Láthatatlanul romlik a dolgozók állapota, miközben továbbra is munkába járnak – Ilyen hatással van a cégekre a pihenőidő hiánya
– Egy 2026-os, 6105 fő bevonásával készült nemzetközi felmérés szerint a munkavállalók 94 százaléka tapasztalt fáradtságot vagy alacsony energiaszintet, 77 százalékuk pedig mentális egészségi tünetekről is beszámolt.1 Ennek ellenére mindössze 17 százalék vett igénybe munkahelyi támogatást, minden harmadik dolgozó pedig az egészségügyi segítségkérést is elhalasztotta. A munkavállalók állapotromlása ezért sokszor jóval azelőtt elkezdődik, hogy az a betegszabadságokban vagy a fluktuációban is láthatóvá válna, ez pedig akár több év távlatában is nyomot hagyhat a cég eredményességén.
A jelenlét nem egyenlő a jólléttel
A vállalatok többsége elsősorban a hiányzásokból, a teljesítmény visszaeséséből vagy a felmondások számából érzékeli, ha probléma van a szervezetben. Ezek azonban általában már egy hosszabb folyamat késői következményei, amelyeket az utolsó utáni pillanatban igyekeznek orvosolni a munkahelyek. Sok munkavállaló fáradtan, kialvatlanul, tartós stresszel vagy koncentrációs nehézségekkel is végigdolgozza a napot, így az egészségügyi problémák miatti teljesítményromlás hivatalosan nem jelenik meg az statisztikákban.
A rossz fizikai vagy mentális állapotban végzett munka, vagyis a presenteeism gyakran kevésbé látványos, mint a betegszabadság, az üzleti hatása azonban jelentős lehet. A dolgozó lassabban végez a feladatokkal, több hibát vét, nehezebben hoz döntéseket, csökkenhet a kreativitása, és kevesebb energiája maradhat a csapatmunkára. A Gallup magyarországi adatai szerint a munkavállalók 35 százaléka élt át jelentős stresszt az adatfelvételt megelőző napon, ami arra utal, hogy az állapotromlás a hazai munkahelyeken sem elszigetelt probléma.2
„A vállalat valódi állapota nemcsak abból látszik, hányan hiányoznak, hanem abból is, milyen állapotban dolgoznak azok, akik minden reggel beérkeznek. Az a probléma amit időben nem mérünk meg, nem ismerünk fel, azt később már veszteségként fogjuk megfizetni.” – mondta Nagy Márta wellbeing szakértő.
A mozgásszervi problémák is ronthatják a teljesítményt
A láthatatlan állapotromlásnak nemcsak mentális tünetei lehetnek. Az ülőmunka által okozott nyak-, váll-, hát- és derékfájdalom sok irodai dolgozó számára a mindennapok megszokott részévé válik, ezért az érintettek gyakran nem kérnek segítséget, és betegszabadságra sem mennek miatta. A tartós fájdalom azonban ronthatja az alvás minőségét, a koncentrációt, a terhelhetőséget, valamint lassabb munkavégzéshez vezethet. Emellett természetesen azt is érdemes figyelembe venni, hogy míg egy enyhe hátfájáson segíthet a mozgás és a gyógytorna, ha a kezdeti kezelés elmarad, később olyan tartós problémákat okozhat, amelyek miatt akár hetekre is távol kényszerül maradni a dolgozó a munkájától.
A fizikai és mentális panaszok ráadásul egymást is erősíthetik. A tartós stressz fokozhatja az izomfeszülést, a kimerültség miatt romolhat a testtartás, a fájdalom pedig tovább csökkentheti a türelmet és a figyelmet. Így könnyen előfordulhat, hogy egy látszólagos motivációs vagy teljesítményprobléma hátterében valójában kezeletlen mozgásszervi panasz, alváshiány vagy tartós túlterheltség áll. Egy 1944 egészségügyi dolgozót egy éven át követő dán vizsgálat szerint a magas stressz közel kétszeresére növelte annak esélyét, hogy a résztvevők derékfájdalma súlyosbodjon. Ez is azt mutatja, hogy a tartós mentális terhelés fizikai panaszokban is megjelenhet.3
A betegszabadság az utolsó figyelmeztetés
A munkáltatóknak nemcsak azt érdemes figyelniük, hogy hányan hiányoznak, hanem azt is, milyen állapotban vannak azok, akik nap mint nap jelen vannak az irodában. Mire emelkedni kezd a betegszabadságok száma, gyakoribbá válnak a hibák vagy elindul a fluktuáció, az alapvető probléma gyökere akár hónapok óta jelen lehet a szervezetben.
Az anonim, összesített dolgozói állapotfelmérések még a látványos következmények előtt jelezhetik, ha egy csapatban rendszeressé vált a kimerültség, magas a stressz, romlik az alvásminőség, vagy gyakoriak a mozgásszervi panaszok. Ez az információ segíthet annak eldöntésében, hogy ergonomikusabb munkaállomásokra, több mozgási lehetőségre, a munkaterhelés átalakítására vagy célzott egészségügyi és mentális támogatásra van szükség. A dolgozói állapot a vállalati teljesítményt, a megtartást és a hosszú távú működést is meghatározó üzleti információ, így minden munkáltatónak érdekében áll odafigyelni erre a mutatóra.
Források:
1: https://sonder.io/resources/guides/employee-health-wellbeing-report/
2:https://www.gallup.com/workplace/705602/state-global-workplace-hungary-country-level-data.aspx
3: https://www.frontiersin.org/journals/public-health/articles/10.3389/fpubh.2020.00297/full
A sajtóanyaghoz kapcsolódó kreatív anyagok ebben a mappában érhetőek el: https://drive.google.com/drive/u/0/folders/14uV9shTFE57za3Zkbgl5ppd4Zzyjwvhh
Sajtókapcsolat:
Tóth Boglárka
Nagy Mártáról
Nagy Márta egészségügyi menedzser, wellbeing- és életmódszakértő, a Fitt Magyarország alapítója és a Fitt Magyarország Alapítvány elnöke. Több évtizedes egészségügyi és egészségfejlesztési tapasztalatára építve dolgozik azon, hogy a megelőzés, a rendszeres mozgás és a tudatos életmód minden életkorban elérhetővé váljon. Szakmai munkájának kiemelt területe a vállalati wellbeing, a dolgozói egészségi állapot mérésére épülő prevenció, valamint az egészségesebb és fenntarthatóbb szervezeti kultúrák kialakítása. A Wellbeing Szövetség alapító és elnökségi tagjaként is aktívan támogatja a munkahelyi jóllét hazai fejlődését.
