Menekültek és külföldiek jogai
A Magyar Helsinki Bizottság ügyfelei nyertek pert az állammal szemben a strasbourgi bíróságon. A menedékkérő anyának, 5 éves és 5 hónapos kisgyerekeinek 37 napon át nem adtak enni a tranzitzónában. Életüket, egészségüket sorstársaik és karitatív szervezetek támogatása óvta meg.
Az afgán F. O.-nak keresztény hitre tért a férje, így nem maradhattak hazájukban. Először a férfi és a legnagyobb gyerek menekült el. Ők Németországig jutottak. A terhes asszony követte őt a második gyerekkel. Magyarországon kértek menedéket, de miután megindult a menedékjogi eljárás, elindultak a férj után. Ausztriáig jutottak. Onnan a hatóságok Bulgáriába utasították ki őket, mondván, ott léptek be az Unió területére. Csakhogy ott esélyük sem volt védelemre, ezért ismét nekiindultak. Szerbiában várták ki, hogy újra magyar területre léphessenek. Ott született meg a harmadik gyerek is.
2017 júliusában engedték be őket a röszkei tranzitzónába. A hazai hatóságok ismételt kérelmezőnek minősítették az asszonyt és az öt éves gyerekét. Ezért a tranzitzónán belül a menekültügyi részlegen helyezték el őket. Eleve 37 napon át tartották fogva őket, aminél hét nappal több, mint amit a törvény gyerekeknél engedélyez, de emellett még éheztették is őket.
A jogellenes tranzitzónás fogvatartás egyik legvisszataszítóbb gyakorlata volt, hogy az idegenrendészeti körleten a felnőttek és az ismételt kérelmezők nem kaptak enni a Bevándorlási és Menekültügyi Hivataltól. F. O. és gyerekei is éheztek. Az asszonynak elapadt a teje, és bár a gyerekekre elvileg nem terjedt ki ez a szörnyű előírás, a baba nem kapott megfelelő tápszert sem. A családot sorstársaik embersége és a karitatív szervezetek ételadományai tartották életben.
Miután kikerültek a tranzitzónából, derült ki, hogy valójában Németország volt az illetékes a menekültkérelmük elbírálásában. Így hivatalosan beutazhattak oda, majd védelmet kaptak. Azóta is ott laknak.
A pokoli megpróbáltatások után a család még 2018 februárjában fordult az Emberi Jogok Európai Bíróságához a Magyar Helsinki Bizottság segítségével. A strasbourgi bíróság múlt heti ítéletével megállapította a magyar állam jogsértését. Mert senkit sem lehet kínzásnak vagy embertelen, megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek alávetni. Különösen nem segítségre szoruló anyákat és ártatlan gyerekeket. Ezért a strasbourgi bírák összesen 7500 eurós igazságos jóvátétel megfizetésére kötelezték a magyar államot.
„Ügyfeleink hat év után kaptak valamelyest elégtételt. Ismét bebizonyosodott, amire eleitől fogva figyelmeztettünk: a tranzitzónák szabályozása és gyakorlata gyakran jogszerűtlen volt, és veszélyeztette az ügyfelek fizikai biztonságát. Ez is egy ilyen eset a sok százból, sok ezerből. Jelenleg azok a menedékkérők, akik nem Ukrajna felől érkeznek, azokat lényegében nem engedik az országba, megsértve az uniós jogot is. Azon dolgozunk, hogy végre újra tisztességesen járjon el velük szemben az állam” – értékelte a múlt heti ítéletet Fazekas Tamás, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje, aki a strasbourgi eljárásban képviselte a három menedékkérő panaszost.
