Egyik oldalról ilyen-olyan szakirodalomból arról hallunk, hogy szaporodnak a fertőzött és betegségeket okozó kullancsok hazánkban, s ha kullancsot találunk akkor azonnal forduljunk orvoshoz, a másik oldal szerint felesleges a riadalomkeltés, mert nem több a fertőzés mint korábban volt, és nem kell azonnal rohannunk, hanem csak akkor tüneteink vannak.
Kíváncsiak voltunk mit mond a szakember, ezért a MISEK Kft. Fertőző osztályának főorvosához fordultunk. Kérdéseinkre Dr. Bodnár Judit válaszolt.
– Igaz-e az a hír, hogy egyre több a fertőzést okozót kullancs?
Európában és hazánkban is az embert megtámadó kb. 30 féle kullancsfaj közül a közönséges kullancsok (Ixodes ricinus) felelősek a csípések mintegy 90 %-áért. A kullancsok teljes életciklusának (pete, lárva, nimfa, adult- az utóbbi három vért egy-egy alkalommal szív) hosszát a klimatikus feltételek és a táplálékhoz jutás együttese befolyásolja: számukra kedvező esetben 2-2,5 év, kedvezőtlen viszonyok esetén ez 5-6 évig is eltarthat.
– Igaz-, hogy az elmúlt enyhe tél kedvezett az életben maradásuknak, s megtöbbszöröződött a számuk?
A klímaváltozás és egyes fertőző betegségek terjesztésében részt vevő ízeltlábúak (pl. kullancsok) előfordulásával kapcsolatos közlemények és az általuk terjesztett bejelentendő fertőző betegségek ( Lyme kór, Kullancsencephalitis) megjelenési időpontjának egybevetése szerint előfordult már, hogy akár télen is aktívak maradtak. Táplálékszerzés közben közvetítik a kórokozókat a szokásos tavaszi-őszi szezonon kívül is. Magasabb tengerszint feletti helyeken és a sarkkörhöz közelebb, tőlünk jóval északabbra is megjelentek az éghajlat változás miatt.
Hazánkban a közönséges kullancs táplálékkereső aktivitása az év két időszakában a legnagyobb: tavasztól kora nyárig, majd augusztus-szeptemberben. Nyár közepén a hőség miatt, télen a fagyok miatt alig táplálkoznak, ekkor a talaj szintjén tartózkodnak.
– Mikor kell orvoshoz fordulnunk?
A kullancsok aktivitása és fejlődésmenete nagymértékben függ az időjárástól, különösen a hőmérséklettől és a páratartalomtól. Kifejezetten érzékenyek a hidegre és főleg a kiszáradásra. Minthogy enyhe tél volt és csapadékos tavaszi hetek kezdődtek, gazdag az aljnövényzet is, ahol számukra a táplálkozásukhoz szükséges melegvérűek (rágcsálók, vadak), véletlenszerűen az ember is megfordul.
Számíthatunk tehát arra, hogy nagyobb a számuk, bár ambulanciánkon jelenleg még nem tapasztalunk forgalom növekedést kullancscsípéssel összefüggésbe hozható fertőzött betegekből. Jobb félni, mint megijedni!
Házi orvoshoz akkor kell fordulni, ha a csípés helyén növekvő bőrpírt, lázat, nyirokcsomó megnagyobbodást, fejfájást vagy egyéb bizonytalan tünetet észlelünk. Csak a hirtelen állapotrosszabbodás, pl. tudatzavar, aluszékonyság igényel sürgősségi ellátást. Az infektológus szakorvosi vizsgálat szükségességéről általában a családorvos dönt.
– Melyek a leggyakoribb betegségek, s melyek a látható érezhető tünetek?
A kullancsok által terjesztett leggyakoribb megbetegedés a Lyme kór, amelyről 1998 óta vannak számszerű adataink. 2008 és 2012 között az évente országosan regisztrált esetek száma 1811-1738-2355-1681-1523, tavaly január 1-től május 1-ig 94, idén ugyanebben az időszakban 67 volt.
Legjellegzetesebb tünete a vándorló, a csípés helyén 1-2 héten belül jelentkező, kokárdaszerű, széli részein növekvő, 5 cm-t meghaladó bőrpír, melynek előírásszerű kezelését követően szív-, izületi- vagy idegrendszeri szövődményre már nem kell számítani.
A másik, kullancscsípést követő fertőző betegség a vírusos agyvelőgyulladás- az esetek túlnyomó többségében tünetmentes. Évente 77-70-50-43-44 kullancsencephalitis eset került bejelentésre.
A fertőzöttek kis részében átlagosan két hét lappangási időt követően láz és influenzaszerű tünetek zajlanak, néhány nap alatt teljesen meggyógyulnak. A betegek egy ötödénél lesz két púpú lázmenet, amikor a második lázas állapothoz a központi idegrendszeri gyulladás miatt erős fejfájás, tudatzavar, nyakmerevség, izombénulás stb. társulhat. A beteg ilyenkor kórházi, esetenként intenzív ellátásra is szorulhat és maradvány tünetekkel gyógyulhat. Mivel specifikus kezelés nincs, célszerű téli időszakban beadott védőoltási sorozattal megelőzni! Az ember még fertőzött kecske/juh vagy szarvasmarha forralatlan, nyers tejének fogyasztása által is fertőződhet.
– Mivel védekezzünk?
A kullancscsípés elleni egyéni védekezés lehetőségei: a különböző hatóanyagú riasztószerek használati utasítás szerinti alkalmazása (a Polybé hatékonysága nem bizonyított), túrázáskor bokánál, deréktájon, csuklónál jól záródó, világos ruházat, gyakori, alapos kullancsvizit- a hajlatok, de az egész testfelület gondos átnézése.
Ha megtaláljuk a kullancsot, azonnal távolítsuk el- ne nyomjuk össze, ne kenjük be-lehetőleg a bőrhöz közel megragadva (csipesszel, speciális kanállal, vagy tűvel, késsel, kézzel, cérnával stb.)! Ha benn marad a rágószájszerve az általában nem probléma, előbb-utóbb a szálkához hasonlóan kilökődik. Az eltávolítás helyét mossuk, fertőtlenítsük.
– Mire jó a gyógyszertárban kapható tesztcsík?
A gyógyszertárban kapható tesztcsíkkal a kullancs fertőzöttsége vizsgálható, amely azonban nem befolyásolja a kullancscsípést elszenvedett személy gyógyszeres kezelését.
Orosz B.Erika
