Irodák és gazdasági épületek kialakításával, raktárak építésével alakítják új ipari központtá a volt sajószentpéteri üveggyárat. A tizenegy éve bezárt komplexum teljes területét a Sajó-Glass Ingatlanhasznosító- és Üzemeltető Kft. fejleszti egy 666,4 milliós projekt révén, amelyből 311,4 millió forint az Európa Unió és a magyar állam támogatása. A feleslegessé vált épületrészek bontását a napokban ár meg is kezdték.
Az üveggyár több mint százéves működés után, 1999. február 4-én megszüntette termelő tevékenységét. Sajószentpéteriek és környékbeliek ezreinek adott munkát évtizedeken keresztül a gyár több generáción át. Sokan üvegfúvóként kezdték itt a munkát, majd a gyártási folyamat gépesítése után az automata soron dolgoztak. Biztos piaca volt a gyár termékeinek a rendszerváltásig. A gondok ezután kezdődtek, elsősorban a piacok beszűkülésével, ami végül a bezáráshoz vezetett. Az eltelt évek alatt különféle hírek röppentek fel rendszeresen a megoldásra. Most úgy tűnik végre megmozdult valami, ami révén enyhülhet a város és környéke magas munkanélkülisége. Ezzel kapcsolatban néhány hete tartott sajtótájékoztatót Markó Gábor, a beruházás projektvezetője.
Tizenegy év után eljött az a nap, amely annak a folyamatnak az elindítója lehet, amely újra életet lehel majd a területbe. A Sajó-Glass és a Sajószentpéteri Önkormányzat közös célja a terület legoptimálisabb hasznosítása. A térség gazdasági mutatóinak javulásához jelentősen hozzájárulhat az egykori üveggyár területén kialakításra kerülő ipari komplexum, amely a munkálatok befejeztével kis- és középvállalkozásoknak, de nagy munkaerő-igényű vállalkozásoknak is vonzó helyszíne lehet. A munkálatok a felesleges épületek bontásával és a kármentesítéssel kezdődnek, majd az épületek és az infrastruktúra felújítása következik. Az eredményesebb fejlesztés érdekében a csarnokok, irodák, műhelyek, raktárak egymás közelében, egy iparterületen belül kerülnek kialakításra – mondta Markó Gábor márciusban.
Most pedig április közepén már hozzá is kezdtek azoknak az épületek, üzemcsarnokok elbontásához, amelyekre nem lesz szükség, vagy annyira romosak már, hogy helyreállításuk nem éri meg. Hatalmas munkagépek dolgoznak a gyár területén és végzik a bontást. Több régi, az üveggyárban évtizedekig dolgozó volt munkás nézelődik a kerítésen kívül és követi figyelemmel, hogy hogyan válnak semmivé, építési törmelékké azok az épületek, ahol ledolgozták az életüket és gyártották a különböző gyógyszeres, sörös, üdítőitalos, konzerves üvegeket.
– 16 évesen Göncruszkáról jöttem dolgozni az üveggyárba, mert mifelénk semmilyen munkalehetőség nem volt. Több munkakörben is dolgoztam a 35 év alatt, amit a gyárban töltöttem. A férjemet is itt ismertem meg. Ő 13 évesen üvegfúvóként kezdte a munkát, 39 évet dolgozott le itt. Nem akartuk elhinni, hogy megtörténhet, hogy egy ilyen gyár megszűnhet. Most talán valami megmozdult és ha már üveget sosem fognak többet gyártani itt, de valamilyen más munkalehetőség talán adódik hamarosan a fiataloknak – mondta Sólyom Sándorné, volt üveggyári dolgozó.
Elsőként a barnamezős terület hasznosítása a cél, amennyiben azonban további kereslet mutatkozik a terület iránt, be lehet vonni a zöldmezős területeket is a fejlesztésbe. A beruházás eredményeként, jelentős fejlesztésekkel egy 4,2 hektár alapterületű, elsősorban újonnan betelepülő vállalkozásoknak nyitott terület jön majd létre. A nagyobb logisztikai cégek egy 1,8 hektáros, Miskolcot Ózddal összekötő vasúti vonal mellett települhetnek meg, ahol az egykori üveggyár iparvágányának közvetlen összeköttetése van ezzel a vonallal. A beszállítói kapcsolatok ösztönzése kiemelt cél a fejlesztés megvalósítása kapcsán. A barnamezős és a zöldmezős területek hasznosítása két ütemben valósul meg, prioritást élvez az egykori üveggyár területének revitalizációja keretében új technológiák elterjesztése, valamint a környék jelentősebb vállalataival való együttműködési lehetőségek kiaknázása. A projekt célja Sajószentpéter és térsége foglalkoztatottságának növelése. Az ipari park munkahelyteremtő szerepe rendkívül fontos. Sajószentpéteri Ipari Park létrejöttével már nem csak Miskolcon és közvetlen környékén, hanem a térségben található, hátrányosabb helyzetben lévő településeken működő vállalatok számára is lehetőség adódik a felzárkózásra.
Az éveken át tartó hosszú munka, amelyet a volt üveggyár sorsának megoldásáért tettek sokan közösen, most úgy tűnik, hogy lassan megoldást nyer. Ez nem csak a munkahelyteremtést, hanem ipari szerkezetváltást, termelő és szolgáltató cégek, magas hozzáadott értékű iparágak betelepítését, a már működő vállalkozások segítését és a helyi adóbevételek növelését, valamint a város közepén fekvő „tájseb” hasznosítását is jelenti.
– Sajó –
