Búcsúzik a gyermekegészségügy kiemelkedő alakjától a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei és Egyetemi Oktató Kórház és a Gyermekegészségügyi Központ.
„Nem hal meg az, ki milliókra költi
Dús élte kincsét, ámbár napja múlt;
Hanem lezárván, ami benne földi,
Egy éltető eszmévé finomul,
Mely fenn marad s nőttön nő tiszta fénye,
Amint időben, térben távozik;
Melyhez tekint fel az utód erénye:
Óhajt, remél, hisz és imádkozik.”
Arany János: Széchenyi emlékezete (1860)
*
A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei és Egyetemi Oktató Kórház és a Gyermekegészségügyi Központ mély megrendüléssel búcsúzik a Miskolci Gyermekegészségügyi Központ megálmodójától, megalapítójától és első igazgatójától a minden volt és jelenlegi munkatársa által nagyra becsült, tisztelt és szeretett Velkey László professzor úrtól.
A ceglédi születésű Velkey László 1952-ben a budapesti Orvostudományi Egyetemen szerzett orvosi diplomáját követően Miskolcra jött. Élete végéig városunkban élt. 1992-ig gyermekgyógyászként dolgozott. 1964-tól a Megyei Gyermekosztály majd 1976-tól a Gyermekegészségügyi Központ vezetője, megyei gyermekgyógyász szakfőorvos és egyben a Csecsemő és Gyermekegészségügyi Országos Intézet és a Gyermekorvosi Szakmai Kollégium tagja.
1981-től – miskolci székhellyel – az Orvostovábbképző Egyetem, később Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem II. Gyermekgyógyászati tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára (1981-1996).
1982-tól a Magyar Tudományos Akadémia Tudományos Minősítő II. Klinikai Bizottságának tagja. 1992-2002-ig a Miskolci Akadémiai Bizottság Orvos-Biológiai Szakbizottság elnöke.
Nemzetközi kapcsolatait személyes elkötelezettsége miatt az Európai Szociálpediatriai Társasággal fűzte szorosra. Széleskörű érdeklődése és elkötelezettsége jeléül a „Reform Országgyűlés” képviselőjeként elévülhetetlen érdemeket szerzett az avasi Jezsuita Gimnázium és Ökumenikus templom létrehozásában játszott szerepével.
Gazdag, teljes emberi és szakmai pályájához családi indíttatása adott alapot. Magáról vallotta:
„édesapám megtanította velünk azt, hogy az erkölcsös, értelmes élet alappillérei a lelkiismeretesség, a törekvés (de soha nem törtetés), a kitartás, a figyelem, az alaposság, a rend, a lendület és végül, de nem utolsó sorban a szeretet.”
Prof. dr. Velkey László emberi kvalitásai, intellektusa, szakmai felkészültsége alapján globális megoldásokat keresett a gyermekegészségügy aktuális kérdéseire. Életművében ötvöződött az orvos-, nővér-, védőnő-generációk formálásában a gyerekek gyógyításában személyes példamutatása és tanítása.
Velkey László nem csupán a mai napig korszerű szakmai működési elvű és rendszerű 400 ágyas Gyermekegészségügyi Központ megalkotásával vált meghatározó egyéniséggé a hazai gyermekellátásban. A jelenlegi korszerű egymásra épülő alap- fekvő- és járóbeteg-ellátás megteremtésében jelentős szerepe volt. Az alapellátás elsődlegességét mindig hangsúlyozta.
Városunkban és megyénkben elsőként, vagy elsők között számos azóta országosan is elterjedt eljárást valósított meg. Alapító tagja volt 1972-ben a Gyermekleukemiai és Onkológiai Munkacsoportnak, melynek köszönhető az egységes elvekre alapozott ellátás Magyarországon. Létrehozta a krónikus beteggondozást, a „konzultációs rendeléseket” – kezdetben az onkohaematológiai, kardiológiai, pulmonológiai, és nephrológiai betegek számára. Terjesztette a szociálpediatriai szemléletet: a gyermeket szocio-kulturális és gazdasági környezetének ismeretében, és arra tekintettel lehet és kell segíteni az egészséges, értékes felnőttkor elérésében.
Több mint 50 éve felismerte azt, hogy a gyermekek későbbi képességeinek, betegségeinek meghatározásában jelentős szerepe van a magzati életnek, valamint az élet első hónapjainak. Korát meghazudtoló éleslátással kandidatúrája (1967) ezzel foglalkozott. Később ezért hozta létre hazánkban a neurohabilitáció és rehabilitáció céljaira a Gyermekrehabilitációs osztályt.
Kiemelkedő szakmai és emberi mivoltát az alábbi elismerések jelzik: Bókay János emlékérem (1976), Miskolc Város Díszpolgára (1977), Gyermekekért Nívódíj (1978), Ifjúsági Nívódíj( 1987), Schöpf-Merei emlékérem (1991), Batthyány-Strattman díj, Kulin emlékérem (1992), Borsod Megye Pro Comitatu kitüntetése (2000), Miskolci Gyémántok (2002), a Magyar Köztársaság Tisztikeresztje (2004). Élete utolsó napjaiban is példát mutatott, utódainak erőt adott, és az általa édesapjától elsajátított értékek gyakorlására bíztatott nagy tanítóként, és humánus, igaz emberként.
Miskolc, 2010. április 22.
dr. Sólyom Enikő
GYEK vezető főorvos
