2021. 10. 16. szombat

Gál
1 EUR 360 HUF
1 GBP 426 HUF

Tudnivalók az allergia és a COVID kapcsolatáról

Az előrejelzések szerint a delta-variáns terjedésével nem a szaglás és ízérzés csökkenés lesz
a fő panasz a COVID-19 betegeknél. Várhatóan a felsőlégúti hurut és az allergiás nátha
tünetei dominálnak, így vélhetően nehezebben lesz megkülönböztethető a légúti
allergiától és más felsőlégúti megbetegedésektől.

Szaglástréninggel gyógyulnak a szag- és ízvesztést elszenvedők
Mint ismeretes a szagláscsökkenés a COVID fertőzés második és harmadik hullámában
tömegesen alakult ki, a koronavírusos betegek 60-70%-a számolt be a fertőzés után pár nap
alatt hirtelen kialakult szaglásvesztésről. Ugyanis a szaglóhám nagy mennyiségben
tartalmazza az ACE 2 receptorokat, amelyhez a vírus kötődik. Szerencsére a betegek jelentős
részénél a szaglás 2-3 hét alatt spontán visszatért, mivel a szaglóhám az egyedüli
érzékszervünk, ahol az elöregedett, károsodott szaglóidegsejtek helyébe kb. 30 naponként
újonnan képződő idegsejtek lépnek. A páciensek 20-30%-nál azonban két-három hónapon
túl sem rendeződött a probléma, míg a betegek 5%-nál fél év után sem tért vissza a szaglás
az eddigi adatok alapján. A tünetek javulása mellett sokan számoltak be szaglásvesztést
követő torz szaglásról, úgynevezett parozmiáról. A szagláscsökkenés kezelésében fontos a
fül-orr-gége szakvizsgálat mellett a szaglásvizsgálat elvégzése, amelynek alapján úgynevezett
szaglástréninget ajánlanak a betegeknek. Ez egy terápiás lehetőség a szaglóhám, szaglópálya
regenerációjának elősegítésére. „Ennek lényege, hogy négy alapillatot kell napi két
alkalommal 10-10 szippantással belélegezni, ez az eljárás 12 héten keresztül javasolt, így a
páciensek memorizálják is az illatokat. A módszer hatékony postvirális, idiopatiás és traumás
eredetű, illetve régebben fennálló szagláscsökkenés esetén is.” mondta Dr. Krasznai
Magdolna, az Affidea Magyarország fül-orr-gégész szakorvosa.

Így lehet megkülönböztetni a COVID-ot az allergiától
Az előrejelzések szerint a COVID delta-variáns okozta panaszok jellemzően a megfázás
és/vagy a légúti allergiaszerű tünetek formájában (mint például könnyezés, orrfolyás,
köhögés, tüsszögés) jelentkezhetnek, melyhez társulhat még hőemelkedés, bágyadtság és
levertség. „Ha valaki ilyen jeleket észlel és korábban sem ő, sem a családja esetében nem
fordult elő allergiás megbetegedés, akkor érdemes COVID-ra gyanakodni. A beoltottaknál
sok esetben észrevétlenül zajlik a fertőzés. Tünetek esetén az a legjobb, ha teszteltetjük
magunkat, vagy hét napra önkéntes karanténba vonulunk.” – tette hozzá Dr. Krasznai
Magdolna. Abban az esetben, ha a fenti panaszok mellett hőemelkedés, végtagfájdalom,
bágyadtság, levertség is megjelenik, valamint szaglás és ízérzés vesztés is kialakul,
valószínűen COVID-fertőzésről lehet szó. Az allergia és COVID-19 betegség elkülönítését
segítik a különböző tesztek. Utóbbi antigénteszttel vagy PCR-teszttel igazolható, míg az
allergiásoknál általában bőrpróbát, úgynevezett Prick-tesztet végeznek. A tesztettünetmentes állapotban, antihisztamin szedése nélkül végzik el. Ez a vizsgálat irányulhat
légúti és étel allergénekre egyaránt, az Affidea Magyarországnál 5 éves kortól tesztelik a
gyermekeket.

Az allergia nem fokozott COVID-rizikófaktor.Az allergiás rhinitis, vagy allergiás nátha kialakulásában lényeges az epigenetikai tényezők
szerepe is. A szezonális allergiás náthát többnyire a pollenek okozzák: február végétől április
végéig a korán virágzó fák, áprilistól augusztusig a fűfélék, míg július végétől október végéig a
gyomnövények. Egész évben okozhatnak panaszokat viszont a házipor, a háziporatka, az
állati szőrök, a penészgomba, a toll, a latex stb. Dr. Krasznai Magdolna kifejtette: „Ma
Magyarországon a becslések szerint 2-2,5 millió allergiás beteg van. Az eddigi tapasztalatok
alapján elmondható, hogy a COVID nem érintette komolyabban az allergiás pácienseket.
Ennek hátterében az állhat, hogy a súlyos COVID betegség eddig inkább az idősebb
korosztály körében jelentkezett, az allergiás nátha pedig a fiatalokra jellemző inkább.
Emellett mára már igazolt, hogy az orrnyálkahártya allergiás, IgE jellegű krónikus gyulladása
inkább védő jellegű a fertőzésekkel szemben. Statisztikai adatok erre vonatkozóan nincsenek,
de személy szerint azt mondanám, az allergiás náthások körében nem volt jelentősebb és
súlyosabb a COVID fertőzés. A fiatal felnőttek általában enyhébb vagy tünetmentes
formában inkább terjesztették a betegséget. Gyakran csak a szaglás és ízérzés vesztés hívta
fel a figyelmet a COVID fertőzésre.” A védőoltás minden esetben javasolt, így az allergiások
számára is! Természetesen, ha korábban túlérzékenység előfordult, akkor oltóponton kell
felvenni az oltást, ahol intenzív osztályos háttér is rendelkezésre áll szükség szerint.

Érdekesnek találtad? Oszd meg a Facebookon!

Share on facebook
Facebook

Kapcsolódó cikkek

További cikkek

Egy szolgálaton kívüli miskolci rendőr észlelése alapján állították elő a diósgyőri egyenruhások azt a sofőrt, aki egy zebrán kis híján elgázolt egy g…

Hírek, kék hírek, zöld hírek, gazdaság, sport, életmód, medicina, ezo és még sok minden más…

Menü

Archívum