2024. 04. 15. hétfő

Anasztázia, Tas
1 EUR 394 HUF
1 GBP 462 HUF
  • Főoldal
  • »
  • Hírek
  • »
  • Az Európai Történeti Kertek tagja a Gödöllői Királyi Kastély romantikus angolparkja

Az Európai Történeti Kertek tagja a Gödöllői Királyi Kastély romantikus angolparkja

Újabb két magyar történeti kerttel gyarapodott az Európai Történeti Kertek útvonala, miután az Európa Tanács alá tartozó European Route of Historic Gardens Firenzében tartott éves fórumán a fehérvárcsurgói Károlyi-kastély, valamint a Gödöllői Királyi Kastély kertje is felvételt nyert.

A fertődi Esterházy-kastéllyal együtt immáron három történeti kert képviseli hazánkat a szervezetben.
Az Európai Tanács Miniszteri Bizottsága 2010-ben fogadta el a „Kulturális útvonalak” -ról
szóló programot, amelynek célja a tagállamok történeti kertjeinek történelmi, művészeti és
társadalmi értékének bemutatásán keresztül a közös európai kultúra népszerűsítése. Ennek
keretében 2020-ban létrehozták „Európai Történeti Kertek” elnevezésű európai kulturális
útvonal projektet, amelyet a European Route of Historic Gardens koordinál oly módon, hogy
szakmai fórumokat szervez a tagszervezeteknek, hogy népszerűsítsék a csatlakozott
történeti kertek turisztikai, kulturális célú látogatását, illetve uniós pályázati forrásokat is
előteremt kertfelújításokhoz, a kertörökséghez kapcsolódó kutatásokhoz, projektekhez.
Európa történeti kerteket összekötő turisztikaiútvonal-programja óriási lehetőséget jelent a
tagszervezetek számára, hiszen olyan gyakorlati kérdésekben is tapasztalatot cserélhetnek,
mint a történeti kertek megőrzése és megújulása, illetve azok ökológiai és gazdasági
fenntarthatósága.
A 2023. június 27-én Gödöllőn lezajlott díjátadón Herczeg Ágnes, a Magyar Kertörökség
Alapítvány (MKA) elnöke kiemelte: „Az új tagokkal együtt a szervezetnek 30 teljes jogú tagja
van, melyek 47 történeti kertet képviselnek 10 európai országban. A történeti kert kulturális
örökség, történelmi örökség, a nemzeti identitás hordozója, ezért cél, hogy ezt az örökséget
a következő generációk számára tudomány- és művészeti ágakon átívelő módon
megosszuk. Egyben eljuttassuk az emberekhez a természet, művészet, közösség iránti
felelősséget.”
Nagy Edina Eszter, a Magyar Kertörökség Alapítvány nemzetközi kapcsolatokért felelős
munkatársa megerősítette: „Az épített és a természeti örökséget figyelembe vevő
szempontokat is értékelt a szakmai bizottság, amely egy több körös pályázati folyamat
során választotta tagjai sorába a Gödöllői Királyi Kastélyt, megerősítve a tényt, hogy a jövőre
nézve is előremutató kezdeményezések érhetőek tetten az intézmény munkájában. Fontos a
történeti kert kincseit megőrizni, azt mind a szakma, mind a nagyközönség számára láttatni
és élményszerűen bemutatni, ahogy az Gödöllőn is történik.
Dr. Ujváry Tamás, a Gödöllői Királyi Kastély ügyvezető igazgatója a díjátadón elmondta: „A
kertturizmus kiemelkedő lehetőségű a magyar turisztikai ágazat számára.
Amikor közönségünk felé kommunikálva kulturális és történeti tartalmakat hívunk életre,
akkor egyre nagyobb hangsúlyt kap a kastélypark, az ott megvalósuló kulturális események,
kerttörténeti séták, múzeumpedagógiai aktivitások sora. Hisszük, hogy e neves európai
szervezet, az Európai Történeti Kertek erre a tevékenységünkre is felfigyelt a pályázati

folyamat során, s kaphattuk meg ennek okán a minősítést. Abban bízunk, hogy a szervezet
más tagjaitól olyan jó gyakorlatokat ismerhetünk meg, melyek felhasználásával a jövőben
még élménytelibb módon tehessük hozzáférhetővé a történeti kert látványosságait,
szolgáltatásai a nagyközönség számára.”
A Gödöllői Kastélypark
Grassalkovich I. Antal a gödöllői birtokán építette fel a család központi kastélyát, amely köré
egyúttal hatalmát jelképező gyönyörű, a kor divatja szerint megkomponált parkot alakíttatott.
A díszkert sajátossága volt, hogy nem a kastély előtt alakították ki, hanem a belső
díszudvarból lehetett azt megközelíteni. Grassalkovich Antal kertjét a barokk kertépítészet
sajátosságai: a szimmetria, a mértani formájú virágágyások és egyenes vonalak jellemezték.
A kert közepén szökőkút működött, mögötte formára nyírt növényzet és labirintus volt. A
parkban kialakítottak egy úgynevezett Királydombot. amelyen a honfoglalás kori vezérek és
magyar királyok arcképeivel díszített pavilon állt. Az épülettel átellenben állt a céllövészetre
szolgáló Lövőház.
A park nagyobb átalakítását Grassalkovich Antal unokája, a kastély akkori birtokosa, III.
Antal és felesége Esterházy Leopoldina 1841-ben hajtotta végre. A kor divatjához igazodva
angol tájképi kertté változtatták a franciakertet. A parkban ligetes facsoportok, és
virágkülönlegességekben pompázó virágágyások terültek el. A kastély előtt 1817-ben két
hattyústavat is létesítettek, amelyeket csak később, a királyi időszakban töltöttek fel.
A magyar állam a kastélyt, parkjával együtt 1867-ben koronázási ajándékként Ferenc József
és Erzsébet királyné rendelkezésére bocsátották. A főhomlokzat előtti kis előkerteket a király
és a királyné személyes használatára alakították ki. A Király kertje I. Ferenc József napi
sétáinak helyszíne volt, a Királyné kertjének virágágyásaiba Erzsébet itt-tartózkodásakor a
kedvenc virágait (árvácska, ibolya) ültették.
A Felső park ma is az angol, tájképi kert szerkezetét őrzi. A parkot több száz éves fák teszik
különlegessé. Az értékesebb fajokat képviselik többek között a páfrányfenyő, a hegyi
mamutfenyő, a magyar kőris, a tiszafa, a platánlevelű juhar, a közönséges vadgesztenye. A
park hátsó fellelhető a védett növénynek számító janka tarsóka, budai imola, selymes
boglárka.
Az előkerteket és a Felső parkot 1998-ban természetvédelmi területté nyilvánították.

További információ: sajto@kiralyikastely.hu

Érdekesnek találtad? Oszd meg a Facebookon!

Facebook

Kapcsolódó cikkek

További cikkek