Utazás során poggyászunkat ne tároljuk az ágy mellett. Ha megoldható, tartsuk a fürdőszobában; az ágyi poloska ugyanis érzékeny a páratartalomra.
A ruhákat zsákoljuk be, a szennyest tegyük külön zsákba. „Az ágyi poloska mozgáskörzete a vérszívás helyétől számítva körülbelül 1-3 méter. A természetben nincs energiapazarlás, ezért olyan helyre bújik el, ahová könnyen visszatérhet, s amit egy alaposabb átvizsgálással mi is felfedezhetünk” – magyarázza Paulovkin András, a Semmelweis Egyetem Fertőtlenítő Állomásának szakmai vezetője.
„Nézzünk fotókat, hogy felismerjük és el tudjuk különíteni más rovaroktól. Figyeljünk a ráutaló jelekre; például apró, barnás pöttyökre (ürülék), melyek nem elszórtan, hanem koncentráltan, jellemzően a matracon, az ágyneműtartóban, résekben találhatók. Levedlett bőr, peték vagy a már elpusztult rovar is jelezhetnek fertőzést” – teszi hozzá.
Hazaérve ruháinkat azonnal tegyük mosógépbe, ne tároljuk a lakásban. Kertes házban a bőröndöt kültéren ürítsük ki. Nagyobb fertőzés esetén a rovarok a (tiszta) ruhákra is rákerülhetnek, ezért figyeljünk a megfelelő tárolásra és tisztításra.
Az ágyi poloska a nyugvó embert keresi.
Vérszívása szinte észrevétlen, csípése nem mindig jár tünetekkel. A csípés megjelenése, kinézete, s ennek megfelelően kezelése egyénenként változik.
„Azok a szerencsések, akiknél gyorsan kialakul bőrtünet, mivel így kiderül a fertőzés ténye” – mondja a szakértő
Fontos, hogy változzon a közgondolkodás, amely az ágyi poloska fertőzést higiéniai problémaként azonosítja. A fertőzött személyek ugyanis gyakran titkolják a problémát, nem értesítik a lakókat vagy az üzemeltetőt
– hívja fel a figyelmet Paulovkin András.
Legeredményesebben a rovarirtó-szerek pusztítják el az ágyi poloskát. A vegyszeres kezelés mellett hatékony lehet a gőzölés.
A magas hőmérséklet ugyanis a rovar valamennyi alakját, a petéket is elpusztítja ellentétben a vegyszerekkel, melyek többsége érintőméreg, s így nem jut át a peték kemény falán.
A szakemberek által beltérben használt irtószerek általában nem jelentenek veszélyt az egészségre. Hatásuk körülbelül három hónap elteltével csökken, ezért szálláshelyeken az évi két alkalommal előírt vegyszeres irtás sem nyújt feltétlen védelmet a poloskák ellen.
Az elmúlt években a rovarirtó-szereket érintő szabályozás változása a hatóanyagok beszűkülését eredményezte. Ez akkor jelent problémát, ha az ágyi poloskák túlélik a kezelést, mivel az adott vegyszerrel szemben ellenálló egyedek szaporodnak. Ezek továbbörökíthetik ezt a képességüket a következő generációkra, ami végeredményben az adott vegyszerek hatékonyságának csökkenéséhez vezet, magyarázza Paulovkin András.
Fotó: Zellei Boglárka – Semmelweis Egyetem, illusztráció: iStock
