Az Európai Bizottság lépéseket tett annak biztosítására, hogy Spanyolországban és Magyarországon tiszteletben tartsák az uniós közbeszerzésre, azaz a közpénzek állami hatóságok általi elköltésére vonatkozó szabályokat.
Spanyolországot hivatalosan fel fogják szólítani, hogy vizsgálja felül egy sor, iskolabusz-szolgáltatás ellátására irányuló szerződés Castilla la Mancha régió általi odaítélését. Magyarország két hivatalos felszólítást fog kapni annak biztosítására, hogy a közbeszerzésre vonatkozó nemzeti jogszabályok egyes rendelkezései és az irodai eszközök beszerzésére irányuló szerződések odaítélésének folyamata összhangban legyen az uniós szabályokkal. E három, Spanyolországnak és Magyarországnak címzett hivatalos felszólítás „indokolással ellátott vélemény” formáját ölti, amely az EUSz. 258. cikke szerinti jogsértési eljárás második lépcsőjének felel meg. Ha a Bizottság két hónapon belül nem kap kielégítő választ, az ügyet a Bíróság elé utalhatja.
A közbeszerzési eljárások határozzák meg, hogy az állami hatóságok milyen módon költik el a közpénzeket. Bármilyen beszerzést magában foglalhat, legyen szó gemkapocsról vagy számítógépes rendszerekről, szennyvíztisztító üzemekről, hajóépítésről vagy akár tanácsadói szolgáltatásokról. Az EU–ban zajló közbeszerzések teljes összegét az Unió GDP-jének hozzávetőlegesen 17%-ára becsülik. A közbeszerzésre vonatkozó uniós jogszabályok által megkövetelt nyílt és átlátható pályáztatási eljárások erőteljesebb versenyt biztosítanak, továbbá a korrupció ellen hatásosabb védelmet és az adófizető polgárok számára jobb ár-érték arányú szolgáltatást nyújtanak.
Spanyolország – iskolabusz-szolgáltatásra irányuló szerződések Castilla-La Mancha régió által történő odaítélése
2008-ban Castilla- La Mancha spanyol autonóm közösség egy sor, iskolabusz-szolgáltatás ellátására irányuló szerződést ítélt oda az uniós közbeszerzési szabályoknak nem megfelelő módon. Először is, a szerződéseket nem hirdették ki az EU Hivatalos Lapjában, amelynek következtében az EU területén működő iskolabusz-szolgáltatást nyújtó szolgáltatókat megfosztották az ajánlattétel lehetőségétől. Másodrészt, a pályázatok benyújtására mindössze nyolc nap állt rendelkezésre, miközben az uniós szabályok szerint erre rendesen 52 napos határidőt kell biztosítani és az semmilyen körülmények között sem lehet kevesebb 15 napnál amennyiben a szerződéskötő hatóság a minden lehetséges ajánlattevő előtt nyitva álló eljárás alkalmazása mellett dönt. Továbbá az ISO (Nemzetközi Szabványügyi Szervezet) által kiállított minőségi tanúsítvánnyal rendelkező ajánlattevőket előnyben részesítették azokkal az ajánlattevőkkel szemben, akik egyéb iratokkal (nevezetesen vállalatuk általános minőségügyi tervének felmutatásával) szerették volna bizonyítani a fentivel egyenértékű minőségbiztosítási rendszer meglétét. Végül Spanyolország az egyenlő bánásmód elvének megszegésével előnyben részesített néhány menetrendszerinti buszjáratot üzemeltető szolgáltatót.
Az uniós közbeszerezési szabályok fentiek szerinti megszegése azzal a következménnyel jár, hogy előfordulhat, hogy nem a legelőnyösebb ajánlatot benyújtó ajánlattevővel szerződnek. A fentiek következtében a Bizottság úgy határozott, hogy indokolással ellátott véleményt küld Spanyolországnak.
Magyarország – a nemzeti jog reformja; irodai eszközök beszerzésére irányuló szerződések
A Bizottság két, indokolással ellátott véleményt fog küldeni Magyarországnak az alábbi témákban:
A megreformált magyar közbeszerzési törvény egy olyan új rendelkezéssel egészült ki, amely kimondja, hogy az ajánlattevők bizonyos esetekben csak akkor támaszkodhatnak harmadik felekre a szerződés teljesítése során, ha az ajánlattevő többségi befolyást gyakorol felettük. A Bizottság véleménye szerint ez nem áll összhangban az uniós közbeszerzési szabályokkal, amelyek alapján az ajánlattevő egy másik fél erősforrásaira a “közöttük fennálló kapcsolat típusától” függetlenül támaszkodhat. E rendelkezés azzal a következménnyel jár, hogy egyes, az uniós szabályoknak megfelelő ajánlatot benyújtó ajánlattevők kizárásra kerülnek a magyar közbeszerzési szerződések köréből.
2009-ben a magyar Központi Szolgáltatási Főigazgatóság az EU Hivatalos Lapjában történő kihirdetést követően tárgyalásos eljárást indított irodai eszközök beszerzésére. Ez annyit jelent, hogy a szerződéskötő hatóság megvitatta a szerződési feltételeket az ajánlattevőkkel, amely csökkenti a szerződés odaítélésére vonatkozó eljárás átláthatóságát. A szerződés értéke (héa nélkül) 3,5 milliárd forint (hozzávetőlegesen 13 millió euró) volt. Az uniós szabályok szerint tárgyalásos eljárást csak kivételes esetekben lehet alkalmazni, például amennyiben a közbeszerzési szerződés tekintetében nem lehetséges az ellenszolgáltatás előzetes átfogó meghatározása. A Bizottság úgy ítéli meg, hogy ez az eset nem áll fenn az irodai eszközök beszerzésére irányuló szerződés esetén, így az odaítélési eljárás során a szerződések odaítélésnek nagyfokú átláthatóságát, illetve az ajánlattevőkkel szembeni egyenlő bánásmódot biztosító rendes szabályokat kellett volna követni.
Amit a jogsértési eljárásokról tudni kell
Az Európai Bizottságnak jogában áll jogi lépéseket tenni (azaz jogsértési eljárásokat indítani) olyan tagállamokkal szemben, amelyek nem tartják be az uniós jogszabályok által rájuk rótt kötelezettségeket. A jogsértési eljárás három lépésből áll. Az első lépésben a tagállam hivatalos figyelmeztetést kap, amelyre két hónapon belül válaszolnia kell. Amennyiben a tagállam nem felel meg teljes mértékben az uniós jogszabálynak, a Bizottságnak lehetősége van indokolással ellátott véleményt küldeni. A tagállamnak ismét két hónapja van a válaszadásra. Ha a Bizottság nem kap kielégítő választ, az ügyet a luxemburgi Európai Bíróság elé viheti. Kérheti továbbá, hogy a Bíróság pénzbüntetéssel sújtsa az országot, amennyiben az nem tesz eleget a Bíróság ítéletének.
