Miközben az országban hetente több tízezren keresik fel orvosukat influenzaszerű tünetekkel, sok százezer ember gyógyul otthon, láthatatlanul a statisztikák számára. A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) MASZK 2.0 kutatása a lakosság közvetlen bevonásával (citizen science) igyekszik feltérképezni ezeket a hiányzó láncszemeket. A szakemberek hangsúlyozzák: mindenki tapasztalata számít – a tudomány és a lakosság partnersége alapozza meg a jövőbeli védekezés hatékonyságát.
Korai tetőzés
A WHO európai régiója szerint az idei szezon mintegy négy héttel korábban kezdődött. December 8–14. között már 28 ország jelzett magas vagy nagyon magas influenzás aktivitást. Az ECDC legfrissebb járványügyi jelentése szerint január 3. hetére több ország ugyan már túl van a járvány csúcspontján, a kórházi ellátás iránti igény azonban továbbra is magas, különösen a 65 év felettiek körében.
Magyarországon a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) jelentései megerősítik a trendet: december 15–21. között 46 000 fő fordult orvoshoz influenzaszerű tünettel, míg az akut légúti fertőzések száma meghaladta a 250 000-et. Ez a szám 2026. január 12-18. között sem mérséklődött számottevően: országszerte 45 700 fő fordult orvoshoz influenzaszerű és 216 300 fő akut légúti fertőzés tüneteivel.
Hogyan segít a MASZK 2.0?
A járvány terjedésének pontos feltérképezése nem csak a kórházi vagy háziorvosi adatokról szól: sokan otthon kezelik a tüneteiket, és ezek az esetek nem mindig jelennek meg a hivatalos statisztikákban. A hagyományos adatszolgáltató rendszerekből hiányoznak a viselkedési mintákra, az óvintézkedésekre és a társas kapcsolatokra vonatkozó adatok, noha ezek elengedhetetlenek a járványok pontos modellezéséhez. E hiányosságok kezelésére a MASZK 2.0 kutatás olyan adatgyűjtési módszerekre és az ezekre épülő matematikai modellek finomhangolására fókuszál, amelyek elősegítik a gócpontok és a járványhullámok időbeni felismerését és megbízhatóbb előrejelzését. A MASZK 2.0 kutatás nemcsak a COVID-19 és az influenza terjedését, hanem az oltási hajlandóságot is vizsgálja a magyar lakosság körében, a felnőtt résztvevők és gyermekeik bevonásával.
A lakosság szerepe: több mint egy adatpont
A MASZK 2.0 a citizen science, azaz a közösségi tudomány eszközeit használja, amelyben a résztvevők nem csupán a kutatás „alanyai”, hanem aktív munkatársai, akiknek visszajelzései közvetlenül formálják a modelleket és az elemzéseket.
„Olyan kutatást végzünk, ahol nem megfigyeljük az embereket, hanem velük együtt dolgozunk a társadalom egészségéért. Minden egyes kitöltő a kutatócsoportunk külsős tagjává válik, hiszen az Önök megfigyelései alkotják a tudományos munka alapját” – fogalmazott Dr. Koltai Júlia, társadalomkutató.
A kutatás adatai szerint 2025 októberében és novemberében a 30–44 évesek körében volt a legmagasabb azok aránya, akik betegnek érezték magukat.
A kutatás támogató partnere a MÁV, amely plakátkampánnyal hívja fel az utazók figyelmét a kezdeményezésre: az információk megjelennek a főpályaudvarok peronvégein, a digitális kijelzővel rendelkező állomásokon, valamint a motorvonatokon is. A projektet emellett magyar háziorvosok is aktívan segítik, akik önkéntesen helyezik ki a kutatásról szóló plakátokat rendelőik hirdetőtábláin.
Három tudományterület, egy közös cél
A MASZK 2.0 különlegessége az a komplexitás, amellyel a Szegedi Tudományegyetem vezette Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium mint országos tudásközpont vizsgálja a folyamatokat.
Matematikai precizitás: „A modellek megbízhatósága nagymértékben függ a bemeneti adatok minőségétől és teljességétől. Alacsony részvétel esetén a rendszerben vakfoltok alakulnak ki, amelyek csökkentik az előrejelzések pontosságát.” – Dr. Röst Gergely matematikus.
Társadalmi sokszínűség: „Csak akkor kapunk valós képet, ha a minta reprezentatív. Szükségünk van a kistelepüléseken élőkre, a nyugdíjasokra és a fiatalokra is, hogy lássuk, kit hogyan érint a járvány.” – Dr. Koltai Júlia társadalomkutató.
Hálózati összefüggések: „A vírus az emberi kapcsolatokon keresztül terjed. A közösség által megosztott kontaktus‑adatok segítenek megérteni, hogyan mozog a fertőzés a társadalomban.” – Dr. Karsai Márton hálózatkutató.
Pár perc a tudományért – és a közösségért
A részvétel teljesen anonim, önkéntes, és hetente mindössze körülbelül 2 percet vesz igénybe a www.maszkmonitor.hu oldalon vagy a letölthető MASZK 2.0 alkalmazásban. A kutatók a rendszeres adatszolgáltatást köszönetként ösztönzőkkel is honorálják: a kitöltők között hetente értékes nyereményeket sorsolnak ki.
Most kiemelten fontos a csatlakozás – tetőzik a szezon!
A matematikai modellek számára a járvány tetőzésekor gyűjtött adatok a legértékesebbek, hiszen ekkor látható legtisztábban a fertőzés dinamikája. Mivel az influenzaszezon jelenleg is tetőzik, most minden kitöltés kiemelt értékkel bír. Segítsen Ön is, hogy közösen készülhessünk fel a jövő egészségügyi kihívásaira!
***************
A sajtóközleményhez kapcsolódó illusztrációk az alábbi linkről tölthetők le:
https://drive.google.com/drive/folders/1dqgssf9MGkQLHITVkW69euiHNtkxAqfU?usp=sharing
A MASZK 2.0 kutatás elérhető a következő felületeken:
Google Play: https://play.google.com/store/apps/details?id=hu.bilickiv.maszk&pcampaignid=web_share
Apple Store:
https://apps.apple.com/hu/app/maszk/id6670430286?l=hu
A kutatás szoftverét az SZTE TTIK Informatikai Intézetében Dr. Bilicki Vilmos vezetésével fejlesztették.
Hivatkozások:
- NNGYK (Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ): Légúti figyelőszolgálat adatai, 2025-26. évi szezon: https://nnk.gov.hu/index.php/leguti-figyeloszolgalat-2/category/420-leguti-figyeloszolgalat-adatai-2025-2026-evi-szezon.html
ECDC/WHO: WHO European Region Summary, Week 50/2025 (8–14 December 2025) – erviss.org
