A magyar vidék szempontjából létfontosságú vasúti szárnyvonalak fölött évtizedek óta baljós felhők tornyosulnak. A 2013-as Nemzeti Közlekedési Stratégia is csak 6 ezer kilométerben határozta meg a törzsvonalak és a megőrzendő mellékvonalak hosszát. Hogy mi lesz a maradék 1700 kilométerrel, arra azóta sincs őszinte válasz. A 7700 kilométeres hazai vasúti hálózat 40 százalékát kitevő mellékvonalak jövőjét súlyosan fenyegetik az inkább szolgálati Audikkal, helikopterekkel és magángépekkel közlekedők kormányzat emberei. Sajtóértesülések szerint 14 vasúti mellékvonalra mondaná ki a halálos ítéletet az önkormányzati választások után a kormány. Ez szembe megy azzal az elvárással, hogy a közlekedésben növekedjen az energia- és környezetkímélő szállítási módok aránya. A Gyurcsány-Bajnai páros vasútgyilkos politikájához hasonlóan ezzel a lépéssel újabb halmozottan hátrányos helyzetűvé nyomorított vidékeket törölne le a térképről Orbán Viktor.
A Jobbik szerint, ha az infrastrukturális nagyberuházásokat a túlárazások és a milliárdos extraprofit miatt nem sajátították volna ki a kormánypárti „oberstrómanführerek”, akkor maradt volna elegendő forrás a mellékvonalak versenyképessé tételére is. Mi nemet mondunk a vasút-ésszerűsítésnek hívott, mellékvonal-irtó vidéksorvasztásra, ezért a Jobbik felszólítja a kormányt, hogy legalább a saját maguk által írt Magyar Falu Program eszméit ne tapossák sárba! A vidék Magyarországa igenis élni akar, követeljük tehát, hogy az érintett térségek Fidesz-KDNP-s országgyűlési képviselői se sunnyogjanak, ne asszisztáljanak ahhoz, hogy kivéreztessék a szárnyvonalakat! A felcsúti kisvasúttal ellentétben a magyar vasút, a magyar vidék nem válhat a kormányzat 1:1-es méretarányú terepasztalává!
Ander Balázs, a Jobbik alelnöke
