A légkondicionáló sokáig egyetlen szerepet kapott az otthonokban: nyáron segített túlélni a meleget. Az elmúlt években azonban egyre többen kezdtek másként tekinteni rá, hiszen nemcsak hűt, hanem fűt is, ráadásul egyre hatékonyabban. Amikor azonban fűtési alternatívaként kerül szóba, rendre felmerül a bizonytalanság, miért nem érezzük olyan hatékonynak, mint amikor hűtünk vele? Az LG szakértője most segít feloldani a paradoxont, hogy miért érezhetjük a fűtő klíma levegőt hidegnek, továbbá hasznos tanácsokat is ad a megfelelő készülékválasztáshoz, ha a cél a család nyugalma és az otthon kényelme.
Amikor a fűtés szóba kerül, a legtöbben még mindig a radiátorra, a kazánra vagy a konvektorra gondolnak, nem arra a készülékre, amely jellemzően nyáron gondoskodik a megfelelő hőérzetünkről. Az elmúlt években azonban egyre több otthonban merül fel, hogy a légkondicionáló hol és milyen feltételek mellett illeszthető be a fűtési rendszerbe. A technológia ma már képes erre, az élmény mégis sokak számára idegen – többek között azért, mert előfordulhat, hogy a fűtő klímánk levegőjét hidegnek érezzük. Az LG szakértőjével utánajártunk, mi állhat ezen paradoxon mögött.
„A válasz nem elsősorban a gépekben, hanem az emberi hőérzet érdekességében keresendő. A komfortérzetet ugyanis nem kizárólag a levegő hőmérséklete határozza meg, hanem legalább ennyire számít a levegő mozgása is. Hűtéskor a légáramlás kifejezetten előnyös, hiszen a mozgó levegő gyorsabban vonja el a hőt a bőr felszínéről. Fűtésnél azonban ugyanez a jelenség fordított hatást vált ki. A meleg levegő közvetlen áramlása sokaknál huzatérzetet okoz, ami akkor is diszkomfortot kelthet, ha a helyiség hőmérséklete egyébként ideális” – mondja Györgyi József, az LG Magyarország Légkondicionáló üzletágának Key Account Managere.
„A különbséget tovább erősíti a meleg levegő fizikai viselkedése. A meleg felfelé száll, ezért légfűtésnél kulcskérdés az egyenletes eloszlás. Ha ez nem valósul meg, a hő könnyen megreked a mennyezet közelében, miközben a lakótér alsó részében hűvösebb marad a levegő. Ez a légfűtés természetes sajátossága, amely alapjaiban különbözik a radiátorok vagy a padlófűtés sugárzó hőleadásától” – teszi hozzá a szakember.
Ezen a ponton érezteti leginkább hatását a technológiai fejlődés. Bár minden klímaberendezés alkalmas fűtésre is, az egyszerűbb, nem kifejezetten erre a célra tervezett modellek jellemzően csak rásegítésként használhatók, elsősorban enyhébb időben, körülbelül +5 C°-os külső hőmérsékletig. A kifejezetten fűtésre optimalizált készülékeket viszont már eleve úgy tervezik, hogy alacsonyabb külső hőmérséklet esetén is stabil teljesítményt nyújtsanak.
Ez teszi a klímás fűtést ma már nem pusztán szükségmegoldássá, hanem komoly kihívóvá a hőtechnológiai piacon. Az LG fűtésre hangolt klímaberendezései a gyártói adatok szerint –15 Celsius-fokig garantálják a fűtési működést, magas, A+++ energiahatékonysági besorolás mellett. Ezek a paraméterek persze nem azt jelentik, hogy a klíma minden körülmények között kiváltja a hagyományos fűtést, hanem azt, hogy a technológia ma már jóval szélesebb körben használható, mint korábban.
A valódi előrelépés azonban nem pusztán a nyers teljesítményben érhető tetten, hanem a komfort tudatos kezelésében is. A korszerű LG klímák légterelési és ventilátorszabályozási megoldásait kifejezetten úgy alakították ki, hogy csökkentsék a közvetlen légáramlás okozta diszkomfortot. Az AI Air funkcióval felszerelt készülékek például követik a szobában tartózkodók elhelyezkedését, ellenőrzik a hőmérsékletet, és ez alapján állítják be a légáramlást. Az ún. Soft Air funkció pedig az ideális hőmérséklet elérésekor automatikusan közvetett légáramlásra vált át. A cél nem a gyors, látványos melegérzet, hanem az egyenletes, csendes hőntartás, ami fűtési üzemben hosszabb távon is élhető komfortot biztosít.
Környezeti szempontból is ez a szemlélet teszi versenyképessé a klímás fűtést. A hőszivattyús elvből adódóan a rendszer több hőenergiát képes leadni, mint amennyi villamos energiát felhasznál, így megfelelő használat mellett a hagyományos, fosszilis tüzelésű megoldásokhoz képest jelentősen csökkenthető a szén-dioxid-kibocsátás. Ez nem egyetlen készülék érdeme, hanem annak a technológiai iránynak a része, amely a fűtést egyre inkább az elektromos alapú, megújuló energiákkal kombinálható rendszerek felé tolja.
Györgyi József szerint „a klímás fűtés nem gyengébb, hanem más működési logikát követ, mint a hagyományos rendszerek. A siker kulcsa a megfelelő készülékválasztásban és a tudatos használatban rejlik. Egy olyan klíma, amely alacsony külső hőmérsékleten is garantálja a fűtést, és képes kezelni a légáramlás okozta diszkomfortot, ma már nemcsak kiegészítő megoldásként, hanem bizonyos élethelyzetekben teljes értékű fűtési alternatívaként is megjelenhet a magyar otthonokban. Nem kényszerből, hanem azért, mert a technológia ma már ezt is lehetővé teszi.”
