Hogyan hatott a digitális fejlődés az elmúlt 20-30 évben a családi vállalkozásokra? Mitől vált sikeressé és ma mitől működik eredményesen egy többgenerációs kis- és középvállalkozás Magyarországon?
Erről kérdeztünk Soltész Attilát, az Informatika a Társadalomért Egyesület elnökét és olyan, a Modern Vállalkozások Programjához csatlakozott fiatal cégvezetőket, akik szüleik mellett tanulták meg a szakmai alapokat, s a tradíciókat megőrizve a modern kor elvárásainak megfelelve építik tovább a családi örökséget.
Soltész Attila szerint az első mérföldkő a kis- és középvállalkozások digitális fejlődésében az internet megjelenése volt az 1990-es évek elején. Ezt követték azok az alapszintű adminisztrációs szoftverek, amelyek kiváltották a papíralapú adatrögzítést és lehetővé tették a vállalati ügymenet kulcsfontosságú területeinek – számlázás, bérszámfejtés – zárt rendszerbe való integrálását. Azok a kkv-k váltak és válnak a jelen korban is sikeressé, akik az általuk kínált termékek, szolgáltatások életciklusát elektronikusan is le tudják követni. Ha ez nem is kizárólagos sikerkritérium, mindenképpen fontos, megkerülhetetlen tényező. Az üzleti intelligencia rendszerek, amelyek a döntéshozás folyamatait támogatják és optimalizálják, felértékelődnek. Az elmúlt időszakban számos olyan technológia jelent meg a hazai piacon is, ami könnyebbé, gördülékenyebbé teszi a cégek napi működését. Ilyen újdonság az ujjlenyomat-olvasó, a biometrikus azonosítás be- és kiléptetésnél, vagy a szenzortechnológia, ami a gyártóeszközről ad jelentést.
„A kihívás már nem az, hogy hogyan, mivel dolgozzuk fel a mérhetetlenül és elképesztően sok adatot, információt, ami rendelkezésre áll egy cég számára, hanem az, hogy ezt a big data halmazt minél kevesebb emberi beavatkozással megfelelően értelmezni tudjuk. Ki tudjuk nyerni belőle, amire ott és akkor éppen szükségünk van. Ez egy olyan digitális kultúrát feltételez, amihez először szemléletváltásra, majd éveken át tartó kitartó tanulásra van szükség.” – állítja Soltész Attila.
A technológia fejlődése kapcsán két vállalkozás újgenerációs tagja beszélt arról, hogyan integrálják az informatikai fejlesztésekből adódó előnyöket az évtizedek alatt felhalmozott szakmai tudással, és építenek még sikeresebb céget.
„Édesapám 15 éve vezette már a síküveg feldolgozással foglalkozó vállalkozását, amikor én is becsatlakoztam mellé. Ő a mai napig szívesebben jegyzi fel határidőnaplóba a megbeszéléseket, de belátta, szükség van az informatikára. Fejlődnek a szoftverek, fejlődik az adatrögzítés és feldolgozás módja. Számomra evidens, hogy valós időben kell látnunk a gyártást, figyelnünk a készleteket, a kereskedelem alakulását, így integrált vállalat- és gyártásirányítási rendszerekkel reagálni tudunk minderre.” – vallja Pásztor Tamás, a Mályi-Glass Kft. gazdasági vezetője.
Juhász Zsolt, az Izsáki Házitészta Kft. tulajdonosa, kereskedelmi igazgatója két éve vette át a cég irányítását másodgenerációként szüleitől.
„Ma mosolygunk azon, hogy annak idején, több tíz évvel ezelőtt egy vonalas telefonon és faxon kívül nem volt egyéb infokommunikációs eszköz. Akkor sokkal lassabban mentek a napi folyamatok a mostani gyorsan változó vállalati léthez képest. Míg szüleim 50 évesen tanultak bele a számítógép használatába, levelezésbe, táblázatkezelésbe, addig nekünk a digitalizációval fejlődni jóval könnyebb volt. Tableten, mobiltelefonon bárhonnan nyomon követjük a rendeléseket, figyelemmel kísérjük a piaci változásokat. Persze az emberi tényezőre is szükség van, a jó partnerkapcsolatok régen is, most is ütőkártyái a sikeres üzletkötéseknek. Törekszem a hagyományokat továbbvinni, emellett a legkorszerűbb informatikai eszközöket használni. A jövőbe mutató, high-tech gyártástechnológián túl az informatika is nélkülözhetetlen, kihagyhatatlan elem.” – tartja Juhász Zsolt.
A mikro-, kis- és középvállalkozások versenyképességének fenntartása, a hosszú távú stabilitás és növekedés érdekében az informatikai megoldások tudatos használata is szükséges. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara tavaly tavasszal indított Modern Vállalkozások Programja ebben nyújt segítséget. A digitális fejlesztési irányok díjmentes meghatározása mellett tájékoztatást adnak az uniós támogatásokról, melyekből a digitális eszközök vagy szolgáltatás beszerzése finanszírozható.
