Szél, víz és nap – a megújuló energiaforrások egyre nagyobb szerepelt kapnak az Európai Unióban előállított villamos energia termelésében. Nézzük, melyek az élen járó országok!
Az Európai Unió célja, hogy Európa 2050-re a világ első klímasemleges kontinensévé váljon. Ehhez ambiciózus intézkedésekre van szükség – és ennek egyik eleme, hogy az előállított áram minél nagyobb arányban származzon megújuló energiaforrásokból. A megújulók használata számos előnnyel jár: csökken az üvegházhatású gázok kibocsátása és a függőség a fosszilis tüzelőanyagoktól (különösen az olajtól és a gáztól) – és az azt exportáló országoktól, így Oroszországtól.
Az Eurostat adatai szerint a megújuló energiaforrások aránya a nettó villamosenergia-termelésben 2024-ben az EU-ban megközelítette a 47 százalékot. Az arány az uniós országok közül Dániában volt a legmagasabb (88,4%), főként szélből előállítva. A második helyen Portugália áll (87,5%), leginkább a szél- és a vízenergia hasznosításával – de korábban írtunk már az ország impozáns úszó napelemparkjáról is –, a harmadik pedig a főként vízenergiát használó Horvátország (73,7%). A megújuló energiaforrások legalacsonyabb arányát Luxemburgban (5,1%), Máltán (15,1%) és Csehországban (15,9%) mérték. Magyarországon az előállított áramnak mintegy 30 százaléka származott megújulókból.
A megújuló forrásokból előállított villamos energia több mint kétharmadát a szél- (39,1%) és vízenergia (29,9%) adta. A fennmaradó egyharmad főleg napenergiából (22,4%) és tüzelőanyagokból (8,1%) származott. A geotermikus energiában azért még van bőven potenciál – mindössze fél százalékot képvisel a mixben.

A megújuló energiaforrások azok, amelyek természetes úton újratermelődnek – nézzük részletesebben, melyek ezek!
A nem égethető megújuló energiaforrások közé tartozik
– a vízerőművekben a víz helyzeti és mozgási energiáját kihasználva termelt vízenergia,
– az árapályból, hullámzásból vagy óceáni áramlásból származó mechanikai energia,
– a földkéregből hő – általában forró víz vagy gőz – formájában rendelkezésre álló geotermikus energia,
– a szél mozgási energiája, amelyet szélturbinákban villamos energiává alakítanak át,
– a napenergia – a naphő- és a fotovoltaikus energia,
– illetve a környezeti hő. Ezt a levegőben, talajban vagy vízben tárolt energiából hőszivattyúk nyerik ki, és máshol felhasználható energiává, fűtéssé alakítják át (a hűtésre használt hőszivattyúk nem tartoznak a statisztikába).
Égethető megújuló energiaforrások pedig
– a biomasszából származó üzemanyagok – a szilárd bioüzemanyagok (például a tűzifa, a faszén vagy a növényi anyagok), az anaerob erjesztésből és termikus folyamatokból származó biogáz és a folyékony bioüzemanyagok (biogázolaj, biodízelek), és
– a megújuló települési hulladék.
Borítókép: Designer_things, iStockphoto









