Az orvostudomány rohamos fejlődésének köszönhetően, az utóbbi évtizedek egyik legnagyobb
tudományos vívmánya a szervátültetések klinikai megvalósítása. Ezt megelőzően, mondhatjuk,
hogy minden olyan beteg meghalt, akinek valamelyik életfontosságú szerve bizonyos okok
miatt –betegség vagy baleset miatt, elpusztult. A különböző orvosi szakmák kutatóinak és
klinikusainak együtt működő munkája megalapozta és lehetővé tette a szervátültetés kifejlesztését, és eredményes véghezvitelét.
Ezzel a témával kapcsoltban kérdezzük dr Váczy Jánost, a MISEK Kft Eü Központ diósgyőri- telephelyén működő Anestesiológiai és Intensív- therápiás osztály szakorvosát
Egy kis történelmi visszatekintésként, mikortól számíthatjuk az első sikeres szervátültetést?
A művese felfedezésével, és az1954-ben Bostonban elvégzett egypetéjű ikrek közötti sikeres veseátültetéssel megnyílt az út a vesebetegek életbe tartása, és teljes rehabilitációja előtt. Az 1960-as évektől végeztek cadaver /agyhalott/ veseátültetést, majd ezt követte a máj, a szív és a hasnyálmirigy átültetése is. A 80-as évektől nagy előrelépésnek számított a kombinált szív-tüdő, majd a két tüdő együttes átültetése, amit később követett a vékonybél transzplantációja is. A csontvelő átültetése/sejtek transzplantációja/ is hasonló fejlődésen ment át. Az 1990-es évektől további fejlődést hoztak a molekuláris biológia óriási előrelépése, a megszerzett klinikai tapasztalatok és a begyakorlott sebészi technikáknak .Ma már klinikai rutinnak számít a szerv transzplantáció így ennek köszönhetően nagy számú beteg él átültetett szervvel a világban.
Kik azok a betegek, akik szerv transzplantációra szorulnak?
Azok a betegek, akiknek valamely létfontosságú szerve- vese máj, szív, tüdő-többé már nem képes ellátni a feladatát, ezért donor szervre lenne szüksége. Ezek a betegek a még hátralévő életük során, óriási pszichés és fizikai megterhelésnek vannak kivéve .Egy reménysugár van csak előttük ,a donáció. Ezzel nem csak az életminősége javulna, de helyre állna az egészsége, az ereje, a zavartalan családi élete, de egyenrangú tagja lenne a társadalomnak is.
Mit jelent a donáció?
Szervadományozást jelent, szerv, szervek kivétele más emberbe való beültetés céljából. A latin „dono”-szóból ered, azt jelenti, hogy adok, adományozok valakinek. Ajándékot adni jó cselekedet, jót tesz valakinek örömet szerez vele a másiknak. Szervátültetés vonatkozásában- örömet szerez azzal, hogy valamilyen szervét magából másnak adja, ezzel megmentse, illetve elviselhetőbbé tegye az így megmentett további életét. Azt a személyt, aki az eltávolított szervet gyógykezelés céljából megkapja, recipiens-nek befogadónak nevezzük.
Többféle donor típusról is beszélhetünk?- mivel gyakran hallani, hogy testvérek , rokonok házaspárok felajánlják bizonyos szerveiket a szeretteiknek.
A szerveket átültetés céljából élő és cadaver /agyhalott/ donorokból nyerhetünk. Élő donor az a személy, aki szervet adományoz még életében ,egy másik embernek, beültetés céljából. Élő személy csak páros szervet,/ vese tüdő/ illetve a szerv egy részét /máj csontvelő/ adományozhatja, amelyeknek eltávolítása jelentősebb funkciókiesést nem okoz nála. Szervet csak cselekvőképes személy adományozhat .Az élő donációnál lehetnek rokonok, de nem rokonok is de itt bizonyítani kell, hogy szoros érzelmi kapcsolatban állnak. Ez esetben a donor és a recipiens együttes kérelmét a kórház etikai bizottsága tüzetesen megvizsgálja. Ha hozzájárul. Akkor végezhető el a donáció. A magyar törvények előírják, hogy a szervadomány legyen önkéntes ,minden kényszer és anyagi ellenszolgáltatás nélkül történjen. A donornak, erről közjegyző előtt kell nyilatkozni.
Kik azok a személyek, akik Magyarországon alkalmasak élő donornak?
Hazánkban a törvény nem tiltja a nem rokonból történő átültetést, de nálunk a legnagyobb százalékban vérrokonból történt – testvér, szülő-gyerek, de elfogadják donorként a házaspárokat is. .Nálunk az átültetések kb.4-5%-a történik élő donációból, míg a skandináv országokban, Norvégiában, ez 50-55%-ra tehető. Az élő donor alkalmasságát, számtalan immunológiai és klinikai vizsgálattal állapítjuk meg. A donor életkilátásai a műtét után nem változnak, rizikója nagyon kicsi, becsült halálozás 0,1%. A gyermek májátültetések kb. fele , élő donorból történik.
A cadaver donoroknak milyen kritériumoknak kell megfelelniük ahhoz, hogy szerveik alkalmasak legyenek a további felhasználásra?
A biztonságos és sikeres eredmény elérése érdekében, jó állapotban lévő, funkcionáló képes szerveket kell eltávolítani, és ezeket így megőrizni a beültetésig. A szív 100%-ban a vese 70-60 a máj, és a tüdő is csaknem 100%-a cadaver donációnak. Ezek a donorok általában balesetet, izolált koponyasérülést, vagy koponyaűri vérzést szenvedett betegek közül kerülnek ki. Az általános donoralkalmasság kritériumai, többek között, a jó szívműködés , megfelelő vérnyomás, és az agyhalál beállta.
Bizonyára nem mindenki alkalmas donornak. Melyek lehetnek a kizáró tényezők?
Igen! – ilyen kizáró okok például az aktív TBC, HIV-fertőzésre utaló anamnézis , szepszis ,az átvihető fertőző betegségek, a hepatitis B, autoimmun-betegség ,insulinos cukorbetegség ,különböző anaemiak /vérszegénység/ rosszindulatú betegség is kivéve az agytumort és a basaliomát, de még lehet más egyéb is. Az életkor is relatív kontra indikáció, ami 75. év.
Mikor lehet kijelenteni, hogy a beteg az agyhalál állapotába került, milyen tünetei vannak, illetve nincsenek?
Az agyhalál kritériumai az utóbbi 15-20 évben alig változtak . Egy orvos csoport egymástól függetlenül , egybehangzó véleményét veszik figyelembe ,amit a kórkép és a fizikális vizsgálat alapján jelentenek ki Az agyhalál megállapításának két fontos szempontja van A felismerés és az észlelés. De vannak kizáró körülmények amiket tisztázni kell, például, hogy nincs- e mérgezés ,gyógyszerhatás shochos –állapot különböző eredetű kóma, lehűlés ,ha a test hőmérséklete 35C fok, vagy alatta van..Az agyhalál beálltát, szigorú szakmai protokoll alapján, többszöri megismételt vizsgálat elvégzése után állapítják meg.Természetesen a donorokat az agyhalál megállapítása után is kezelni kell a szervek eltávolításáig, megtartva a vitális funkciókat. .Megfelelő systolés vérnyomás kellő vizelet kiválasztás ,normál vérgáz értékek, ha hosszabb ideje van lélegeztető gépen felmerülhet az antibiotikum adása, vérzésveszélynél transzfúzió .Figyelni kell a 36C fok feletti testhőmérséklet betartására, előmelegített infúsiók adása melegített takaró paplan.
A magyar állampolgárok életükben tehetnek nyilatkozatot, rendelkezhetnek testükkel, haláluk, vagy visszafordíthatatlan agyhalál állapotába kerülés esetére is. A szerv és szöveteltávolítás elleni tiltakozás lehetőségét az egészségügyi törvény adta, módját a hatályos 18/1998.(XII.27.) EüM rendelet szabályozza.Az Országos Transzplantációs Nyilvántartás tartja nyílván azon személyek adatait, akik életükben rendelkeznek arról, hogy esetleges haláluk után a testükből szerveiket és szöveteiket ne távolítsák el, és szeretnének bekerülni az országos számítógépes adatbázisba .A tiltakozó nyilatkozat, bármikor visszavonható, ha például az illető, egyik családtagjának, testvérének szeretné adni az egyik veséjét.Hazánkban a szerv kivételt ,a szervátültetést és az agyhalált, már 1972-ben törvény .szabályozta. Az agyhalálra vonatkozólag korszerűsítve változtatták 1998-ban.
Európában a donációnak kétféle formája lehetséges. Az egyik, a feltételezett beleegyezés törvénye, ami azt jelenti, hogy a szervek mindazokból eltávolíthatók, akik ez ellen életükben nem tiltakoztak. A másik a pozitív beleegyezés ,amikor a személy, még életében kijelenti, hogy halála után a szervei eltávolíthatók. Ebből az új magyar törvény, megtartotta a feltételezett beleegyezést, de a tiltakozás hiányáról, meg kell győződni. Régebben a beteg iratai között keresték a tiltó nyilatkozatot. Most a donort jelentő osztálynak kell megkeresnie ezt a nyilatkozatot telefonon pontos adategyeztetéssel a központi nyilvántartásban, és meggyőződi arról ,hogy az adott személy életében tiltakozott-e, vagy sem. De, régebben 1998-ig a törvény azt is előírta, hogy a hozzátartozót is meg kell kérdezni, hogy tud-e róla, hogy a beteg tiltakozott-e még életében , hogy a szerveit eltávolítsák./ .az úgynevezett „nem hozzájárulás „ címén a donorok 30%-a elveszett / Sok félreértés adódott, a törvénynek ezt a részét- hogy a hozzátartozó hozzájárul-e? a parlament 1999-ben képviselői javaslatra módosította. Tehát, ma már nem kell megkérdezni a hozzátartozót, de tájékoztatni kell a donáció tervéről, illetve annak már bekövetkezett voltáról.De, azt nem tiltja a törvény, hogy a hozzátartozókkal elbeszélgessünk – mondja Váczy doktor .A betegek az esetek döntő többségében, hirtelen fellépő, gyors lefolyású baleset vagy trauma következtében kerülnek olyan állapotba, hogy felmerül a donorrá válás lehetősége .Ilyenkor a hozzátartozóknak hihetetlenül nagy lelki megterhelést kell elszenvedniük Nagyon fontos az együtt érző, empatikus hozzáállás ,és kiemelt szerep jut az ápoló személyzet munkájának is Vannak „segítők” is / neurológus pszichiáterek/ – elmondjuk hogy a betegnek már nem fáj semmi, nem érez semmit, nem gondolkodik, és hogy tovább élhet másokban. Egy beteg akár öt-hat ember életét is megmentheti / A szívátültetettek 100% agy halott donorokból kerülnek ki./
Nem tudhatjuk, mit hoz a jövő, ha eljön az út vége menni kell , de van lehetőség a tovább élésre! Szerettünk, halála után is túlélhet valakiben, általa, vele !
