Szijjártó Péter: a stratégiai megállapodások a magyar külgazdaság pillérei

(MTI) –  A Magyarországon működő nagyvállalatokkal kötött stratégiai megállapodások rendszere a magyar külgazdaság egyik pillére – jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter az Országgyűlés vállalkozásfejlesztési bizottságának ülésén pénteken Budapesten.
Szijjártó Péter elmondta: a nagy nemzetközi vállalatok meghatározó a szerepet töltenek be, ezért a kormány minden eddiginél jobban szeretné érdekeltté tenni és integrálni őket a magyar gazdaságba és elérni, hogy hosszú távon is jelen legyenek Magyarországon. E célkitűzés jegyében hozták létre a stratégiai megállapodások rendszerét – tette hozzá.
A kormány olyan vállalatokkal lép stratégiai partnerségre, amelyek vállalják, hogy sok új munkahelyet teremtenek, magas hozzáadott-értékű tevékenységet végeznek, újra befektetik a Magyarországon megtermelt profit legalább egy részét, részt vesznek a társadalmi felelősségvállalásban – például támogatják a sport-, kulturális vagy szociális egyesületeket -, és nagymértékben alkalmaznak magyar beszállítókat – mondta a miniszter.
Emlékeztetett: a magyar gazdaság összteljesítményét az export mellett nagyban meghatározza a beruházások alakulása.
A stratégiai megállapodások állandó eleme, hogy a külföldi nagyvállalatok beszállítói láncában minél több magyar kis és közepes vállalkozás kapjon szerepet. Jelenleg 61 százalék a magyar beszállítók aránya a stratégiai partnereknél – tette hozzá.     A miniszter ismertette: eddig 59 stratégiai megállapodást kötött a kormány, ebből 21-et járműipari cégekkel. A stratégiai partnerek közül a legtöbb (10 cég) amerikai vállalat, őket követik sorrendben a németek (9 vállalat) és a japánok (7 vállalat). A stratégiai megállapodások közül ötöt magyar vállalattal kötöttek: a Richterrel, a Ganzzal, a Waberer’sszel, a Bonafarmmal és a Kőröstejjel.     Az 59 stratégiai partner a megállapodások aláírása óta összesen 1159 milliárd forint új beruházást hajtott végre, és 13 ezer 500 új munkahelyet teremtett – mondta Szijjártó Péter.
Varga László (MSZP) kérdésére, hogy mi a helyzet a munkavállalói jogokkal, a bérszínvonallal, és milyen a szakszervezetek működése a stratégiai partnereknél, a miniszter azt válaszolta: a stratégiai partneri megállapodások nem terjednek ki a szakszervezeti jogokra, bérekre.     Volner János (Jobbik) bizottsági elnök felvetésére, hogy a stratégiai megállapodások nem elég tartalmasak, inkább általános politikai szándéknyilatkozatok, Szijjártó Péter azt mondta: olyan komoly cégek vezetői, mint az Audi vagy a Daimler, nem adnák a nevüket a megállapodásokhoz, ha nem lenne tartalmuk.     A Jobbik képviselőjének másik megjegyzésére, miszerint ideális lenne egy olyan, a termelést támogató adórendszer és versenyképes gazdasági környezet Magyarországon, amelyben nem egyedi kormánydöntésekkel, eseti kedvezményekkel segítik a külföldi cégek megtelepedését, a külgazdasági és külügyminiszter azt felelte: az egyes nagyberuházások kormányzati támogatásáról született egyedi kormánydöntések és az adókedvezmények a versenyképes befektetési környezet részét jelentik. Az adórendszer a  10 és 19 százalékos társasági adóval és az egykulcsos jövedelemadóval a termelést segíti – fűzte hozzá.     Széll Bernadett (LMP) azt a kérdést tette föl: mi értelme a stratégiai megállapodásoknak, ha azokat sok esetben sem a kormány, sem a vállalati partnerek nem tartják be? A képviselő példaként hozta föl, hogy a kormányzat nem tájékoztatta stratégiai partnereit az internetadó tervéről, több érintett cég pedig csoportos létszámleépítést hajtott végre, miközben a kormánnyal kötött megállapodásban új munkahelyek létrehozását vállalta. Szijjártó Péter elmondta: Magyarország és az itt működő külföldi vállalatok is ki vannak téve a világgazdasági változásoknak. Ha egy nagy cég piacot veszít valahol a világban, és ezért kénytelen megszüntetni magyarországi beszállítóját, ahogy az a közelmúltban is megtörtént az infokommunikációs ágazatban, ezt nem lehet befolyásolni a stratégiai megállapodásokkal – mondta a külgazdasági és külügyminiszter az Országgyűlés vállalkozásfejlesztési bizottságában a kormány által kötött stratégiai megállapodásokról tartott meghallgatáson.
Volner János a meghallgatáson kijelentette: a kormány félrevezeti a külföldi partnereket, félretájékoztatja őket a Jobbiknak a szándékairól, ezért kéri, hogy ezt ne tegyék. Hangsúlyozta, a Jobbik kezdettől fogva ahhoz a feltételhez kötötte Magyarország kilépését az Európai Unióból, hogy „más lábra is tudjon állni” az ország, feloldják a magyar gazdaság függőségét. Szijjártó Péter úgy reagált: a kormány a legritkább esetben tájékoztatja a külföldi üzleti partnereket a Jobbik politikájáról, inkább a saját politikáját szokta ismertetni.