Idén ősszel is érkezik a TOP30 Legbefolyásosabb szereplő a magánegészségügyben című kiadvány, benne azon személyek - kórházigazgatók, orvosok, szakértők, egészségpolitikusok -listájával, akik a legnagyobb hatással bírnak a szektorra. A kiadvány a harminc fős lista publikálása mellett ezúttal is megvizsgálja a szektor legégetőbb kérdéseit: szó lesz többek között a szülészet-nőgyógyászat területén tapasztalható kézenfekvő ugyanakkor mégis igen megdöbbentő változásokról, az egyetemi magánszolgáltatók hatásáról, a klinikai vizsgálatokról, valamint a szektor érdekvédelmi képviseletéről is.
A magyar magánegészségügyi piac 2024-ben újszakaszba lépett: a korábbi látványos eredményeket a stabilitás iránti törekvés váltotta fel. A TOP30 járó- és fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézmény árbevétele összesen több száz milliárd forintra tehető, a listára kerüléshez idén már minimum 1,7 milliárd forint kellett, ami több mint 20%-kal magasabb a tavalyi belépési küszöbnél. A vidéki szolgáltatók átlagos növekedési rátája országos átlag felett alakult, köszönhetően a kisebb piaci telítettségnek és a bővülő keresletnek, míg a labor- és képalkotó diagnosztikában átlagosan 8%-os bevételnövekedést mértek. Bár a gazdasági környezet stabilabb lett, a családok költési kedve továbbra sem állt helyre, a komplexebb, költségesebb beavatkozásoknál óvatosság figyelhető meg. A jövőt tekintve a szektor szereplői számára a hatékonyság, a finanszírozási képesség és a fenntartható üzleti modell kialakítása lesz a versenyelőny kulcsa.
„Bár a szabályozói környezet stabilitást adott, az ország és lakosság gazdasági helyzete az elmúlt évben is jelentős befolyással volt a magánszolgáltatók működésére és eredményeire. A 2024-es esztendő azonban már nem drámai fordulatokról szólt. A magánszektor megindult a stabilizáció útján, a gyors növekedés és a bátor akvizíciók után most a racionalizálás és az átgondolt működés vált meghatározóvá. A hatások és eredmények azonban nem egységesek, mi sem árnyalja jobban a képet, mint akár az elmúlt hetek fejleményei, csoportos leépítés az egyik helyen, látványos prémium bővítés a másik intézményben.” – foglalja össze Lengyel Lívia, főszerkesztő.
Mint a lapban megszólaló vezérigazgatók összefoglalják, a kereslet visszafogottsága leginkább a szűrővizsgálatok és a halogatható beavatkozások területén érzékelhető, miközben a nagyobb értékű, halaszthatatlan kezelések iránt továbbra is megmaradt a kereslet. A háztartások szűkülő költségvetése miatt egyre tudatosabban mérlegelik az egészségügyi kiadásokat, ami az árérzékenység növekedésében és a kisebb vizsgálati csomagok választásában is tetten érhető. A jövő kihívásait a szektor szereplői a digitalizáció, a mesterséges intelligencia és a komplex betegút-szervezési megoldások további fejlesztésében látják, miközben a verseny éleződése mellett a fenntartható növekedés és a bizalom megtartása a legfontosabb cél.
A TOP30 Legbefolyásosabb szereplő a magánegészségügyben kiadvány idei vezető anyaga annak jár utána, mi rejlik a szülészet-nőgyógyászati szakterületen látható trendek mögött. Magyarországon az elmúlt években drasztikusan csökkent a születésszám, ami közvetlenül visszahat a szülészeti és nőgyógyászati szakrendelések forgalmára. A trendkutatások szerint a fiatalok mindössze 38,7%-a járt eddig nőgyógyásznál, és csupán 18%-uk vett részt szűrő- vagy fogamzásgátlási célú vizsgálaton. Különösen aggasztó, hogy a szexuális életet megkezdett lányok 41,2%-a soha nem volt nőgyógyászati vizsgálaton. A gazdasági bizonytalanság tovább fokozza a visszaesést: a családok egyre gyakrabban választják a hosszabb várakozást a TB-finanszírozott ellátásban a magánrendelések költségei helyett, így a prevenció sokaknál háttérbe szorul.
A fiatalabb generációk attitűdjei jelentősen átalakultak az elmúlt években. A 18–29 éves nők 80%-a elsődlegesen az interneten keres információt fogamzásgátlásról, miközben mindössze 47%-uk fordul orvoshoz. Ez egyértelműen jelzi, hogy a korábbi családi minták helyett ma már az online csatornák, közösségi médiafelületek és influenszerek befolyásolják a döntéseket. A párkapcsolati szokások is változnak: egyre gyakoribbak az elköteleződés nélküli viszonyok, ami részben hozzájárul ahhoz, hogy csökken a hormonális fogamzásgátlás iránti igény. Emellett egyre későbbre tolódik az első gyermekvállalás és a nőgyógyászati vizsgálatok igénybevétele is.
A magánegészségügyi szolgáltatók az elmúlt években eltérő tapasztalatokat szereztek: egyes területeken, például a genetikai szűrésekben és a termékenységi diagnosztikában nőtt a kereslet, míg másutt csökkent a betegforgalom. Mint a kiadványban megszólaló több orvos, intézményvezető megerősítette, a háztartások korlátozottabb anyagi lehetőségei a halasztható, jellemzően prevenciós vizsgálatok számának csökkenését okozza. Az intézmények többek között innovatív diagnosztikai eljárások bevezetésével, a páciensélmény javításával, valamint a fiatal generációk megszólítását célzó online kommunikációval reagálnak a kihívásokra.
A magánellátók vezetőivel készült interjúk, valamint a kutatások és trendek alapján összességében elmondható, hogy a nőgyógyászati magánrendelések előtt álló kihívások sokrétűek: egyszerre alakítják a keresletet a demográfiai folyamatok, a gazdasági környezet, a fiatal generációk megváltozott attitűdjei, valamint a magánegészségügyi szektor belső versenye. A trendkutatásokból és a szakemberekkel készített interjúkból is kirajzolódik, hogy a születésszám tartós csökkenése, a prevenció háttérbe szorulása és a páciensek árérzékenysége komoly kihívást jelent minden szereplő számára. Ugyanakkor a megszólalók akár eltérő tapasztalatai azt is mutatják, hogy a magas színvonalú szakmai munka, a személyre szabott ellátás, az innovatív szolgáltatások és a páciensek bizalmának tudatos építése képesek ellensúlyozni a kedvezőtlen trendeket. A magánnőgyógyászat jövője így nagyban azon múlik, hogy mennyire tudnak a szolgáltatók rugalmasan alkalmazkodni az új társadalmi-gazdasági környezethez, és mennyire sikerül megszólítaniuk a fiatalabb generációkat – akik ma már egészen más elvárásokkal, kommunikációs szokásokkal és prioritásokkal lépnek be az ellátórendszerbe.
A TOP30 Legbefolyásosabb szereplő a magánegészségügyben kiadvány célja, hogy átfogóan mutassa be a nagyközönségnek és a szakmának a magyar magánegészségügyet, rálátást adjon az aktuális trendekre, a változások hátterére és azokra a döntéshozó, nagy befolyású emberekre, akik a folyamatokat irányítják.
Dr. Babai László (Prima Medica)
Bartók János (UNION Biztosító)
Dr. Börzsei-Knoll Veronika (Emineo Magánkórház)
Budai József (OTP Egészségpénztár)
Dr. Csermely Gyula (RMC Clinics)
Dr. Csernavölgyi István (Budai Egészségközpont)
Fábián Gergely (TritonLife Csoport)
Dr. Fábián Lajos (TritonLife Csoport)
Dr. Fendler Judit (Szegedi Tudományegyetem / Mediversal)
Garamvölgyi-Veréb Emese (Affidea Magyarország)
Dr. Hupuczi Petronella (Maternity Magánklinika)
Dr. Karai Gábor (Teleadoc)
Dr. Kirschner András (Swiss Medical)
Dr. Kóka János (Doktor24 Csoport)
Kókay András (Pozitron-Diagnosztika)
Kovács Antal (Doktor24 - Da Vinci)
Kovács Róbert (Semmelweis Premium Kft.)
Lancz Róbert (Doktor24 Csoport)
Lévai Richárd (SYNLAB)
Dr. Moravcsik Bence Balázs (Budai Mozgásszervi Magánklinika)
Dr. Papik Kornél (Dr. Rose Magánkórház)
Rausz Attila (F Medical Magánklinika)
Dr. Rékassy Balázs
Sas Andrea (Maternity Magánklinika)
Schaub Erika (Generali Biztosító Zrt.)
Dr. Sinkó Eszter (Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ)
Dr. Soós Miklós (Istenhegyi Géndiagnosztikai Centrum)
Dr. Szócska Miklós (Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ)
Dr. Vasas István (Kardirex)
Dr. Végh Attila
