2024. 07. 22. hétfő

Magdolna
1 EUR 391 HUF
1 GBP 464 HUF

Tellinger kiállítás a Galériában

Emlékezés Tellinger István (1940-2008) grafikusművészre kisgrafikai által

Tellinger István nem mindennapi képzőművész volt, aki nem a szokványos művészéletet élte. Nem vett részt intézményesített képzőművészeti oktatásban, hanem igazi mesterektől tanult. Egész életében volt „civil” foglalkozása, de gondolatai mindig a művészet körül forogtak. Indulása, pályája ezer szállal kapcsolódott az 50-as évek végén indult Miskolci Grafikai Műhelyhez.
Idén lenne 75 éves.

Emlékkiállításával nem a tellingeri teljes életművet szeretnénk bemutatni, hanem egy általa igen kedvelt és magas szinten művelt grafikai kifejezés módot, az illusztrációkat, ex libriseket, a kisgrafikai műfajt.

Tellinger István Munkácson született, de születése után édesanyja Miskolcra hozta. Rendkívül szegényes körülmények között éltek a Toronyalja utcában. Sok mindennel foglalkozott: volt lakatosinas és segéd, dolgozott az építőiparban technikusként, tervezőként, majd a művészeti oktatásban tanárként. A pesti lakatos iskolában a szakrajztanára egy festőművész volt, Bor Ferenc, akinek hatására felébredt, megerősödött rajzolási szenvedélye (később mondta magáról, hogy „kényszeres rajzoló”). A Képzőművészeti Főiskolára kétszer is megkísérelte a felvételt – sikertelenül. A képzőművészettel aktívan 1960-ban kezdett el foglalkozni, bekapcsolódott az akkoriban már országos hírű Miskolci Grafikai Műhely munkájába. Az ott munkálkodó grafikusok (Kondor Béla, Lenkey Zoltán, Csohány Kálmán) segítségével sajátította el a grafika szakmai ismereteit, de főleg Lukovszky László segítségével, akit mesterének is tekintett, aki „kinyitotta a szemét”.

„Az én filozófiám az, hogy megpróbáltam mindig is azt megrajzolni, azt megfesteni, amit én gondolok, én érzek. … Mert a művészet az átfogalmaz, átír” – nyilatkozta. Sokat foglalkozott újsággrafikával is (mint a miskolci grafikusok közül többen): 1967 óta jelentek meg munkái az Élet és Irodalom, a Napjaink, az Észak-Magyarország, a Népszava, a Magyar Hírlap lapjain, sőt önálló grafikai számok is megjelentek alkotásaival (Borsodi Szemle, Élet és Irodalom, Borsodi Művelődés, Könyvtáros). Szívesen foglalkozott kisgrafikákkal, ex librisekkel, amelyekkel díjakat is nyert.

Érdekesnek találtad? Oszd meg a Facebookon!

Facebook

Kapcsolódó cikkek

További cikkek