A téli időszakban a hűvös, csapadékos időjárás, az influenza és más vírusok miatt is gyakoribbak a megfázások és az egyéb légúti betegségek, mint az év többi részében. Ezek legjellemzőbb tünete a köhögés, aminek a hátterében több minden is állhat, és bizonyos esetekben komolyabb betegség tünete is lehet. Dr. Várdi Katalin, a Budai Egészségközpont pulmonológus, szomnológus, orvosi rehabilitációs szakorvosa összefoglalja, hogyan különböztessük meg az egyszerű légúti fertőzést a veszélyes állapotoktól, és mikor szükséges orvoshoz fordulni.
Nem mindegy, hogyan köhögünk
A köhögés funkciója, hogy eltávolítsa a torkot vagy a légutakat irritáló szennyeződést, váladékot. Típusa szerint megkülönböztetünk száraz és nedves/hurutos köhögést. A száraz köhögés során nem termelődik váladék és sokszor köhögési rohamokkal, égő és fájó mellkassal jár együtt. „Általában fül- orr- gégészeti eredetű probléma váltja ki, de reflux, tüdőbetegségek (pl. tüdőfibrózis), asztma, légúti daganatok, vagy nem ritkán szívelégtelenség is okozhat ilyen panaszt. Ezek sok esetben kölcsönhatásban vannak egymással. Ha az alvás elején köhög valaki, akkor a fül- orr- gégészeti eredet a legvalószínűbb, ha egész éjszaka, akkor a tüdő, ha hajnalban, akkor az asztma vagy a reflux. Egyes gyógyszerek, például a vérnyomáscsökkentők bizonyos csoportjának (ún. ACE gátlók) mellékhatása is okozhatja. A koronavírusnak is az egyik leggyakoribb tünete a száraz köhögés, ezért, ha láz és a fáradékonyság is társul hozzá, maradjunk otthon a tünetek megszűnését követően még legalább két napig” – ismerteti dr. Várdi Katalin.
A hurutos köhögés főként vírusos vagy bakteriális felső légúti fertőzések esetén fordul elő, és bőséges váladékürítéssel jár. A megfázás, influenza, tüdőgyulladás mellett számos egyéb betegség kísérő tünete lehet, aminek a meghatározásában fontos szerepe van a váladék minőségének. Például a színes, zöld köpet bakteriális gyulladást jelez, az asztma pedig a száraz köhögés mellett kocsonyás, színtelen váladékkal is járhat. A véres köpet egy egyszerű gyulladás vagy egy kisebb ér megrepedésének következménye is lehet, de súlyosabb esetben akár tüdőembólia, esetleg tüdő- vagy hörgődaganat vagy komolyabb gyulladás (például tüdőtályog) jele is lehet, amelyeknél azonnali kivizsgálásra, kórházi kezelésre van szükség.
Mikor forduljunk orvoshoz?
A köhögést ki kell vizsgálni, amennyiben 3 hétnél tovább tart vagy romlik az állapotunk. A gyulladás okozta köhögések gyógyszeres kezeléssel általában néhány hét alatt elmúlnak, de akár anélkül is. A 6 hétnél hosszabb köhögés már krónikusnak számít, ilyenkor súlyosabb betegség állhat a háttérben, ezért mindenképp vegyük komolyan, és nézessük meg magunkat szakemberrel.
Amennyiben ezek a tünetek jelentkeznek, azonnal forduljunk orvoshoz:
- véres köpet
- gyors, nehéz vagy fájdalmas légzés, légszomj
- elhúzódó, magas láz
- mellkasi-háti fájdalom
- ájulásérzés
- elkékülő ajak.
Miért krákogunk?
A köhögéshez sokszor gyakori torokköszörülés, krákogás is társul, de ez a köhögéstől függetlenül is előfordulhat. Csakúgy, mint a köhögést, ezt is számos ok kiválthatja, többek között allergia, reflux, irritáló környezet (pl. száraz levegő, por), de a gyengébb hangszalagok vagy akár pszichés tényezők is. Ilyenkor érdemes kerülni az irritáló tényezőket, és ha nem múlnak a tünetek, alapos kivizsgálás javasolt, először fül-, orr-, gégészeti vizsgálattal.
Hogyan előzhetjük meg, illetve kezelhetjük a problémákat?
Általánosságban sokat tehetünk a megelőzésért már azzal is, ha:
- kerüljük a dohányzást és a szennyezett levegőt, hiszen ezek irritálhatják a légutakat
- erősítjük immunrendszerünket: kiegyensúlyozott étrenddel és rendszeres testmozgással csökkenthetjük a fertőzések esélyét
- párásítót használunk a száraz levegő okozta irritáció megelőzésére.
„A kezelés tekintetében más a teendő, ha a köhögés orrdugulással vagy náthával kezdődött és más, ha egyből a köhögés jelentkezett. Szintén más a teendő láz, színes vagy véres köpet esetén. A kezeléshez meghatározó a köhögés időpontja is. Kezdetben a vény nélkül is kapható orrspray használat, az immunerősítés (D-vitamin, C-vitamin szedése) és főként az alvás sokat segít” – mondja dr. Várdi Katalin.
Száraz köhögés esetén a párásítás és az inhalálás mellett érdemes kipróbálni a sószobát és a különféle sóeszközöket is, amelyek gyakran segítenek a probléma megszüntetésében. A köptetők adagolását javasolt orvossal egyeztetni, mert ha szükségtelenül használjuk, akkor feleslegesen is köhögtet. Köhögéselnyomó gyógyszert pedig csak orvos tanácsára szedjünk. A hurutos köhögés leginkább a köpet javításával kezelhető, ami a legjobban fiziológiás sóoldattal történő inhalálással érhető el.
„A köhögést és a krákogást is számtalan ok kiválthatja, éppen ezért fontos, hogy ne akarjuk magunkat diagnosztizálni. A megfelelő diagnózis és kezelés megállapításához komplex megközelítésre és részletes állapotfelmérésre van szükség. Ez magában foglalhatja például a fül- orr-gégészeti, légzésfunkciós, gyomor-bélrendszeri vizsgálatokat, a mellkas képalkotó felvételeit (röntgen és/vagy CT), hörgőtükrözést, allergia tesztet, továbbá kardiológiai és hasi ultrahangvizsgálatot is” – hangsúlyozza a szakember.
