2024. 07. 15. hétfő

Henrik, Roland
1 EUR 392 HUF
1 GBP 466 HUF
  • Főoldal
  • »
  • Hírek
  • »
  • A visszaélés-bejelentési rendszer (whistle blowing) legfontosabb elemei

A visszaélés-bejelentési rendszer (whistle blowing) legfontosabb elemei

Egy, a dmp.hu oldalon korábban megjelent cikkünkben a visszaélés-bejelentési (whistle blowing) témájában ismertettük a hazánkban jogszabályba ültetendő visszaélés-bejelentési rendszer legfontosabb elemeit, jellemzőit és a 2023. február 28. napján előterjesztett törvényjavaslat (a továbbiakban: törvényjavaslat) szerint elemeztük. A cikk megjelenése óta az Országgyűlés elfogadta a végleges törvény, mely 2023. július 24. napján fog hatályba lépni (2023. év XXV. törvény).
1. A belső visszaélés-bejelentési rendszert működtető személy vagy szervezeti egység jogállása

Eredeti törvényjavaslat: a belső visszaélés-bejelentési rendszer a foglalkoztatónál egy erre a célra kijelölt, e feladatkörében nem utasítható személy vagy szervezeti egység által működtethető.

Aláírásra megküldött törvény: a belső visszaélés-bejelentési rendszert működtető személy vagy szervezeti egység vonatkozásában az a feltétel, hogy pártatlan legyen.

Megjegyzés: Mindkét megszövegezés végső soron azzal a céllal készült, hogy a foglalkoztató által a bejelentések kezelésére kijelölt személy elfogulatlan legyen. Azonban az eredeti törvényjavaslat megszövegezése biztosította a teljes személyi függetlenséget, mivel a foglalkoztató szervezet nem gyakorolhatta felettük utasítási jogát, míg a pártatlanság mint követelmény esetén felmerül, hogy a kijelölt személy alárendelt szerepben van a munkáltatója szervezetével szemben.

2. Bejelentők körének bővülése

Eredeti törvényjavaslat: a belső visszaélés-bejelentés rendszerében bejelentést tehet leendő, jelenlegi és volt partner, vállalkozó, alvállalkozó, beszállító, illetve beszállító felügyelete és irányítása alatt álló személy.

Aláírásra megküldött törvény: kibővíti az eredeti törvényjavaslat körét azzal, hogy a megbízási jogviszony keretében a foglalkoztatónál tevékenységet végző személyek is bejelentést tehetnek.

3. Munkáltatói intézkedés alkalmazásának kizárása a foglalkoztató által hozott magatartási szabályok tekintetében

Eredeti törvényjavaslat: a foglalkoztató – a kapcsolódó munkajogi jogszabályi rendelkezések figyelembevételével – a bejelentéssel érintett foglalkoztatottal szemben munkáltatói intézkedést alkalmazhat, ha a részére tett bejelentésben foglalt bármely magatartás (amely nem bűncselekmény) sérti a foglalkoztató szervezet saját maga által – a közérdek vagy nyomos magánérdek védelme érdekében – megalkotott magatartási szabályokat.

Aláírásra megküldött törvény: az eredeti törvényjavaslat rendelkezését teljes egészében elvetette.

4. Adatkezelést érintő rendelkezések

4.1. Adatkezeléssel érintettek körének kiterjesztése

Eredeti törvényjavaslat: a bejelentő és a magatartásával vagy mulasztásával bejelentésre okot adó személy, vagy a bejelentésben foglaltakról érdemi információval rendelkező személy a bejelentés kivizsgálásához elengedhetetlenül szükséges személyes adatai (a különleges és a bűnügyi személyes adatokat is beleértve) kizárólag a bejelentés kivizsgálása és a bejelentett magatartás orvoslása vagy megszüntetése céljából kezelhetők. A fent említetteken túl az adatok továbbítása mindössze a kivizsgálásban közreműködő bejelentővédelmi ügyvéd, valamint külső szervezet számára engedélyezett.

Aláírásra megküldött törvény: megszünteti a vagylagosságot az adatkezeléssel érintett személyek kapcsán és mindkét fenti személyi kör adatainak kezelésére lehetőséget biztosít.

4.2. Adattovábbítás korlátozása

Az eredeti törvényjavaslat és az aláírásra megküldött törvény szövege megegyezik.

5. A bejelentők az aláírásra váró törvényszöveg szerint

A bejelentés megtételére jogosultak listája a belső visszaélés-bejelentési rendszerben:

  • a szervezet által foglalkoztatott személy,
  • a szervezetnél volt foglalkoztatott,
  • olyan személy, akinek a szervezetnél még csak foglalkoztatásra irányuló felvételi folyamata indult el
  • egyéni vállalkozó, az egyéni cég, ha a foglalkoztató szervezettel szerződéses kapcsolatban áll, vagy ha a szervezet tekintetében tulajdonosi részesedéssel rendelkezik,
  • a foglalkoztató szervezet ügyviteli, ügyvezető, illetve felügyelő testületéhez tartozó személy, ideértve a nem ügyvezető tagokat is,
  • a szervezet jelenlegi és volt szerződéses partnerei (vállalkozók, alvállalkozók, beszállítók és az ő felügyeletük, irányításuk alatt álló személyek),
  • a szervezet jelenlegi, volt és leendő gyakornokai és önkéntesei

6. A bejelentés tartalma és elintézése

A belső visszaélés-bejelentési rendszerben a bejelentés tárgya lehet jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekmény vagy mulasztás, valamint egyéb visszaéléssel kapcsolatos információ.

A belső visszaélés-bejelentési rendszert működtető szervezet a részére tett írásbeli bejelentés kézhezvételétől számított hét napon belül köteles visszaigazolást küldeni a bejelentőnek. A szervezetnek a szóbeli bejelentéseket szóról szóra írásba kell foglalnia. Az írásbeli visszaigazolásban általános tájékoztatást kell nyújtani a bejelentőnek a bejelentés elintézésével kapcsolatos eljárási és adatkezelési szabályokról. A szervezet a bejelentésben foglaltakat legfeljebb a beérkezésétől számított harminc napon belül kivizsgálja. A körülmények helytállóságának értékelését követően intézkedéseket tesz a visszaélések orvoslására és indokolt esetben lépéseket tesz büntetőeljárás kezdeményezésére.

7. A titoktartással kapcsolatos szabályok a bejelentő védelme érdekében

A bejelentést kivizsgáló személyeknek kötelező titokban tartani (még a foglalkoztató más szervezeti egysége vagy munkatársa előtt is) a vizsgálat lezárásáig vagy a vizsgálat eredményeképpen történő felelősségre vonás kezdeményezéséig a bejelentés tartalmát valamint a bejelentésben érintett személyre vonatkozó információkat.

A bejelentésben érintett és a bejelentésben foglaltakról érdemi információval rendelkező személyeket a vizsgálat kezdetén alaposan tájékoztatni kell a bejelentésről, adatvédelmi jogaikról és az adatkezelési szabályokról.

Amennyiben a bejelentést bejelentővédelmi ügyvéd továbbítja a visszaélés-bejelentési rendszert működtető foglalkoztató szervezethez, akkor titoktartásra köteles a bejelentő azonosítását lehetővé tevő adatokra vonatkozóan. Így csupán annak kivonatát küldheti meg a megbízónak, mivel a bejelentő személyazonosságát csak a bejelentő engedélyével oszthatja meg a foglalkoztató szervezettel.

Amennyiben tanácsadásra van szüksége a visszaélés-bejelentéssel (whistle blowing) kapcsolatosan, vagy az adatvédelem területén, keressen minket lenti elérhetőségeink egyikén! /X/

Dr. Miklós Péter – adatvédelmi jogász

dmp@dmp.hu

+36306485521

Érdekesnek találtad? Oszd meg a Facebookon!

Facebook

Kapcsolódó cikkek

Elindult a dohány-kontroll
Július elején megindult a dohánylevelek betakarításának szezonja, az úgynevezett „törés”. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Bevetési Igazgatósága – a…

További cikkek

...címmel Kiss Gabriella népi iparművésznek nyílik kiállítása 2024. július 15-én, hétfőn 16 órától a József Attila Könyvtárban (Miskolc, Szentpéteri k…
Anziksz Finnországból
Most, hogy itt ülök 36 C fokban, az elsötétített szobában, még nagyobb örömmel, s kissé visszavágyakozva gondolok arra a két hétre, amit Finnországban…