A munkavállalók, a munkaadók és a kormány képviselői közösen keresték a megoldást a munkaerő-piaci kihívásokra
Az egyre idősödő európai népesség miatt kiemelt célja az Európai Uniónak, hogy a hátrányos helyzetben lévő csoportokat is be tudják vonni a munka világába. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a befogadó munkaerőpiac ügye szociális kérdés lenne. A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) által koordinált, négy ország – Ausztria, Horvátország, Magyarország, Szlovénia – részvételével megvalósuló, „Szociális Partnerek a Befogadó Munkaerőpiacért” elnevezésű projekt keretében számos szakértő és döntéshozó részvételével tartottak konferenciát Budapesten. Az eseményen a munkavállalói és a munkaadói oldal képviselői mellett részt vett Czomba Sándor, foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár is.
Az Európai Unióban a foglalkoztatás szintje 65% körüli, ami ugyan közel 10%-kal magasabb a magyarországi adatnál, ugyanakkor jelentősen elmarad az USA vagy Japán mögött. Annak érdekében, hogy hosszútávon is fenntartható növekedést tudjanak felmutatni az európai gazdaságok, feltétlenül szükséges, hogy olyan csoportok is könnyebben be tudjanak lépni a munkaerőpiacra, akik előtt jelenleg még komoly akadályok találhatóak.
„A befogadó munkaerőpiac kérdéskörét nem elsősorban szociális szempontból kell értelmezni. A vállalatoknak is érdeke, hogy minél inkább bővítsék a foglalkoztatási kereteiket, és hátrányosabb társadalmi csoportok tagjaira is potenciális munkavállalóként tekinthessenek. Európának, ezen belül hazánknak sem lesz más választása: bővíteni kell a foglalkoztatás jelenlegi szintjét, ehhez pedig elengedhetetlen a hátrányosabb csoportok számára is lehetőséget teremteni arra, hogy a munkaerőpiacon a jelenleginél jobb esélyekkel induljanak. Magyarországon a legnagyobb probléma jelenleg a fiatal munkavállalókkal van, hiszen közel kétszeres munkanélküliségi rátát látunk ebben a csoportban a teljes népességhez viszonyítva. Ahhoz, hogy ezen változtassunk, át kell gondolnunk a teljes oktatási rendszerünket, és a piaci igényeknek megfelelő képzéseket, tudást kell biztosítanunk a fiataloknak. ” – mondta el a kerekasztal-beszélgetésen Rolek Ferenc, az MGYOSZ alelnöke.
A rendezvényen három kerekasztal-beszélgetésre került sor, melyeken többek között a befogadó munkaerőpiac legfontosabb előfeltételeiről, a munkaerőpiacon megjelenő területi egyenlőtlenségekről, illetve a KKV-szektor foglalkoztatási képességének javításáról esett szó. Több, a munkaerőpiacon valamilyen szempont alapján hátrányos helyzetű csoport – fiatal, illetve közvetlenül a nyugdíjkorhatár előtt álló munkavállalók, megváltozott munkaképességű dolgozók, a megfelelő szakképzettséggel nem rendelkezők – helyzetét és lehetséges megoldási lehetőségeket is elemeztek a szakértők.
„A hátrányos helyzetű csoportokat nem lehet egyforma eszközökkel és hatékonysággal visszavezetni a munkaerőpiacra. Ráadásul átfedéseket is láthatunk ezeken a területeken. A fiatal munkavállalók ügye például sok esetben összefügg a megfelelő szaktudással nem rendelkezőkével, ezért is tartom ezt az egyik legkomolyabb hazai problémának. A megoldást a szakképzési rendszer átalakítása, hatékonnyá tétele jelentheti, emellett pedig a teljes közoktatási rendszernek olyan irányba kellene elmozdulnia, hogy az oktatási intézményekből kikerülő fiatalok piacképes, releváns, a munkaerőpiacon is egyből hasznosítható tudást szerezhessenek. A megváltozott munkaképességű csoport esetében jó irányba történtek lépések, az 5%-os szabályt például üdvözölték a munkavállalói szervezetek. Ugyanakkor ezen csoport esetében a munkaképesség szintjét,, nem pedig a rokkantság fokát kellene hangsúlyoznunk. Meg kell tehát nézni minden esetben, milyen szinten rehabilitálható az adott munkavállaló, a megmaradt munkaképességre kell fókuszálni, és ennek megfelelő munkahelyeket teremteni.” – mondta el Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke.
Az MGYOSZ által koordinált, az Európai Bizottság által finanszírozott „Szociális Partnerek a Befogadó Munkaerőpiacokért” címet viselő projektben négy ország munkaadói szövetségei és szakszervezetei vesznek részt – Ausztria, Horvátország, Magyarország és Szlovénia – melyek mindegyikében több, a témát feldolgozó rendezvényre kerül sor a következő 2 hónap során. Négy nyelven készül továbbá egy a befogadó európai munkaerő-piaci trendeket, eseményeket és a legjobb gyakorlatokat elemző kiadvány. A projekt nyitó eseményén, Budapesten a munkavállalói, a munkaadói, és a kormányzati oldalról is számos hazai döntéshozó, érdekképviseleti vezető fejtette ki a véleményét. A projekt vezetője az MGYOSZ, magyarországi partnere az MSZOSZ.
