„A férfi szívéhez a gyomrán át vezet az út” – tartja a mondás, nem mindegy azonban, hogy milyen állapotban van az a gyomor. Ha egy férfi társaságban felhozza, hogy gyakran ég a gyomra, sokan legyintenek: „ugyan, csak erős a pörkölt”. Pedig a valóság az, hogy a reflux nagyjából minden ötödik felnőttnél jelentkezik, és a súlyos szövődmények kockázata férfiaknál magasabb. A vastagbélrák pedig még mindig túl sok családot érint Magyarországon: minden nap vannak új diagnózisok, miközben a szűrés és az időben végzett vizsgálat tényleg életeket ment. A jó hír? A legtöbb panasz megelőzhető vagy időben kezelhető, ha figyelünk a jelekre, és nem „tűrünk erőből”.
A férfiak leggyakoribb emésztőrendszeri panaszai
Reflux (gyomorégés)
Az esti, nagy adag vacsora, a késői sörözés, a dohányzás és a túlsúly együtt könnyen savas visszafolyást okoz. Férfiaknál nem csak gyakoribb a kellemetlen égő érzés, hanem nagyobb az esély a nyelőcső hosszú távú károsodására is. Tévhitet is érdemes eloszlatni: a reflux nem „csak” kényelmetlenség. Kezeletlenül gyulladáshoz, ritkán rákmegelőző állapothoz vezethet. „Ha a tünetek hetente többször visszatérnek, ha éjszaka is felébresztenek, vagy a gyógyszerek sem hoznak tartós enyhülést, endoszkópiai vizsgálatra lehet szükség” – mondja dr. Németh Barna, a Budai Egészségközpont gasztroenterológusa. A mindennapokban sokat számít a vacsora időzítése (legalább 3 órával lefekvés előtt), a kisebb adagok, az alkohol és a dohányzás mérséklése, szükség esetén pedig szakorvos által javasolt savcsökkentő kezelés.
Fekély és H. pylori
A gyomor- vagy nyombélfekély mögött két fő „bűnös” áll: a Helicobacter pylori baktérium és a fájdalomcsillapítók (NSAID) tartós szedése. Tévhit, hogy a fekélyt „csak a stressz okozza” – a stressz ront, de ritkán önmagában kiváltó. „Aki visszatérő, szúró gyomortáji fájdalmat, fekete székletet, vérszegénységet tapasztal, ne csak tüneti kezelést alkalmazzon, hanem kérjen vizsgálatot – a H. pylori ma már jól és célzottan kezelhető” – teszi hozzá dr. Németh Barna. A gyógyulás kulcsa az ok megszüntetése: baktérium esetén antibiotikum-kúra, gyógyszer okozta fekélynél a készítmény felülvizsgálata és gyomorvédő terápia.
IBS és funkcionális dyspepsia (emésztési zavar)
Az irritábilis bél szindróma (IBS) és a funkcionális dyspepsia sokszor „láthatatlan” kórképek: a vizsgálatok gyakran negatívak, a panaszok – puffadás, görcs, teltségérzet – mégis valósak. Férfiaknál az IBS hasmenéses formája gyakoribb. Tévhit, hogy az IBS „csak idegi alkat kérdése”; a bél-agy tengely érzékenysége, a bélflóra és az étrend egyaránt szerepet játszik. Javulást a megfelelő életmóddal érhetünk el: rendszeres napi ritmus, alvás, célzott diéta (pl. FODMAP-irányelvek mellett dietetikussal), stresszkezelés, és – ha kell – személyre szabott gyógyszeres támogatás.
Májbetegségek (zsírmáj, alkohol okozta ártalom)
A „pár korsó hétköznap, több hétvégén” könnyen alábecsült mennyiség. Már mérsékelt, de rendszeres alkoholfogyasztás is fokozza a zsírmáj, később a májgyulladás és a májzsugor (cirrózis) kockázatát. „A máj számára nincs biztonságos napi alkoholkvóta – minél kevesebb, annál jobb” – figyelmeztet a szakember. A haskörfogat-csökkentés, a mozgás, és az alkoholfogyasztás minimalizálása fordítják vissza leggyorsabban a folyamatot.
Vastag- és végbélbetegségek
A vastagbélrák kockázata az életkorral nő, és férfiaknál magasabb, az azonban nem igaz, hogy a betegség „csak az idősek gondja”: egyre több a fiatalabb beteg is. A lényeg az időben történő felismerés: 45-50 éves kortól érdemes szűrni (székletteszt vagy kolonoszkópia), családi halmozódásnál korábban és gyakrabban. „A szűrés rövid kellemetlenség egy komoly betegség helyett” – foglalja össze dr. Németh. Aranyér, végbélrepedés, tartós székrekedés esetén se „házi praktikázzunk” hónapokig: a pontos diagnózis és a megfelelő kezelés nyújt megoldást.
Mikor forduljunk orvoshoz?
Azonnal kérjünk időpontot gasztroenterológushoz, ha véres vagy fekete a széklet, nyelési nehézség jelentkezik, megmagyarázhatatlan fogyás indul, a gyomorégés éjszaka is felébreszt, ha sárgaságot, visszatérő, erős hasi fájdalmat, vagy tartós hasmenést/székrekedést észlelünk. „A férfiak hajlamosak tűrni – pedig a korai felismerés a legférfiasabb döntés” – mondja dr. Németh Barna.
Kezelés és megelőzés
A gyomor-bélrendszer nem szereti a szélsőségeket. A megelőzés a mindennapi ritmus visszaszerzésével kezdődik: rendszeres étkezés kisebb adagokban, vacsora lefekvés előtt legalább három órával, elegendő folyadék, több zöldség-gyümölcs és teljes értékű gabona. A mozgás – még ha csak napi 30 perc tempós séta is – javítja az emésztést, valamint csökkenti a zsírmáj kockázatát. Ha úgy érezzük, hogy fájdalomcsillapítóra van szükségünk, ne „alapjáraton” szedjük: beszéljünk orvossal a legkisebb hatásos dózisról és a gyomorvédelemről.
Tartós panasz esetén ne diétázzunk internetes tippek alapján: IBS-ben és dyspepsiában szenvedők számára a dietetikus és a szakorvos közös, személyre szabott terve hozza a legnagyobb, tartós megkönnyebbülést. Refluxban a savcsökkentők kúraszerűen segíthetnek, fekélynél a baktérium kiirtása a cél, IBD-ben pedig modern, célzott terápiák állnak rendelkezésre – mindez orvosi kontrollt igényel. És ami talán a legfontosabb: a szűrés. A székletteszt és a kolonoszkópia nem „büntetés”, hanem biztosíték arra, hogy a gyanús elváltozásokat még a baj előtt elkapjuk.
