2024. 07. 27. szombat

Olga, Liliána
1 EUR 391 HUF
1 GBP 463 HUF

MSZOSZ: hatszámjegyű minimálbért!

Alsó hangon. Jobb lenne viszont a 106 ezer, mert akkor a nettó bér elérné a 2010-es nettó bér akkori vásárlóértékét.

 

Minimum havi 100 ezer forintos bruttó minimálbért szeretne jövőre a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége, de az igazi az lenne, ha legalább a 2010-es reálértékét elérné ez a bér. Ehhez 106 ezer forintos havi bruttóra lenne szükség. A munkaadók viszont nem tolerálják elképzeléseiket, ők a kormányzati megszorításokra hivatkozva nem emelnének egy fillért sem. Az MSZOSZ azt is el szeretné érni, hogy a minimálbér és a szakmunkás bérminimum között maradjon meg a 16 százaléknyi plusz is, természetesen ez utóbbi javára. Ha a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán – melynek következő tárgyalási fordulója november 5-én lesz – nem születik megállapodás, a kormány hirdeti ki a jövő évi minimálbért. Ez pedig valószínűleg 5 százalékos bruttó emelést jelent. Minderről Hernádvölgyi Andrea, az MSZOSZ alelnöke és Rohonka Sándor, az MSZOSZ regionális képviselője beszélt csütörtökön Miskolcon.

Rohonka Sándor arról beszélt, hogy a kormányzat sikerpropagandája ellenére a minimálbér nettó összege 2010-hez képest összesen 700 forinttal emelkedett. Akkor 60 ezer 200 forintot kaptak kézhez a dolgozók, most viszont – noha a kormányzat drasztikusan emelte a minimálbér bruttóját – 60 ezer 900 forintot. Ennek az az oka, hogy a kormányzat bevezette az egykulcsos személyi jövedelemadót, s megszüntette az adójóváírás intézményét. Reálértékében tehát csökkent a minimálbér, hiszen az Orbán-kormány regnálása óta meglódult az infláció, hivatalosan 4,5-5 százalékkal nőttek évente az árak (ráadásul a kisjövedelműeket leginkább érintő termékek, például az élelmiszerek, ennél jóval nagyobb mértékben drágultak). Ehhez társul, hogy az október 5-i, illetve az október 17-i, egyenlegjavítónak nevezett, valójában megszorító Matolcsy-csomagok terheit, például a közműadót, vagy a bankadót előbb-utóbb úgyis áthárítják majd a fogyasztókra.

Hernádvölgyi Andrea hangsúlyozta, hogy bekövetkezett mindaz, amire az MSZOSZ már az egykulcsos adó bevezetésének hírére figyelmeztetett: hiába maradt több pénz a gazdagok zsebében, a fogyasztás nem nőtt, az ország még inkább kettészakadt. Sőt, a kiskeresetűek, az úgynevezett „kényszerfogyasztók” kevesebbet tudnak költeni azokra a dolgokra (élelmiszerre, ruházkodásra, közüzemi szolgáltatásokra), amelyeket szükségszerűségből eddig is megvásároltak. Kijelentette, ez is bizonyítja, hogy a vásárlóerőt ott kell növelni, ahol van kapacitás a fogyasztásbővítésre.

Az MSZOSZ alelnöke súlyos tévedésnek minősítette, hogy az általa Matolcsy II-nek nevezett, október 17-én bejelentett megszorító csomag emelné a béren kívüli juttatások, egészen pontosan a cafetéria (Erzsébet utalvány, SZÉP-kártya) adóját. „Ennek többféle következménye lesz. Akad majd olyan munkaadó, aki azt mondja, innentől kezdve nem adja tovább ezeket a juttatásokat, mert már nem tudja kitermelni a fedezetüket. Lesz olyan is, aki az adóemelés 20 százalékával csökkenti a cafetériát, s olyan is, aki egész egyszerűen beemeli a bruttó bérbe az eddig adott összeget, s ezzel úgy tesz, mintha bért emelt volna. Csakhogy mindhárom esetben a dolgozó jár rosszul, jövedelme nemhogy nem őrzi meg a reálértékét, még csökkenni is fog. Ha pedig a munkavállaló kevesebbet kap, akkor kevesebbet is költ, a fogyasztási adóból, jövedéki adóból jóval kevesebb folyik majd be az államkasszába. Valóban megéri ez a központi költségvetés számára jelentéktelen évi 40 milliárd forintnyi bevételért cserébe?” – tette fel a kérdést Hernádvölgyi Andrea, kijelentve, hogy nyilván nem, több kárt okoz az intézkedés, mint amennyi hasznot hajt.

forrás:eszakonline.hu

Érdekesnek találtad? Oszd meg a Facebookon!

Facebook

Kapcsolódó cikkek

További cikkek

Best of Program
2024.augusztus 8–31., Magyar Képzőművészeti Egyetem, Barcsay terem, Aula (1062 Budapest, Andrássy út 69–71.)   augusztus 8. csütörtök, 19…