Az elmúlt években minden eddiginél erősebben került fókuszba a robotizáció és az automatizáció szerepe a modern munkaerőpiaci folyamatok között. A WHC Csoport szakértői szerint a kérdés már rég nem az, hogy a mesterséges intelligencia és az automatizált rendszerek ki tudják-e váltani az emberi munkaerőt, hanem az, hogyan alakítják át a létszámigényt és a magyar munkaerő szerkezetét a következő években. Lássuk a három fő csapásirányt!
A mesterséges intelligencia már most számos előnnyel és változással jár a munkaerőpiaci struktúrában. A WHC Csoport tapasztalatai szerint az automatizáció térnyerése nem egyszerű létszámcsökkentést eredményez, hanem a munkakörök átalakulását és a kompetenciák újradefiniálását hozza magával. A 2025-ös Global AI Jobs Barometer alapján azokban a munkakörökben, amelyekre leginkább hatással van az AI, a munkáltatók által elvárt készségek 66%-kal gyorsabban változnak, mint egy évvel korábban.[1]
A WHC szakértői rámutatnak: a robotizáció elsősorban az ismétlődő, alacsony hozzáadott értékű feladatokat veszi át, miközben párhuzamosan nő az igény a magasabb szintű szaktudással rendelkező munkavállalók iránt. Ezzel párhuzamosan a vállalatok egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek az átképzésre és a belső tudásfejlesztésre, ami jelentős költségnövekedéssel járhat.
„A technológiai beruházásokkal együtt jár egy kevésbé látható, de kritikus tényező: a humán kompetenciák fejlesztése. A robotizáció nem csökkenti, hanem átalakítja a munkaerő iránti igényt, és ezzel együtt növeli a képzésre fordított erőforrások jelentőségét is” – emelte ki Göltl Viktor, a WHC ügyvezetője.
A szakértők szerint a munkaerő-szerkezet átalakulása három fő trend mentén zajlik: csökken az alacsony képzettséget igénylő, rutinszerű feladatok aránya; nő a technológiai affinitást és problémamegoldó gondolkodást igénylő munkakörök száma; valamint felértékelődik a folyamatos tanulás és az alkalmazkodóképesség.
Mindez azt jelenti, hogy miközben a vállalatoknak rövid távon magasabb átképzési költségekkel kell számolniuk, hosszú távon jelentősen növekedhet a munkavállalók által előállított érték. A megfelelően képzett, technológiailag felkészült munkaerő ugyanis nemcsak hatékonyabban dolgozik együtt az automatizált rendszerekkel, hanem képes azok működését optimalizálni és fejleszteni is. A barométer alapján az AI-nak legjobban kitett iparágakban az egy alkalmazottra jutó árbevétel háromszor gyorsabban nőtt, mint a legkevésbé érintett ágazatokban. [2]
A WHC tapasztalatai alapján azok a cégek kerülnek most versenyelőnybe, amelyek nem pusztán technológiába, hanem párhuzamosan a munkavállalóik fejlesztésébe is fektetnek. Az AI és a robotizáció így nem helyettesíti, hanem magasabb szintre emeli az emberi munkát.
A szakértők szerint a következő évek kulcskérdése az lesz, hogy a vállalatok milyen gyorsan és hatékonyan tudják összehangolni a technológiai fejlesztéseket a munkaerő fejlesztésével. A siker nem kizárólag a gépek teljesítményén múlik, hanem azon is, hogy rendelkezésre áll-e az a tudás, amely képes kiaknázni az azokban rejlő lehetőségeket.
