2022. 12. 1. csütörtök

Elza
1 EUR 414 HUF
1 GBP 482 HUF

Növekvő fogyasztás mellett csökkenő szegénység

Megjelent a KSH A háztartások életszínvonala, 2021 című éves kiadványa

A lakosság életkörülményeiről, életszínvonaláról többek között a szegénység, társadalmi kirekesztettség, társadalmi rétegek szerinti jövedelmi, fogyasztási adatok alapján is képet alkothatunk. Idetartozik továbbá a háztartások, családok nagysága, összetétele. Ennek megfelelően a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) évente adatokat vesz fel, és a lakosság életkörülményeinek, életszínvonalának alakulását „A háztartások életszínvonala című” éves elemzésében mutatja be.

 

2021-ben tovább nőtt a háztartások jövedelme. Az egy főre jutó éves bruttó jövedelem 2 millió 428 ezer forint volt, 8,5 százalékkal magasabb, mint az előző évben. Az egy főre jutó éves nettó jövedelem – 8,7 százalékos növekedés mellett – 1 millió 920 ezer forintot tett ki. A reáljövedelem-növekedés 3,4 százalékot ért el. 2015 és 2021 között a háztartások egy főre jutó nettó jövedelme reálértéken 40,7 százalékkal emelkedett.

 

Az egyes háztartástípusok közül továbbra is az egyedülállók jövedelme volt a legmagasabb, átlagosan évi bruttó 2 millió 942 ezer forintot tett ki, 10,4 százalékkal meghaladva az előző évit. Közülük a 65 év alatti férfiak jövedelme volt a legmagasabb, átlagosan 3 millió 912 ezer forinttal, míg a legalacsonyabb a 65 évesnél idősebb nőké, átlagosan 2 millió 197 ezer forintos összeggel. Az egy főre jutó jövedelem éves növekedési üteme a gyermektelen háztartások esetében 6,0 százalékos volt, a gyermekeseknél 8,4 százalékos. 2020-hoz képest a legnagyobb mértékben, 14,7 százalékkal a három- vagy többgyermekes háztartások jövedelme emelkedett, így egy főre vetítve az éves bruttó jövedelmük 1 millió 750 ezer forintot ért el. Az egyszülős háztartások egy főre jutó éves bruttó jövedelem 1 millió 941 ezer forint volt, 8,7 százalékos növekedés mellett. Egyik gyermekes háztartástípusban sem érte el a bruttó jövedelem az országos átlagot. Az átlagtól való elmaradás, az előző évivel megegyezően, 17,5 százalékos volt.

 

Az egyes háztartástípusokat tekintve 2020-ban a legvagyonosabbak a két felnőttből és két gyermekből álló háztartások voltak, átlagosan 50,2 millió forintos nettó vagyonnal. A legkisebb vagyonnal az egyedül élők rendelkeztek, átlagosan 23,2 millió forinttal. Reál- és pénzügyi eszközeik értékéhez (bruttó vagyon) viszonyítva a legnagyobb adósságállománnyal a három- vagy többgyermekes háztartások bírtak, átlagosan 7,8 millió forinttal. Bruttó vagyonuk arányában a legkevésbé eladósodottak a kétgyermekes családok voltak, átlagosan 5,6 millió forintos kötelezettséggel. A lakóingatlan értéke a kétgyermekes háztartások esetében volt a legmagasabb, átlagosan 28 millió forint. A legalacsonyabb értékű lakásban az egyszemélyes háztartások éltek 2020-ban, átlagosan 19 millió forint értékűben.

2021-ben az egy főre jutó összes személyes célú kiadás 1 millió 483 ezer forint volt, folyó áron 8,4 százalékkal, az 5,1 százalékos átlagos áremelkedést figyelembe véve, reálértéken 3,1 százalékkal bővült az egy évvel korábbihoz képest. 2015 és 2021 között a háztartások egy főre jutó fogyasztási kiadása reálértéken 27,7 százalékkal nőtt. A Covid19-járványt megelőzően a lakossági fogyasztás bővülésének a szolgáltatási kiadások növekedése volt az egyik motorja, a járvány alatt azonban ez a dinamika megtört, hatása pedig 2021-ben is érezhető volt; a vendéglátás 4,4 százalékkal, a kultúra, szórakozás terén 4,0 százalékkal maradt el a háztartások kiadása a 2019-es szinttől. 2021-ben, kedvezőbb gazdasági környezetben ruházkodásra 18,4, vendéglátásra, szálláshely-szolgáltatásra 10,0, szórakozásra 3,2 százalékkal többet költött a lakosság reálértéken, mint 2020-ban.

2021-ben is a korábbi évekhez hasonló tendencia érvényesült, azaz minél nagyobb lélekszámú településen, illetve fejlettebb régióban él egy háztartás, annál magasabb volt fogyasztási kiadásainak összege. Az egy főre jutó 1 millió 833 ezer forintos éves összeggel Budapest lakossága költötte a legtöbbet, 2,9 százalékkal többet, mint az előző évben. Nagysága 23,6 százalékkal meghaladta az országos átlagot. A kiadások nagyságát tekintve Budapestet Pest régió követte, 1 millió 529 ezer forintos összeggel, itt a költések összege 3,1 százalékkal volt magasabb az országos átlagnál. Az alföldi és az északi régiók fogyasztása évek óta erőteljes felzárkózás jeleit mutatja, azonban még mindig elmaradt az átlagtól, Észak-Alföldön 11,9, Észak-Magyarországon 8,6 százalékkal.

 

2021-ben 20 ezer fős csökkenés mellett 1 millió 844 ezer főt érintett a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázata, ami a lakosság 19,3 százalékát jelentette. Ezen belül a relatív jövedelmi szegénységi arány 12,6-ről 12,2 százalékra csökkent, a súlyos anyagi és szociális deprivációban való érintettség 10,2 százalékon stagnált, a nagyon alacsony munkaintenzitás mutatója pedig 5,3-ről 4,9 százalékra mérséklődött az előző évhez képest.

 

2020-ban a legalacsonyabb arányban Csehországban (10,7 százalék), Szlovéniában (13,2 százalék), valamint Finnországban (14,2 százalék), a legmagasabb arányban pedig Romániában (34,4 százalék) Bulgáriában (31,7 százalék) és Görögországban (28,3 százalék) voltak kitéve a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának az emberek.  Magyarország mutatója (19,4 százalék) az uniós átlagnál (21,7 százalék) kedvezőbb.

 

2022-ben az előző évhez viszonyítva az élettel és az anyagi helyzettel való elégedettség is növekedett. Az élettel való elégedettség átlagértéke 6,5-ről 6,9-re, míg az anyagi helyzettel való elégedettségé 5,6-ről 5,9-re emelkedett. Leginkább a személyes kapcsolatokkal elégedettek az emberek, 7,6-es átlagpontszámmal. E téren nincs számottevő különbség az egyes korosztályok között. A vizsgált négy mutató közül az anyagi helyzet áll az utolsó helyen, amelynek átlagpontszáma 5,9. Az életkor előrehaladtával az elégedettség általában csökken. Kivételt képez a szabadidő mennyisége, mellyel az idősebb korcsoport elégedettebb. A fiatalok és az idősek megítélése között az élettel való elégedettség tekintetében van a legnagyobb eltérés, 18 és 24 év között az átlagérték 7,5, míg 75 év felett 6,3.

 

Minél magasabb az egyén iskolázottsága, annál elégedettebb az életével. Az alapfokú végzettségűek 6,2-re, míg a felsőfokúak 7,4-re értékelték az általános elégedettségüket. A legelégedettebbek a tanulók. A háztartás jövedelme szoros kapcsolatban van az elégedettség fokával, minél magasabb a jövedelem, annál nagyobb az elégedettség mértéke. Regionális összehasonlításban a legelégedettebbek a Nyugat-Dunántúli régióban élők (7,2), a legkevésbé pedig az észak-magyarországi lakosok (6,5). A lakóhely nagysága is befolyásolja az elégedettséget, amelyet a fővárosban élők átlagosan 7,0 pontra értékeltek, míg a községek lakói 6,7 pontra.

 

A háztartások életszínvonala, 2021 című éves kiadványa a KSH honlapján elérhető: https://www.ksh.hu/apps/shop.kiadvany?p_kiadvany_id=1077311&p_temakor_kod=KSH&p_lang=HU

Érdekesnek találtad? Oszd meg a Facebookon!

Facebook

Kapcsolódó cikkek

Tömény árverés a NAV-nál
Az igazán bátrak a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (NAV) vesznek alkoholt, például Merész barackot, Bükki vegyesgyümölcsöt, Avasi Keserűt, esetleg Hat k…

További cikkek