A Bizottság új intézkedéseket javasol a tejágazat jövőbeli stabilitásának javítása érdekében
Az Európai Bizottság ma javaslatot fogadott el a tej- és tejtermék-ágazati szerződéses kapcsolatokról. A javaslat célja, hogy a tejipari ellátási láncon belül javuljon a tejtermelők helyzete, és az ágazat felkészülhessen a piacorientáltabb és fenntarthatóbb jövőre. A javaslat előírja, hogy a tejtermelők és tejfeldolgozók között írásbeli szerződés jöjjön létre, megteremti a szerződéses feltételek kollektív megtárgyalásának lehetőségét, méghozzá termelői szervezetek útján, hogy a tejtermelők és a jelentős feldolgozók tárgyalási pozíciója egyensúlyba kerüljön, továbbá rendelkezik a szakmaközi szervezetekre vonatkozó egyedi uniós szabályokról és a piac átláthatóságának növelésére irányuló intézkedésekről. A javaslat értelmében az intézkedések 2020-ig maradnának hatályban, és ebben az időszakban két időközi értékelésre kerülne sor. A kollektív tárgyalásokra vonatkozó megfelelő méretbeli korlátozások és más konkrét védintézkedések biztosítanák, hogy – a verseny megőrzése, valamint a kis- és középvállalkozások érdekeinek védelme mellett – erősödjön a tejtermelők tárgyalási pozíciója. A tejkvótarendszer zökkenőmentes megszüntetésével összefüggésben a Bizottság ma elfogadott egy, a tejpiacról szóló jelentést is.
Dacian Cioloș, mezőgazdasági és vidékfejlesztési biztos ma így nyilatkozott: „E javaslatokkal szeretnénk kifejezésre juttatni, hogy levontuk a következtetéseket az elmúlt év tejpiaci válságából. A tavalyi válság kibontakozása után létrehozott magas szintű szakértői csoport egyéb ajánlásaival a KAP reformjáról (az ingadozások kezelése és az innováció ösztönzése) és a minőségbiztosítási intézkedéscsomagról (forgalmazási előírások és eredetmegjelölés) folyó eszmecsere keretében fogunk foglalkozni. Ezek a módosítások fontosak ahhoz, hogy az ágazat zökkenőmentesen alkalmazkodjon a kvóták 2015. évi megszűnéséhez.”
A javaslat értelmében a nyers tejet szállító termelő és a tejüzem a szállítás előtt írásban szerződést köthet, amelynek tartalmaznia kell az árat, a szállítások ütemezését és volumenét, valamint a szerződés időtartamát. A tagállamok a területükön belül kötelezővé tehetik a szerződések alkalmazását. A szövetkezetek számára – egyedi jellegük figyelembevétele érdekében – nem írnák elő szerződés kötését, ha alapszabályuk hasonló hatású rendelkezéseket tartalmaz.
Azért, hogy a tárgyalási pozíciók az ellátási láncon belül egyensúlyba kerüljenek, a javaslat előirányozza, hogy a termelők – termelői szervezetek útján – kollektív tárgyalásokat folytathassanak. A tárgyalásokkal összefüggésben meghatározott megfelelő számszerű korlátok biztosítanák, hogy a mezőgazdasági termelők és a nagy tejüzemek erőviszonyai hasonlóak legyenek, miközben a nyerstej kínálat terén fennmaradna a kellő verseny. A korlátokat a teljes uniós termelés 3,5 %-ában és a nemzeti termelés 33%-ában határozták meg, emellett konkrét védintézkedések biztosítanák, hogy a felek, főleg a kis- és középvállalkozások ne kerüljenek hátrányos helyzetbe.
A javaslat az ellátási lánc valamennyi szakaszát lefedő szakmaközi szervezetekre vonatkozóan is tartalmaz konkrét uniós szabályokat. Ezek a szervezetek fontos szerepet tölthetnek be a kutatás, a minőségjavítás, a promóció és a termelési, valamint feldolgozási módszerek legjobb gyakorlatainak terjesztése terén. Hozzájárulnak továbbá az ismeretek bővítéséhez és az átláthatóság erősítéséhez az ágazatban. Emellett követelmény lesz a szállított nyerstej mennyiségére vonatkozó rendszeres tájékoztatás, ami segít a termelés jobb megismerésében és a piaci fejlemények követésében.
A javaslat szerint ezek az intézkedések 2020-ig maradnának hatályban, és 2014-ben, valamint 2018-ban időközi értékelésre kerülne sor; ennek az időszaknak elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy a tejtermelők alkalmazkodjanak a kvóták megszűnésével járó helyzethez, és a piacorientáltabb környezetre tekintettel javítsák szervezettségüket. Az ellátási láncban kialakuló egyértelműbb és kiegyensúlyozottabb kapcsolatoknak nagyobb hatékonyságot is kell eredményezniük, és lehetővé kell tenniük, hogy az uniós tejipar szereplői mind az EU-n belül, mind azon kívül kihasználhassák az új piaci lehetőségeket.
Az intézkedések a tejágazattal foglalkozó magas szintű szakértői csoport által közzétett és a Tanács 2010. szeptember 27-i elnökségi következtetéseivel jóváhagyott ajánlásokon alapulnak. A tagállamok vezető tisztviselőiből álló és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság főigazgatójának elnökletével működő szakértői csoportot a 2008/2009. évi tejipari válság után hozták létre azzal a céllal, hogy közép- és hosszú távra szóló intézkedéseket dolgozzon ki a piac és a termelők jövedelmének stabilizálása, valamint az átláthatóság erősítése érdekében. A szakértői csoport megállapította, hogy súlyos egyensúlytalanságok vannak az ellátási láncban, az ágazatra pedig az egyre inkább koncentrálódó ipar, sok kis tejtermelő és a hozzáadott érték egyenetlen eloszlása jellemző. Ez a helyzet az átláthatóság hiányához, az ellátási lánc merevségéhez és ártranszmissziós problémákhoz vezetett.
A jelentés szerint az ágazat jó úton halad a zökkenőmentes átállás felé
A Bizottság ma elfogadott egy másik jelentést is, amely a tejpiac helyzetével és a tejkvótarendszer zökkenőmentes megszüntetésével kapcsolatos feltételekkel foglalkozik. Mivel 2009/2010-ben csak három tagállam (Dánia, Hollandia és Ciprus) termelt a számára megállapított kvótánál többet, és a tejkvótaárak értéke most rendkívül alacsony, némely tagállamban már nulla, a jelentés arra a következtetésre jutott, hogy a tagállamok túlnyomó része felkészült a zökkenőmentes átállásra. A jelentés megállapítja, hogy ilyen körülmények között nem indokolt felülvizsgálni a KAP állapotfelmérését követő döntéseket, vagyis a kvóták fokozatos növelését és a kvótarendszer 2015. április 1-jei megszűnését. További védelem biztosítása érdekében a jelentés azt is javasolja, hogy kivételes esetekben és amennyiben a hatályos szakpolitikai intézkedések nem elegendőek, a Bizottság fontolóra veheti egy olyan mechanizmus alkalmazását, amely révén a tejtermelők kártalanításban részesülhetnek, ha a piac súlyos zavarának elkerülése érdekében csökkentik szállításaikat. A kvótarendszer megszüntetésével kapcsolatos további lépések kapcsán a Bizottság felvetette, hogy megbeszéléseket szükséges szervezni a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság és a tejágazattal foglalkozó szakértői csoport szakemberei között, hogy értékeljék a piaci helyzetet és a kilátásokat. A tervek szerint a második jelentés 2012-ben készül el.
