Brüsszel, 2011. szeptember 29. – A Bizottság a mai napon közzétette az EU pénzügyi érdekeinek védelméről és a csalás elleni küzdelemről szóló 2010. évi jelentését. A jelentéssel a Bizottság azt kívánja felmérni, mi a kockázata annak, hogy az uniós kiadásokat és bevételeket szabálytalanságok és feltételezhető csalások révén eltérítsék rendeltetésüktől. A legtöbb tagállamban bevezetett korszerűsített és továbbfejlesztett jelentéstételi rendszereknek köszönhetően a Bizottsághoz nagyobb mennyiségben és jobb minőségben érkeznek adatok a szabálytalanságokról. Következésképpen szinte valamennyi költségvetési ágazatban megnőtt a bejelentett szabálytalanságok száma. A Bizottság tehát a jelentéstétel javítására és megbízhatóságának növelésére törekszik, s ezzel elősegíti, hogy az adófizetők pénze fokozottabb védelmet kapjon. Az uniós pénzek hatékonyabb figyelemmel kísérésének jóvoltából a tagállamok és a Bizottság gyorsabban tud reagálni a csalási módszerek változásaira, és megfelelő intézkedéseket tehet a csalások megelőzésére. Ez pedig fontos, hiszen a csalás elleni fellépés legjobb módja az, ha elkövetését eleve megakadályozzuk.
Algirdas Šemeta, az adóügyért és a vámunióért, valamint az auditért és a csalás elleni küzdelemért felelős biztos elmondta: „A jelentés biztató képet mutat. A tagállamok több szabálytalanságra derítenek fényt, vagyis a visszaélésszerűen felhasznált pénzekből több kerülhet vissza az Európai Unió költségvetésébe. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a csalás elleni küzdelem véget ért. A Bizottság felkéri azokat a tagállamokat, amelyek az új jelentéstételi rendszert még nem vezették be, hogy erre haladéktalanul kerítsenek sort. Azokat a tagállamokat pedig, amelyek rendkívül csekély mérvű feltételezett csalásról számoltak be, felkérjük arra, hogy fejtsék ki, miként ellenőrzik az uniós forrásból származó pénzek elköltését. Az uniós polgároknak jogukban áll tudni minden fillérjük elköltésének módjáról.”
Az internetalapú jelentéstételi rendszer jelentős javulást hozott a szabálytalanságok bejelentésének feltételeiben. A Bizottság felszólítja Spanyolországot, Franciaországot és Írországot, hogy 2011 végéig teljes körűen alkalmazza a rendszert az uniós adófizetők pénzének még fokozottabb védelme érdekében. A Bizottság ezenkívül elemezni kívánja, hogy a tagállamok a kohéziós politika területén milyen ellenőrzési rendszereket vezettek be a szabálytalanságok és a csalás visszaszorítására, és ennek nyomán értékelni fogja, hogy az ellenőrzési rendszerek alkalmasak-e, illetőleg mennyiben alkalmasak a csalás és a szabálytalanságok kockázatának erősen kitett területeken való célzott fellépésre. A Bizottság 2010 óta több politikai kezdeményezést indított (IP/11/783, MEMO/11/454, IP/11/644) a csalás visszaszorítására, s azok kedvezően fognak hatni az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelmére. E politikai kezdeményezések első eredményeiről a következő, 2011. évi jelentés fog beszámolni.
Előzmények
Az EU pénzügyi érdekeinek védelméről és a csalás elleni küzdelemről szóló éves jelentés részleteket közöl a tagállamok által bejelentett szabálytalanságokról és feltételezett csalásokról, valamint az uniós pénzek visszaköveteléséről. Fontos különbséget tenni a csalás és a szabálytalanság között. Gyakori, hogy a szabálytalanság puszta tévedésből ered, melyet jelentéstételi kötelezettségei teljesítésekor követ el a kedvezményezett. Ilyen eset például az, amikor valaki pontatlanul jelenti be a projekttel eltöltött munkaórák számát, vagy nem tartja be az ajánlattételi eljárásra vonatkozó szabályokat, például túl kevés ajánlatot kér, vagy megfelelő képesítés nélküli ajánlattevőktől fogad el ajánlatot. A csalás szándékosan elkövetett szabálytalanság, és bűncselekménynek minősül. A csalás tényleges pénzügyi hatása csak a bírósági eljárás lezárultával mérhető fel.
Az uniós jog értelmében a tagállamok kötelesek értesíteni a Bizottságot az uniós tevékenységek bármely területén elkövetett olyan csalásokról és egyéb szabálytalanságokról, amelyek az Unió pénzügyi érdekekeit hátrányosan érintik. A statisztikák azonban nem feltétlenül nyújtanak teljes képet, hiszen a Bizottság a szabálytalanságokról tett tagállami bejelentésekre van utalva. A jelentésben megadott számadatok tehát hozzávetőlegesek és előzetes jellegűek. Az elővigyázatosság gyakran úgy kívánta, hogy mindaddig, amíg a szabálytalansággal érintett összeg nincs pontosan meghatározva, csak teljes programra vonatkozó számadatot közöljünk.
A 2010-ben bejelentett szabálytalanságok ágazatonkénti lebontásban
Kiadások összesen: A bejelentett szabálytalanságok száma a 2009. évi 7 769-ről 2010-ben 10 332-re emelkedett. A szabálytalanságok becsült pénzügyi hatása 2010-ben a költségvetési keret 1,27%-ára emelkedett a 2009. évi 1,13%-hoz képest.
Mezőgazdaság: A bejelentett szabálytalanságok száma a 2009. évi 1 621-ről 2010-ben 1 825-re emelkedett. A szabálytalanságok becsült pénzügyi hatása 2010-ben a költségvetési keret 0,23%-ának felelt meg, ami kismértékű csökkenés a 2009. évi 0,24%-hoz képest. 2010-ben 175 millió euró behajtására került sor, és a behajtási arány 39%-ról 42%-ra emelkedett.
Kohéziós politika: A bejelentett szabálytalanságok száma a 2009. évi 4 737-ről 2010-ben 7 062-re emelkedett. A szabálytalanságok becsült pénzügyi hatása 2010-ben a költségvetési keret 3,15%-ára emelkedett a 2009. évi 2,44%-hoz képest. 2010-ben 611 millió euró behajtására került sor, és a behajtási arány 53%-ról 67%-ra emelkedett.
Előcsatlakozási alapok: A bejelentett szabálytalanságok száma a 2009. évi 706-ról 2010-ben 424-re esett vissza. A szabálytalanságok becsült pénzügyi hatása 2010-ben a költségvetési keret 5,26%-ára emelkedett a 2009. évi 3,80%-hoz képest. 2010-ben 14 millió euró behajtására került sor, és a behajtási arány 27%-ról 30%-ra emelkedett.
Közvetlen kiadások: A bejelentett szabálytalanságok száma a 2009. évi 705-ről 2010-ben 1 021-re emelkedett. A szabálytalanságok becsült pénzügyi hatása 2010-ben a költségvetési keret 0,27%-ára emelkedett a 2009. évi 0,17%-hoz képest. 2010-ben 25 millió euró behajtására került sor, és a behajtási arány 56%-ról 59%-ra emelkedett.
Saját források: A bejelentett szabálytalanságok száma a 2009. évi 5 204-ről 2010-ben 4 744-re esett vissza. A szabálytalanságok becsült pénzügyi hatása 2010-ben a költségvetési keret 1,88%-ára emelkedett a 2009. évi 1,84%-hoz képest. A közzététel pillanatában a behajtás a szabálytalansággal érintett teljes összeg 46%-ánál tart a 2010. év vonatkozásában, ez az arány azonban a behajtás folyamatának előrehaladtával várhatóan növekedni fog.
A jelentés ezen az internetes oldalon kerül közzétételre:
http://ec.europa.eu/anti_fraud/reports/index_en.html
