Az utóbbi évek enyhe telei után az idei nagy hidegek ismét ráirányították a figyelmet arra, mennyire sérülékeny a magyar épületállomány energiahatékonysága. A megugró lakossági és vállalati energiafogyasztás nem rendkívüli helyzet, hanem egy régóta fennálló szerkezeti probléma következménye. Koczóh Levente András, a Green Policy Center senior klímapolitikai tanácsadója elemzésében arra hívja fel a figyelmet, hogy az épületenergetikai felújítás nem időjárási kérdés, hanem gazdasági, társadalmi és klímavédelmi szükségszerűség. A problémák feltárásán túl a cikk több támogatási konstrukciót is bemutat mindazok számára, akik szeretnének belevágni elavult ingatlanjaik korszerűsítésébe.
Szerző: Koczóh Levente András, a Green Policy Center senior klímapolitikai tanácsadója
A lakások és intézmények egyszerre terhelik a rezsit és a klímát
A hideg időjárás megfelelő felkészülés nélkül megnövelheti az energiafogyasztást és emiatt több háztartás csúszhat ki a „rezsicsökkentett” árú gázmennyiségből (igaz, erre a kormány rendkívüli intézkedéssel is készül). Mint az közismert, a 2022 óta hatályos szabályozás 1729 m3 éves fogyasztásig garantálja a kedvezményes, 102 Ft/m3 árat a lakossági fogyasztóknak, a túlfogyasztásra viszont 747 Ft/m3 árszint vonatkozik. Még jelentősebb a hatás a vállalati, intézményi körben, ahol közvetlenül a mindenkori piaci energiaár érvényesül. Szintén ismert téli jelenség hazánkban, hogy a nem kellően kiszárított tűzifa és más szilárd tüzelők miatt intenzív fűtés idején leromlik a levegő minősége.
A pénztárcánk mellett az ágazat esetén az országos energia- és klímacélokra gyakorolt hatás is lényeges. 2023-ban és 2024-ben a MEKH adatai alapján Magyarország végsőenergia-felhasználásának 42%-áért az épületek voltak a felelősek. A Green Policy Center által készített, Magyarország Negyedik Klímasemlegességi Előrehaladási Jelentése bemutatja, hogy a 2023-as évben – amelyet enyhe téli időjárás és az energiaválság hatásai befolyásoltak, valamint ez volt az első teljes év a rezsicsökkentés kétsávossá tett szabályai mellett – az üvegházhatású gázok közvetlen kibocsátása a lakossági szegmensben bő 12%-kal, a szolgáltató (vagyis nem-lakossági) épületek esetén közel 18%-kal volt kedvezőbb 2022-höz képest.
A fogyasztás csökkent, de a szerkezeti fordulat elmaradt
Bár az energiaárak változása miatt megfigyelhető volt a földgázról a tűzifa és áram irányába történő váltás (amit számos hazai háztartás beruházás nélkül is meg tud tenni), a többi szektorhoz hasonlóan az épületek esetén is bekövetkezett az összes energiafogyasztás csökkenése. A 2022–23-as tél során a földgázfogyasztásban még adminisztratív beavatkozások is érvényben voltak az állami-önkormányzati döntéshozók részéről, pl. egyes köz- és állami vállalati épületek fűtési hőfokának maximálása vagy egyes intézmények átmeneti bezárása a téli hónapokra, vagy eltolt oktatási
szünetek. A 2023–24-es tél során ezek a beavatkozások már csak kis részben érvényesültek.
Noha a rezsicsökkentési szabályok módosítása utáni hónapokban sokan vásároltak hőszivattyúkat, az épületek mélyfelújítási hullámának elindulása nem látszik, inkább a pazarló fogyasztói szokások szorultak vissza. Az is ezt valószínűsíti, hogy 2024-ben már nem csökkent tovább az energiafogyasztás. Tehát a kedvező 2023-as adatok nem jelentik azt, hogy az ágazat ne érdemelne jelentős figyelmet a továbbiakban. 1
A lakossági épületállomány ÜHG-kibocsátása összesen és lakásonként, egy lakásra jutó átlagos éves energiafogyasztás, valamint a fagyos napok száma, 2019–2023 (forrás: Green Policy Center: Magyarország Negyedik Klímasemlegességi Előrehaladási Jelentése). A lakásonkénti adatokat torzítja, hogy a KSH adatbázisában az ingatlanok száma a népszámlálási adatokra való frissítés miatt 2022-ben megugrott, ami statisztikai és nem valódi esemény
A szolgáltató épületek összes ÜHG-kibocsátása és energiafogyasztása, valamint a fagyos napok száma, 2019–2023 (forrás: Green Policy Center: Magyarország Negyedik Klímasemlegességi Előrehaladási Jelentése)
Hogy lehetne fenntarthatóbbá tenni a hazai épületállományt?
A Green Policy Center szakmai javaslatai (a vonatkozó két tanulmány itt és itt érhető el) kiemelik, hogy csupán az új építésű épületek nem fogják megoldani a kérdést, hanem a még megmenthető
épületek energetikai felújítására van szükség, fenntartható és környezetbarát alapanyagok és eljárások használatával. Ahhoz, hogy a klímasemlegesség hazánk által 2050-re vállalt határidejéig végbemenjen a teljes folyamat, az állomány nagyjából évi 3,1%-át (lakóépületek esetén évi 140 000 családi házat vagy otthont) kellene korszerűsíteni, mélyfelújítással, beleértve az e szempontból menthetetlennek minősülő ingatlanok cseréjét.
Állami támogatás, energiahatékonyságot ösztönző rezsiszabályok
Ez megfelelő állami támogatás nélkül nem lehetséges. A szakmai műhely javaslata szerint egy 2050-ig tartó, hosszú távú támogatási programra van szükség:
- a legmagasabb jövedelmű lakossági csoportok és vállalatok esetén kamattámogatott hitel,
- a szélesen értelmezett középosztály esetén vissza nem térítendő támogatás és kamattámogatott hitel kombinációja,
- míg a legalacsonyabb jövedelmű lakossági csoportok és közintézmények esetén a (közel) 100%-os vissza nem térítendő támogatás tűnik a legalkalmasabb eszköznek, rászorultság függvényében ingyenes tanácsadással kiegészítve.
A kombinált konstrukció esetén a vissza nem térítendő támogatás intenzitása 30–40% között változhat, a vállalt energiahatékonyság-javítás és kibocsátáscsökkentés függvényében. A hitelképességhez állami hitelgarancia-alap felállítása is szükséges lehet az alsó középosztály esetén.
További ösztönzőként pedig a rezsicsökkentést a jelenlegi, kétsávos rendszerben kell tovább üzemeltetni, az átlagfogyasztás mértékét (azaz a sávhatárt) pedig évente frissíteni (azaz a tömeges épületfelújítások előrehaladtával csökkenteni) kell, kiszűrve az időjárási fluktuációk torzító hatását. Azokat, akiket szociális szempontból rosszul érint a sávossá vált rezsicsökkentés, előre kell sorolni az épületfelújítási támogatások pályázatainak rangsorolásakor. Alapos tájékoztatást kell biztosítani az épületenergetikai felújítási lehetőségekről és ösztönözni kell az azokra vonatkozó az egyablakos ügyintézés lehetőségét.
- a szélesen értelmezett középosztály esetén vissza nem térítendő támogatás és kamattámogatott hitel kombinációja,
- míg a legalacsonyabb jövedelmű lakossági csoportok és közintézmények esetén a (közel) 100%-os vissza nem térítendő támogatás tűnik a legalkalmasabb eszköznek, rászorultság függvényében ingyenes tanácsadással kiegészítve.
A kombinált konstrukció esetén a vissza nem térítendő támogatás intenzitása 30–40% között változhat, a vállalt energiahatékonyság-javítás és kibocsátáscsökkentés függvényében. A hitelképességhez állami hitelgarancia-alap felállítása is szükséges lehet az alsó középosztály esetén.
További ösztönzőként pedig a rezsicsökkentést a jelenlegi, kétsávos rendszerben kell tovább üzemeltetni, az átlagfogyasztás mértékét (azaz a sávhatárt) pedig évente frissíteni (azaz a tömeges épületfelújítások előrehaladtával csökkenteni) kell, kiszűrve az időjárási fluktuációk torzító hatását. Azokat, akiket szociális szempontból rosszul érint a sávossá vált rezsicsökkentés, előre kell sorolni az épületfelújítási támogatások pályázatainak rangsorolásakor. Alapos tájékoztatást kell biztosítani az épületenergetikai felújítási lehetőségekről és ösztönözni kell az azokra vonatkozó az egyablakos ügyintézés lehetőségét.
Kedvezményes ÁFA az energetikai felújításra, új földgázbevezetés tiltása
A fenti támogatási program bevezetésével párhuzamosan meg kell teremteni az épület-állomány tömeges felújításához szükséges anyagok, berendezések hazai gyártókapacitását, tervezői és kivitelezői szakemberbázisát. Egyúttal javasolt az energiahatékonysági felújítások építőanyagai és munkadíjai esetén a kedvezményes ÁFA-kulcs alkalmazása.
A Green Policy Center elemzése szerint először a legrosszabb energiahatékonyságú épületek energetikai felújítására érdemes helyezni a hangsúlyt, ez a legkedvezőbb opció a szektor üvegházgázkibocsátás-csökkentési lehetőségei közül. E körbe a magyar lakóépület-állomány 44%-a tartozhat, amelynek 90%-a családi ház (pl. a Kádár-kockák).
Az új építésű épületek esetén szigorú energiahatékonysági kritériumokat szükséges alkalmazni, és nem szabad megengedni az új földgázcsatlakozások kiépítését, karbonmentes alternatívák felé terelve az építtetőket. Szintén szükséges a távhőrendszer klímabaráttá tétele, illetve a lakossági széntüzelés kivezetése. Ahol megtörténik a fosszilis kazánok uniós jog által 2040-ig ösztönzött kiváltása, ott sem maradhat el az épület energiahatékonyságának javítása.
Fontos szerepe van a szemléletformálásnak, a fogyasztási szokásoknak is, hiszen az eddigi hazai kisléptékű tapasztalatok szerint 10–15% energiamegtakarítás könnyen elérhető a pazarlás kiszűrésével. Elő kell írni, hogy az üzlethelyiségek, irodaházak és állami-önkormányzati intézmények (kivéve kórház, szociális intézmény, bölcsőde, óvoda) fűtését 21 °C-nál magasabbra, nyári hűtését 26 °C-nál alacsonyabbra venni a termosztáton vagy átlagértékben ne szabadjon, nyitott fagyasztókat, hűtőket pedig ne lehessen használni.
Jelenleg hol kaphatok támogatást az otthonom, vagy cégem telephelye felújítására?
Jelenlegi több pályázati lehetőség is nyitva áll azok számára, akik az épületük energetikai felújításába szeretnének belevágni.
A lakosság számára elérhető legfontosabb programok:
- Az alaposan átdolgozott energiahatékonysági otthonfelújítási programban legfeljebb 5 millió Ft vissza nem térítendő támogatás és 5 millió Ft kamattámogatott hitel igényelhető, kizárólag a 2007 előtt épült családi házak energetikai beruházásaira. Az otthonokban legalább 30% energiamegtakarítást el kell érni a beruházás eredményeként (részletek itt),
- június 30-ig még elérhető a Vidéki Otthonfelújítási Program a gyermeket nevelők és nyugdíjasok számára, amelyben legfeljebb 3 millió Ft vissza nem térítendő támogatás és 3 millió Ft kamattámogatott hitel igényelhető, nem kizárólag energetikai felújítási célokra (részletek itt).
- A napelemmel rendelkezők számára Otthoni Energiatároló Program indul, amelyben legfeljebb 2,5 millió Ft támogatás nyerhető el energiatároló létesítésére, ami akár 80%-os támogatási intenzitást is jelenthet (részletek itt).
- Mind a lakosság, mind a vállalati szegmens számára releváns lehet az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer, amelyben az elért energiamegtakarítást lehet értékesíteni. Itt tehát nem pályázni tudunk, hanem egy olyan kivitelezőre vagy kereskedőre van szükségünk, aki jelen van a hitelesített energiamegtakarítások, vagyis HEM-ek tőzsdei piacán, mivel magánszemélyként nem tudunk közvetlenül értékesíteni a tőzsdén. A HEM-ek ára folytonosan ingadozik, és annyira nem is magas, hogy ez a forrás önállóan elég lenne egy mélyfelújítás kifizetésére. De még ha csak pár százezer – egymillió forint haszon is marad a HEM értékesítésből a tanúsítói és egyéb díjak kifizetése után, az is egy hasznos segítség lehet a beruházás során.
A vállalati szegmens számára is vannak futó pályázatok:
- A Modernizációs Alap terhére, a Jedlik Ányos Energetikai Program keretei között került meghirdetésre a „Megújuló alapú energiatermelés és energiatárolás támogatása vállalkozások számára” című pályázat, 50 milliárd Ft teljes kerettel, amiből 25 milliárd Ft a mikro-, kis- és középvállalkozások számára van fenntartva. A pályázatonként igényelhető összeg 10 millió és 1 milliárd Ft közé kell essen. A jelentkezés január 12-én nyílt meg és a forrás kimerüléséig, de legkésőbb 2026. február 15. 16:00 óráig lehet pályázni (részletek itt).
- Az uniós KEHOP forrás terhére, február elején indul a „Vállalkozások energiahatékonysági fejlesztéseit elősegítő hitelkonstrukció”, közel 39 milliárd Ft kerettel, amelynek elvárása a mikro-, kis- és középvállalkozások, továbbá víziközmű szolgáltató vállalkozások primerenergia igényének legalább 30%-kal történő csökkentése, 10 és 500 millió Ft közötti projektmérettel (részletek itt).
Összességében tehát, jelenleg számos lehetőség nyitva áll, amelyet érdemes megragadni, hogy egy olcsón üzemeltethető, környezetbarát, esztétikus és nagyobb pénzügyi értékű otthonhoz, telephelyhez jussunk.
