2024. február 14-én ünnepélyes keretek között adták át Lotz Károly Ménes című
hatalmas méretű alkotását.
Vincze Máté, a Kulturális és Innovációs Minisztérium közgyűjteményekért és kulturális
fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára beszédében kihangsúlyozta, hogy Magyarország
kormánya 2010 óta több mint 620 milliárd forint értékben valósított meg a kulturális
beruházást. Az egyik első ilyen kormányzati beruházás volt a Gödöllői Királyi Kastély. A
kormányzat célja, hogy az egész ország részesüljön abból a kulturális gazdagságból, amellyel
Magyarország rendelkezik.
A Gödöllői Királyi Kastélyt üzemeltető Nonprofit Kft. számára kiemelt fontosságú az
épületegyüttes eredeti berendezési tárgyait felkutatni és restaurálásukat követően az eredeti
enteriőrökben bemutatni a nagyközönség számára – mondta Dr. Ujváry Tamás ügyvezető
igazgató.
Ripka Ferenc: Gödöllő, a királyi család otthona című könyvében olvashatjuk: „A lovarda
karzatán, a márványkandalló fölé helyezett „nagy olajfestmény delelő ménest” ábrázolt”.
A festmény Lotz Károly: Ménes című, 1880-ban készült alkotása. Lotz életművében
impozáns mérete és kompozícióját tekintve is fontos helyen áll ez a festmény, amely ékes
bizonyítéka a festőművész kitűnő tehetségének.
Az állami megrendelésre festett képet eredetileg a kisbéri méntelep épületének nagytermébe
szánták Supp Ferenc várkapitány kérésére került 1881 október végén a gödöllői kastély
lovardájába.
Lotz Károly: Ménes című festményét a kastélyból valószínűleg az 1930-as években vitték el a
Budai Palotába. A nagyméretű (268×487 cm) alkotás a II. világháború során megsérült, majd
a Magyar Nemzeti Galéria raktárába került hengerre tekerve, vakkeret és díszkeret nélkül.
2018 elején a gödöllői lovarda belsejéről készült archív fénykép és a festményről 1933-ban,
Lotz Károly születésének 100. évfordulóján rendezett emlékkiállítás katalógusában lévő fotó
segítségével sikerült beazonosítani.
A restaurálást – amelyre a Gödöllői Királyi Kastély Köszhasznú Nonprofit Kft. miniszteri
különkeretet kapott – a Szépművészeti Múzeum–Magyar Nemzeti Galéria kitűnő restaurátor-
csapata végezte 2022 szeptembere és 2023 decembere között. Lotz Károly szinte elfeledett
festménye több évtized múltán újjászületett és visszakerült eredeti helyére.
Háttérinformációk:
A lovardát Grassalkovich I. Antal a 18. század közepén építtette a kastély déli részén. A
királyi időszakban jelentős mértékben átalakították, Erzsébet királyné lovaglószenvedélye
miatt. Ekkor a Lovarda belső padlószintjét megemelték, körmanézst alakítottak ki, körben négy nagyméretű tükörrel, hogy a királyné pontosan lássa a lovak mozdulatait. A királyné sok
időt töltött itt, így a lovarda a társasági élet fontos helyszíne lett.
Erzsébet – aki nemcsak a tereplovaglásban volt kitűnő, hanem az ún. műlovaglásban is – az
1870-es években cirkuszi lovakat vásárolt és nehéz lovasmutatványokat tanult meg, és
rendszeresen tartott bemutatókat családtagjainak és meghívott vendégeinek a kastély
lovardájában.
A restaurálásban közreműködő szakemberek:
Restaurálás: Berta Éva, Cseh Tímea, Fiam Judit, Horváth Mátyás, Mikó Edit, Országh
Borbála, Vizsralek Nóra, Kovácsné Gőgös Ágota
Díszkeret készítés: Almásy Ivor és Lehoczki László
A festmény történeti és művészettörténeti kutatása: Kaján Marianna és Prágai Adrienn
A helyszíni felszerelést végző műtárgytechnikusok: Berta Zsolt, Budai Marcell, Mészáros
József, Sobotka Csaba, Kecskés Tamás, Pásztor Tamás Pál, Tóth Ferenc
Restaurálási fotók: Cseh Tímea
Építész-szaktanácsadó: Dr. Máté Zsolt
Szakmai koordináció: Kovács Éva Marianna
Díszfüggöny és függönymozgató technika készítés: Színpad- és Emelőgéptechnika Kft.
Fotó: Áment Gellért
További információ a Lovarda és a Lotz festmény látogatásáról:
informacio@kiralyikastely.hu
www.kiralyikastely.hu
