2024. 04. 19. péntek

Emma
1 EUR 395 HUF
1 GBP 462 HUF

Amikor a védelem létszükséglet – Hematológiai megbetegedések és a COVID

A 2022-es év végi összesített adatok alapján világszerte eddig 637 millió ember fertőződött meg a koronavírus-járványban.
A koronavírus-járvány mindenkit érint, de vannak, akiknek a fenyegetettsége ma is jelentősebb az átlagosnál. Ilyenek a hematológiai betegek, hiszen eleve legyengült immunrendszerük miatt egy COVID-fertőzés sokkal nagyobb eséllyel válhat súlyossá náluk. Ráadásul ezeknek a betegeknek rendszeres kórházi kezelésre van szükségük, az egészségügyi intézményekbe való rendszeres bejárás pedig fokozott kockázatot jelent.
Dr. Bátai Árpád belgyógyász-, hematológus szakorvost, a Fejér Megyei Szent György Kórház osztályvezető főorvosát kérdeztük arról, milyen változások történtek az egészségügyi ellátásban a járvány hatására:

Miért veszélyesebb egy koronavírus fertőzés a hematológiai betegek számára?
„A hematológiai betegségek a vérképző rendszer megbetegedését jelentik, amely többek között az immunrendszer működéséért is felelős. Ide tartoznak a leukémiák, a limfómák és a myeloma multiplex. Ezek a betegségek majdnem az összes esetben olyan immunhiánnyal járnak, amelyek egy fertőzés lezajlását – akár vírusról, akár bakteriális vagy gombás fertőzésről van szó – lényegesen hosszabbá, súlyosabbá vagy akár életveszélyessé is tehetik. Emellett számos hematológiai betegség kezelése is úgy zajlik, hogy ezt a kedvezőtlen tendenciát tovább rontja; példa erre a csontvelő átültetés vagy a kemoterápia, melyek előszőr legyengítik a beteg szervezetét és csak a kezelést követő első, kritikus időszak után erősödik meg a beteg védekezőrendszere.”
Hogyan lehet mégis törekedni a hematológiai betegek relatív biztonságára?
„El kell fogadni azt a tényt, hogy ezen betegségek esetében sokszorosan fokozott elővigyázatosságra van szükség. Családi látogatás, orvosi kontrollvizsgálat vagy bármilyen társasági esemény előtt át kell gondolni, megéri-e az adott helyzetben vállalni a kockázatot. Mérlegelni kell az oltás lehetőségét akkor is, ha valaki fél a mellékhatásoktól, hiszen épp az oltás adhatja meg a biztonságot egy olyan vírussal szemben, amely talán erősebb, mint a beteg szervezete.”
Akár járványhelyzet van akár nincs, a hematológiai betegek minden egyes alkalommal kötelező szűrésen vesznek részt a kórházi kontrollt vagy kezelést megelőzően. Ez elsősorban azért történik, hogy a vírus ne terjedjen tovább, és ne veszélyeztesse a többi beteget.
Természetesen ez a szigor nemcsak a betegek, de az orvosok védelmét is biztosítja, hiszen, ha ők megbetegszenek és időlegesen kiesnek a gyógyításból az mindenkinek veszteség.
„A hematológiai betegeknél azért is hagytuk meg ezeket a járványhelyzet alatt érvényben lévő szigorú szabályokat a járványhelyzettől függetlenül, mert egyes kezelések, immunterápiák – elsősorban a B-sejt ellenes terápia, vagy az őssejt transzplantáció – a beteg eleve gyenge immunrendszerét ideiglenesen még tovább gyengítik.”
Védőoltásból minél több, annál jobb
Fontos, hogy a hematológiai betegek a lehető legtöbb védőoltást felvegyék. Ez főként a krónikus, hosszú lefolyású betegségben szenvedő páciensekre vonatkozik, hiszen náluk várhatóan gyorsabban csökken majd az a COVID-ellenes immunitás, amit egyetlen oltás nyújt nekik. A megfigyelések szerint a 3. oltás egy hematológiai betegnél 20-30%-kal növeli a védettséget a 2. oltáshoz viszonyítva.
Persze van olyan eset is, ahol a kezelés kizárja az oltást, ilyenkor az orvosnak kell mérlegelnie, hogy melyik jelenti a kisebb kockázatot, ha az oltást mellőzi és a kezelés folytatását helyezi előbbre, vagy éppen fordítva, felfüggeszti átmenetileg a kezelést, hogy a beteg megkaphassa a vakcinát.
Milyen lehetőségeik vannak még a szűrővizsgálatokon kívül, melyekkel a betegek megfertőződésének kockázatát csökkenthetik?
„Szerencsére a technikai fejlődés is a betegek biztonságát támogatja: ilyen például az EESZT (Elektromos Egészségügyi Szolgáltatási Tér) és az egyre több orvosi területen digitálisan elérhető leletek, adatok, valamint azok az új, kórházi látogatást nem igénylő terápiás módszerek, melyek az infúziós terápiákat helyettesíthetik, és sok esetben hasonló hatékonyságot tudnak biztosítani. Mindezeknek köszönhetően sok esetben szükségtelenné vált a személyes találkozás, a konzultációkat, sőt a kezelések egy részét távgyógyászatban is le tudjuk bonyolítani.”
Küzdelem az új variánsokkal
A legújabb koronavírus-variánsok ellen még nem áll rendelkezésre sem védőoltás, sem passzív immunizálás, így csak az első variánsra kifejlesztett szereket tudják bevetni az orvosok, ami ugyan nem tökéletesen hatékony, de mégis ad valamilyen szintű védelmet. A betegség súlyosabb lefolyásának esélyét ezekkel az eszközökkel is hatékonyan tudják csökkenteni.
Nehéz megszokni, de megéri
A szigorú izolálási és dezinfekciós szabályok a mindennapok részévé váltak. Ezek ugyanúgy, mint a járvány kitörésekor, a betegek közeli hozzátartozóira és a legenyhébb felső légúti megbetegedésekre is vonatkoznak. Kizárólag a betegek és az orvosok szoros együttműködése és a prevenciós intézkedések betartása teszi lehetővé a COVID kontroll alatt tartását és azt, hogy a hematológiai betegek most is ugyanazokban a korszerű terápiákban részesülhessenek, mint a COVID megjelenése előtt.

Érdekesnek találtad? Oszd meg a Facebookon!

Facebook

Kapcsolódó cikkek

További cikkek