2024. 07. 1. hétfő

Tihamér, Annamária
1 EUR 395 HUF
1 GBP 467 HUF

A maszk mögött…

Műtősnők  és műtőssegédek az ózdi kórházban

A műtő szentély –  mondják ők, akik életük nagy részét ott töltik. Nekünk civileknek egy ismeretlen, misztikus hely, ahová soha nem kívánkozunk. Nekik az életük, nekünk szerencse, hogy vannak, hiszen nap, mint nap a legfontosabb segítői az életmentő operációknál az orvosoknak.

Az ózdi Almási Balogh Pál Kórház központi műtőszolgálatának tagjairól van szó, 13 műtősnőről és 13 műtőssegédről. Milyen feladatokat kell nap, mint nap megoldaniuk, ki kerülhet be ebbe a csapatba, milyen elvárásoknak kell megfelelniük munkájuk során? – többek között ezeket a kérdéseket tettük fel dr. Perneki Attila főorvosnak, a szolgálat vezetőjének.

– A központi műtőszolgálat egy önálló egység a kórházon belül– magyarázta a főorvos beszélgetésünk elején –, s arra hivatott, hogy kiszolgálja az összes manuális szakmát. Ózdon a szülészet-nőgyógyászatot, a sebészetet és a fül-orr-gégészetet. Vannak kórházak, ahol nincs központosítva ez a terület, nálunk azonban már a 80-as évektől így működik a rendszer. Előnye, hogy rugalmasabban szervezhető a munka, s a gazdálkodás is jobban ellenőrizhető.

A főorvos 2004. december 1-jétől irányítja a központi műtőszolgálatot, előtte a sebészet éppen kinevezett osztályvezetőjének a feladata volt e csapat koordinálása. A tapasztalatok szerint jobb azonban, hogy külön gazdája van a területnek, ugyanis eléggé szerteágazó, sokféle igényt kielégítő a munkájuk, ami átgondolt szervezést, s időnként problémakezelést igényel. A 26 fős szolgálat négy műtőt „gondoz”, ebből három a sebészeten, egy pedig a szülészeten található, s van még egy kisműtő – szintén a szülészet-nőgyógyászat területén -, ahol kisebb beavatkozásokat végeznek.

– Annak alátámasztására, hogy mennyi feladatuk van Ózdon a műtősnőknek és a műtőssegédeknek, néhány statisztikai adatot mondanék – folytatta dr. Perneki Attila. – Tavaly 2830 műtétnél, idén november végéig pedig 2540 műtétnél segédkeztek. Ebből 577 alkalommal sürgősségi beavatkozás történt. A szolgálat tagjainak folyamatosan készenlétben kell állniuk, nyolc órás műszakban dolgoznak, s a műtőssegédek még a sürgősségi osztályt is kiszolgálják.

A főorvos elmondta: jól felkészült, kitűnően képzett csapat dolgozik együtt a műtőszolgálatnál. A 13 műtősnőből 12 szakképzett, egy pedig jelenleg végzi a szükséges iskolát. A műtőssegédeknél heten rendelkeznek az előírt képzettséggel, hatan a közeljövőben szerzik meg az iskolai végzettséget. Szerencsére Ózdon nagyon kicsi a létszámingadozás, főleg a műtősnők azok, akik évek, évtizedek óta itt teljesítenek szolgálatot, de a műtőssegédek is komolyan, hosszútávra tervezik itt a jövőjüket. Vállalják ezt annak ellenére, hogy nem könnyű nap-mint nap helytállniuk. Folyamatosan képzik magukat, hiszen a műtősnő akkor végzi igazán jól a feladatát, ha egy gondolattal mindig előbbre jár az operáló orvosnál. Nekik már a műtét előtt van tennivalójuk, hiszen ők felelnek az orvosi beavatkozáson kívül szinte mindenért. S a műtét után, amikor már mindenki elhagyja a helyiséget, ők még maradnak, hiszen rendet kell tenniük, s el kell végezni a szükséges adminisztrációt is. Aztán mikor mindennel elkészülnek, jön egy másik operáció, másik orvos, másik beteg, aki sokszor nem is tudja, hogy ki az a hölgy a zöld maszk mögött, aki az orvos minden rezdülését figyeli és a keze alá dolgozik.

– A műtősnőnek a felkészültsége mellett jó emberismerőnek is lennie kell – teszi hozzá mosolyogva Perneki Attila -, ugyanis alkalmazkodnia kell az orvoskollégákhoz, az ő munkatempójukhoz, ismerniük kell azt a mozdulatsort, amit az operatőr a munkája során alkalmaz. S tennie kell mindezt frissen, kipihenten, hiszen előfordul, hogy reggel fél nyolctól délután fél háromig a műtőben tölti a napját.

S ők megfelelnek e kihívásnak, annak ellenére, hogy legtöbbjüknek családja, férje, gyermeke van, akikről családanyaként is gondoskodniuk kell. Munkájukat az intézményen kívül is ismerik és elismerik, 2002-ben a „Korszerű és biztonságos egyszer használatos műtéti izolációs rendszer alkalmazásának saját tapasztalata” című pályázaton első helyezést értek el. Szerencsére – mondta el beszélgetésünk végén a főorvos – modern eszközökkel, jól felszerelt műtőben dolgozhatnak, s már az intézményen belül is kezdik egyre jobban ismerni és elismerni a munkájukat. Erre úgy gondolom, joggal tarthatnak igényt, hiszen nélkülük nincs császármetszés, vakbélműtét, epeműtét és még sorolhatnánk azokat a beavatkozásokat, amik életeket mentenek a zárt ajtók mögött, ahová most olvasóink is betekinthetnek e cikk mellé illusztrációként csatolt felvételek segítségével.

Kocsik László
 

Érdekesnek találtad? Oszd meg a Facebookon!

Facebook

Kapcsolódó cikkek

További cikkek