2024. 07. 18. csütörtök

Frigyes
1 EUR 391 HUF
1 GBP 466 HUF

Akadálymentes Európáért

Az Európai Bizottság 80 millió fogyatékkal élő akadálymentes hozzáférésének megkönnyítésére törekszik

Többségünknek természetes, hogy buszra szállunk, ha vásárolni megyünk, kedvünkre böngésszük az internetet vagy a tévé előtt ülve élvezzük kedvenc sorozatunkat. Nyolcvan millió fogyatékkal élő európai számára azonban mindez komoly akadályokba ütközik. Az Európai Bizottság a mai napon új stratégiát fogadott el, melynek célja ezen akadályok elhárítása. A terv felvázolja, hogy az EU és a tagállami kormányok miként tehetik lehetővé fogyatékkal élő polgáraik számára, hogy maradéktalanul élhessenek jogaikkal. A következő évtized során végrehajtandó különleges intézkedések a fogyatékkal élők számára az egyes tagállamokban kiállított igazolványok kölcsönös elismerésétől kezdve, a szabványosítás előmozdításán át egészen a közbeszerzésekről és az állami támogatásokról szóló szabályok célzottabb alkalmazásáig terjednek. Ezen intézkedések jelentős társadalmi haszonnak járnak majd, és várhatóan pozitívan hatnak vissza Európa gazdaságára is. Így például serkenthetik a fogyatékosokat segítő eszközök és szolgáltatások európai piacát, amelynek becsült értéke már ma is meghaladja az évi 30 milliárd eurót. A Bizottság fontolóra veszi továbbá, hogy 2012-re egy „európai akadálymentesítési intézkedéscsomagot” nyújt be az akadálymentes eszközök és szolgáltatások egységes piacának további fejlesztése érdekében.

„Fogyatékkal élő polgárainknak akadálymentes hozzáférést kell biztosítanunk a középületekhez, a tömegközlekedéshez és a digitális szolgáltatásokhoz ahhoz, hogy teljes mértékben részt vehessenek társadalmunkban és gazdaságunkban” – nyilatkozta Viviane Reding alelnök, a jogérvényesülésért, az alapvető jogokért és az uniós polgárságért felelős uniós biztos. „Ennek egyik leghatékonyabb módja, ha európai szintű szabványokat dolgozunk ki az akadálymentes árukra és szolgáltatásokra, illetve közbeszerzési eljárásokat alkalmazunk a középületek akadálymentesítésének előmozdítására. Az Egyesült Államokban tett hasonló intézkedések társadalmi és gazdasági sikert eredményeztek. Biztosítanunk kell továbbá azt is, hogy fogyatékkal élő polgáraink nem ütköznek további akadályokba akkor, ha átkelnek egy országhatáron: ha egy elismerten fogyatékkal élő személy úgy dönt, hogy másik tagországba kíván költözni, ugyanolyan jogokat kell biztosítani számára, mint a saját hazájában, így például megilleti a tömegközlekedési eszközök díjmentes vagy kedvezményes használata. Célom, hogy 2020-ra a fogyatékkal élő társaink valóban akadálymentes Európában élhessenek.”

Az Európai Unió minden hatodik polgára – mintegy 80 millió ember – különböző fokú, az enyhétől a súlyosig terjedő fogyatékkal él. A 75 évesnél idősebbek több mint egyharmada szenved olyan fogyatékosságban, amely valamilyen mértékben korlátozza őt. Az uniós népesség fokozatos idősödése miatt e számok egyre emelkednek. A fogyatékosok többsége számára a fizikai vagy más akadályok, valamint a hátrányos megkülönböztetés miatt igen gyakran nehézségekbe ütközik, hogy a társadalomban és a gazdaságban teljes körűen részt vegyen.

Az akadályok ledöntése nem csupán társadalmi feladat, hanem új piaci lehetőségeket is teremthet. Az Egyesült Királyságban a vakok állami intézete (Royal National Institute of the Blind) tanulmányt készített, amelyből kitűnik, hogy az egyik szupermarketlánc által a honlapja hozzáférhetővé tételére befektetett 35 000 GBP évente több mint 13 millió GBP pluszbevételt hozott a vállalkozás számára. Németországban egy tanulmány rámutatott, hogy az akadálymentesebb eszközöknek köszönhetően a fogyatékkal élők többet utaznak, ami a német idegenforgalom számára 620 millió és 1,9 milliárd EUR közötti további üzleti forgalmat eredményezett.

Mindezek fényében a Bizottság ma bemutatott stratégiája az EU elkötelezettségének megújulását jelenti a fogyatékkal élő európai polgárok helyzetének javítására. E stratégia a tagállamok tevékenységének kiegészítésére és támogatására szolgál – hiszen a fogyatékossággal kapcsolatos politikák tekintetében a fő felelősséget a tagállamok viselik.

Az uniós stratégia középpontjában az a törekvés áll, hogy a fogyatékkal élők ugyanolyan feltételek mellett gyakorolhassák jogaikat, mint egészséges társaik, és eltűnjenek a mindennapi életüket megnehezítő akadályok. A stratégia legfőbb intézkedései a következők:

*

Akadálymentesítési kezdeményezés: át kell tekinteni, hogy a szabványosításról, a közbeszerzésről vagy az állami támogatásokról szóló szabályok miképpen alkalmazhatók oly módon, hogy azok az összes terméket és szolgáltatást hozzáférhetővé tegyék a fogyatékosok számára, és egyben ösztönözzék a segédeszközök uniós piacát („európai akadálymentesítési intézkedéscsomag”). E piac az egyesült államokbeli tapasztalatokból kiindulva az elkövetkezendő években várhatóan növekedni fog;
*

Részvétel: biztosítani kell, hogy a fogyatékkal élők és családjaik azonos feltételek mellett élvezhetik az uniós polgárságból fakadó jogaikat a fogyatékkal élők számára kiállított igazolványok és a kapcsolódó jogosultságok kölcsönös elismerésének köszönhetően; meg kell könnyíteni a jelbeszéd és a Braille-írás használatát az uniós polgárok választási jogának gyakorlása vagy az uniós intézményeknél történő ügyintézés során; ösztönözni kell az internetes oldalak és a szerzői joggal védett alkotások – például könyvek – fogyatékosok számára is hozzáférhető formátumának alkalmazását;
*

Finanszírozás: ügyelni kell arra, hogy a fogyatékkal élőkkel kapcsolatos szakpolitikai területekre vonatkozó uniós programokat és pénzeszközöket oly módon alkalmazzák, hogy azok megfelelő munkafeltételeket teremtsenek a szakképzett és a nem hivatásos gondozók számára, valamint fejlesszék a személysegítő rendszereket;
*

Az együttműködés javítása a tagállamok és a civil társadalom között (a fogyatékossággal foglalkozó magas szintű csoport révén): fórumot kell létrehozni az adatcsere és a szakpolitikák összehangolásának céljára, különös tekintettel a jogok – így a személyes segítséghez való jog – hordozhatóságára vonatkozó szakpolitikákra;
*

A tudatosság növelése: fel kell hívni a polgárok figyelmét a fogyatékossággal és az akadálymentesítéssel kapcsolatos kérdések fontosságára, például az akadálymentes városokat elismerésben részesítő európai díj révén;
*

Adatgyűjtés és nyomon követés: gyarapítani kell a fogyatékkal élő európaiak helyzetével és a mindennapi életüket megnehezítő akadályokkal kapcsolatos ismereteket, a tagállamok által nemzeti szinten bevezetett sikeres támogatási struktúrák azonosítása és előmozdítása mellett.

A stratégia magában foglal egy konkrét fellépéseket tartalmazó listát, illetve egy menetrendet. A Bizottság rendszeres jelentést nyújt majd be az elért eredményekről és a terv előrehaladásáról az általa aláírt, a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményből (UNCRPD) (United Nations Convention on the Rights of People with Disabilities) fakadó kötelezettségeinek megfelelően.

Háttér

Az Európai Unió alapjogi chartája (EU Charter of Fundamental Rights) értelmében „az Unió elismeri és tiszteletben tartja a fogyatékkal élő személyek jogát az önállóságuk, társadalmi és foglalkozási beilleszkedésük, valamint a közösség életében való részvételük biztosítását célzó intézkedésekre.” Ezenfelül az EU és 27 tagállama az UNCRPD aláírásával már elkötelezte magát egy akadálymentes Európa megteremtése mellett.

Jelenleg az EU fogyatékkal élőkkel kapcsolatos stratégiája határozza meg az EU-nak az Európa 2020 stratégia (IP/10/225) keretében folytatandó tevékenységét, valamint az uniós polgárságról szóló 2010-es jelentésben (IP/10/1390) javasolt fellépéseket.

Érdekesnek találtad? Oszd meg a Facebookon!

Facebook

Kapcsolódó cikkek

További cikkek