A világjárvány alatt a magyarok körében tovább csökkent a hajlandóság, hogy külföldre költözzenek dolgozni, ugyanakkor nőtt az igény az olyan munkalehetőségek iránt, melynek során távmunkában, de itthonról dolgozhatnak külföldre – írja a Boston Consulting Group (BCG), a The Network és annak magyar partnere, a Profession.hu újonnan megjelent közös tanulmányában.
„A COVID egy olyan új változó, amely még elővigyázatosabbá tette az embereket, de a távmunka elterjedésével sokan úgy érzik, hogy külföldön építhetik a karrierjüket anélkül, hogy el kellene hagyniuk az országot” – mondta Juhász László, a BCG Ügyvezető Igazgatója és Szenior Partnere, a budapesti iroda vezetője.
Csökkent a magyarok hajlandósága – részben a COVID-19 járvány miatt – hogy külföldre költözzenek dolgozni. Mindössze 33 százalékuk volt erre nyitott 2020-ban, míg 2018-ban 35 százalékuk, 2014-ben pedig 58 százalékuk, derül ki a Decoding Global Talent, Onsite and Virtual című friss tanulmányból. Ez az arány lényegesen alacsonyabb, mint a globális átlag. Miközben a világ szinte minden országában alacsonyabb költözési hajlandóságról számoltak be a válaszadók, a felmérésben részt vevő 190 ország csaknem 209 000 munkavállalójának fele mondta azt, hogy külföldre költözne, ha ott munkát találna.
Újfajta mobilitás
A világjárvány következtében egy újfajta mobilitás került előtérbe. A magyarok 60 százaléka hajlandó lenne olyan külföldi munkaadónak dolgozni, aki költözés nélkül lehetővé teszi a magyarországi munkavégzést. A legtöbben Ausztriában, Németországban, az Egyesült Királyságban, az Egyesült Államokban, Svájcban, Ausztráliában, Kanadában, Hollandiában, Svédországban vagy Olaszországban vállalna szívesen így távoli munkavégzést. A magyar 60 százalékos arány valamivel magasabb, mint az 57 százalékos globális átlag, ugyanakkor a közép- és délkelet-európai országokkal összehasonlítva ez viszonylag alacsony: az élen Bulgária és Szerbia áll 73 százalékkal, őket követi Lengyelország 71 százalékkal, majd Románia 61 százalékkal.
„Külföldiek alkalmazása nem új gyakorlat a munkaadók számára” – mondta Kotsis Ádám, a BCG Associate Director, People Strategy munkatársa. „Ugyanakkor a távmunka kiszélesítette az elérhető tehetségek körét, ráadásul lehetővé teszi, hogy a cégek nagyobb arányban alkalmazzanak külföldieket, mint eddig. Ez a munkavállalók számára is előnyös, hiszen nem szakadnak el a gyökereiktől, nem kell máshova költözniük. Ugyanakkor a nemzetközi távmunka új kihívásokat is hoz a vállalatok számára, elég csak a kulturális integrációra gondolni” – tette hozzá Kotsis.
A távoli és egyben külföldi munkáltató iránti nyitottság világszerte különösen magas az informatikai és a digitális területeken dolgozók körében. Globálisan a digitális vagy analitikai tapasztalattal rendelkező munkavállalók 71 százaléka, és az informatikai és technológiai háttérrel rendelkezők 67 százaléka lenne hajlandó ebben a formában dolgozni. A mesterképzéssel vagy annál magasabb végzettséggel rendelkezők körében a hajlandósági aránya szintén magas volt: 62 százalék.
„Ez a nemzetközi trend Magyarországra is igaz, azzal a kiegészítéssel, hogy a legmagasabb arányban, 86 százalékban, a tudományos területeken dolgozók és kutatók, valamint 70 százalék feletti arányban a HR és a menedzsment területen, továbbá 66 százalékban a mérnöki területeken dolgozók szeretnének leginkább így munkát vállalni. Az ilyen jellegű távoli munkavégzésnek alapfeltétele a kapcsolódó nyelv ismerete, a munkaadói oldali mozgatórugója pedig az adott lokációban jellemző, szakterületi humánerőforrás igény. A jelentkezők részéről pedig a tapasztalatszerzés mellett a hazaihoz képest jellemzően magasabb fizetési sávok jelentenek komoly motivációt. A fent felsorolt területeken ezek a szempontok egyszerre teljesülnek” – mutat rá Tüzes Imre, a Profession.hu üzletfejlesztési igazgatója. A felmérésben egyébként 1 100 magyar munkavállaló vett részt, nők és férfiak majdnem fele-fele arányban.
A BCG és a Profession.hu arra is választ keresett, hogy a külföldi munkavállalók hogyan viszonyulnak Magyarországhoz, mint távoli munkahelyhez. Az adatok szerint Ausztria, Románia, Szerbia, Lettország, Irak, Finnország, Fehéroroszország, Nigéria, Jemen és Olaszország lakói szívesen vállalnának munkát Magyarországon, amennyiben nem szükséges elköltözniük, hanem távolról végezhetik feladataikat.
Kanada vezet a helyhez kötött munkavégzésben
Az Egyesült Államok elvesztette vezető státuszát, mint az az ország, ahova a legtöbben szeretnének elköltözni, hogy ott dolgozhassanak. Kanada lett az elsődleges célpont, mivel a járvány miatt az emberek inkább azokba az országokba szeretnének költözni dolgozni, amelyek a legjobban kezelték a koronavírust – mutatott rá a BCG és a The Network közös felmérése. Ugyanakkor a távoli munkavégzés tekintetében az Egyesült Államok továbbra is az első számú célpont, míg Kanada a második.
Két ázsiai – csendes-óceáni ország is először került fel a listára: Szingapúr és Új-Zéland, ahol világszinten is kiemelkedően jól kezelik a járványt. Európában a koronavírusra adott reakciók miatti aggályok miatt több, korábban népszerű ország visszaesett a rangsorban. Németország és Franciaország két-két helyet esett, míg Olaszország és Spanyolország kiesett a tíz legjobb listájáról.
A legnépszerűbb városok
A világ leghíresebb városaihoz való hozzáállás szintén tükrözi országaiknak a koronavírus-járványra adott reakcióit: New York, Barcelona, Róma és Madrid manapság sokkal kevésbé vonzó cél munkavégzés szempontjából, mint 2018-ban, míg Tokió és Szingapúr sokkal vonzóbbá vált, akárcsak Dubai és Abu Dhabi. A legvonzóbb város London maradt és három helyet javítva Amszterdam lett a második, miközben Szöul, Kuala Lumpur, Peking, Koppenhága, Lisszabon és Isztanbul az első alkalommal került be a top 30-ba.
