet Művésze díjjal kitüntetett Kossuth-díjas grafikus, festőművész 1956-os forradalommal kapcsolatos festménykiállítása.  
Filmhét 1956-ról,
Versmondó verseny
Tematikus városjárás
Tudományos konferencia
1956 az irodalomban
Ünnepi megemlékezés
Ünnepi hangverseny

A miskolci forradalom egyik legemblematikusabb pillanata az volt, amikor Nagy Attila színművész elszavalta a Nemzeti Dalt. Ennek emlékére 1956 miskolci fiatal  egyszerre mondja el  a Nemzeti Dalt, Jordán Tamás Kossuth díjas színművész vezetésével.
Majd a Miskolci Nemzeti Színház zenekara és énekkara Cser Ádám vezényletével, kiegészülve Miskolc városának gyermekkórusaival Verdi Szabadságkórusát adja elő a Nabuccóból, magyar nyelven.
Előkészületben: „Miskolc 1956” című kötet és „1956 igazsága” című dokumentumfilm