Fahéj, narancs, frissen sült mézeskalács: a téli hónapokban egyetlen illatgyertya is elég ahhoz, hogy ünnepi hangulat költözzön az otthonunkba. De mi kerül közben a levegőbe? Számít, milyen viaszból készül a gyertya, milyen illatanyagot tartalmaz, és hogyan használjuk? A tudatos választáshoz érdemes a csomagolás és a kellemes illat mögé is nézni.
Az illatgyertyák lehetséges egészségügyi hatásairól sokféle állítással találkozhatunk: egyesek a paraffintól óvnak, mások a természetes alapanyagokat tekintik a biztonság garanciájának. A kérdés azonban összetettebb. Égés közben a gyertyák különböző anyagokat bocsátanak a levegőbe, a beltéri levegő minőségét pedig az összetétel mellett a használat körülményei és a szellőztetés is befolyásolják. Egy alapanyag neve önmagában nem mond el mindent a késztermékről.
- Paraffin vagy növényi viasz? Az eredet csak az egyik szempont
A paraffin kőolajból előállított gyertyaalapanyag, míg a szójaviasz növényi olajból készül. Ez lényeges különbség az eredetükben, de ebből még nem következik, hogy minden paraffingyertya veszélyes, vagy minden növényi viaszból készült változat egészségügyi szempontból kedvezőbb.
„Az égést a teljes összeállítás befolyásolja: a viasz, a kanóc, az illatosítás és az esetleges további összetevők együtt alkotják a terméket” – magyarázza Dósa Helga, a szójaviaszból készülő Mirvana gyertyák megálmodója. – „A „természetes” megjelölést ezért nem érdemes a kibocsátásmentesség ígéreteként értelmezni. Vásárláskor kérdezzünk rá arra is, pontosan milyen viaszt vagy viaszkeveréket használ a készítő. A megfelelő használat és a koromképződés elkerülése minden viasztípusnál fontos.”
- Az illatanyagoknál sem a „természetes vagy mesterséges” az egyetlen kérdés
Egy kellemes illat nem mindenki számára kellemes élmény. Az illatanyagok az arra érzékenyeknél szem- és légúti irritációt, fejfájást vagy más panaszokat válthatnak ki. A természetes eredet önmagában itt sem zárja ki az érzékenységet.
Érdemes elolvasni a termék figyelmeztetéseit, és figyelembe venni az együtt élők reakcióit is. Ha egy illat kellemetlen tüneteket okoz, oltsuk el a gyertyát és szellőztessünk. Az illatmentes változat csökkentheti az illatanyagokból eredő terhelést, az égéssel járó kibocsátást azonban nem szünteti meg.
A Mirvana szójaviaszból készülő gyertyáinál az illatválasztás az alkotói folyamat fontos része. A márka karácsonyi kollekciójában a mézeskalácsos Gingerbread és a fahéjat, szegfűszeget, narancsot idéző Winter Spice kompozíció jelenik meg.
„A dekoratív gyertyatartókban elhelyezett gyertyákhoz ugyanazokat a Franciaországban készült, gondosan válogatott, prémium illatkompozíciókat használjuk, amelyek a Mirvana többi illatgyertyáját is jellemzik” – mondja Dósa Helga.
- A kanóc apró részletnek tűnik, pedig az égést is befolyásolja
A kanóc a gyertya működésének meghatározó eleme. Vásárláskor a viasz mellett annak anyagáról és karbantartásáról is érdemes tájékozódni. Használat előtt mindig a készítő útmutatása szerint igazítsuk megfelelő hosszúságúra.
Az erősen lobogó, füstölő láng vagy a látványos kormozás olyan jel, amelyre figyelni kell. Ilyenkor oltsuk el a gyertyát, hagyjuk kihűlni, és ellenőrizzük a kanócot, valamint az elhelyezést. A huzat megzavarhatja az égést, és fokozhatja a koromképződést. A fa- vagy pamutkanóc megnevezése önmagában még nem igazolja a késztermék kedvezőbb egészségügyi tulajdonságait.
- A használati útmutató legalább olyan fontos, mint az összetétel
A vásárláskor azt is nézzük meg, ad-e a gyártó egyértelmű tájékoztatást az egyszeri égetés időtartamáról, a kanóc kezeléséről és a biztonságos elhelyezésről. A gyertyát stabil, hőálló felületen, éghető tárgyaktól távol használjuk, és soha ne hagyjuk felügyelet nélkül.
A téli időszakban különösen könnyű megfeledkezni a légcseréről. Gyertyahasználat mellett rendszeresen szellőztessünk, és kerüljük, hogy kis helyiségben egyszerre sok gyertya égjen hosszú időn át. A szellőztetés és a huzatmentes elhelyezés összeegyeztethető: alapos légcsere után olyan helyen gyújtsuk meg a gyertyát, ahol nem éri közvetlen légáramlat.
- A jól hangzó ígéretek helyett keressünk konkrét információkat
A „prémium”, a „kézműves” és a „természetes” jelzők önmagukban nem helyettesítik a terméktájékoztatást. Legyen azonosítható a készítő vagy a forgalmazó, legyenek elérhetők használati tanácsok, és kapjunk érthető választ az alapanyagokra vonatkozó kérdéseinkre.
„Ha egy termék „károsanyag-mentes”, „teljesen ártalmatlan” vagy „egészségesebb” gyertyaként jelenik meg, érdemes megkérdezni, milyen vizsgálat támasztja alá az állítást, és pontosan mire vonatkozik. Az alapanyag eredete, az illatkompozíció származási helye és a kézi készítés értékes termékjellemző lehet, de egyik sem helyettesít egy, a kész gyertyára vonatkozó kibocsátásvizsgálatot” – teszi hozzá Helga.
Az ünnepi hangulathoz a választás tudatossága is hozzátartozhat: ismerjük meg, mit vásárolunk, kövessük a használati útmutatót, és figyeljünk arra is, hogyan érezzük magunkat az illatosított térben.
