Magyarország mindkét elvárása teljesült, így nem volt oka rá, hogy ne támogassa az Ukrajna pénzügyi megsegítéséről szóló javaslatot a csütörtöki európai uniós csúcstalálkozón – mondta a külgazdasági és külügyminiszter a belgiumi VRT TV-nek adott, a Facebook-oldalára vasárnap felkerült interjúban.
Szijjártó Péter hangsúlyozta: garanciát kaptak arra, hogy Ukrajna nem azt a pénzt kapja, amely Magyarországnak járna. Az Európai Bizottság pedig minden évben jelentést fog készíteni, amelynek alapján az Európai Tanács iránymutatást ad a bizottságnak, lesz egyfajta felülvizsgálati mechanizmus, hogy látható legyen, miként költi el a pénzt Ukrajna – tette hozzá. A miniszter arra a kérdésre, hogy legtöbben azt állítják, Magyarország meghátrált anélkül, hogy engedményeket kapott volna, és a vereséget győzelemmé forgatta át, úgy reagált: „ez nem egy piac vagy bazár”, „ez nem alkudozás volt, mi soha nem kevertünk össze olyan dolgokat, amiknek semmi közük egymáshoz”. Ezen felül a legfontosabb az volt, hogy az Európai Unió ne finanszírozza a fegyverek szállítását Magyarország részvételével – emelte ki. „Az Ukrajnának szánt pénz az állam működését szolgálja, szociális és egyéb kiadásokat fedez, amely nagyon fontos, mert azon kevés uniós országok közé tartozunk, amelyek nem szállítanak fegyvereket Ukrajnának, és nem tervezzük, hogy ezen a politikánkon változtatni fogunk, nem vagyunk hajlandók részt venni semmilyen közös akcióban, amelynek célja a fegyverszállítás” – szögezte le. Szijjártó Péter az unió Külügyi Szolgálatának azon tervéről, hogy az Európai Békekeret összegét 5 millió euróval megemeli, hogy még több fegyvert szállíthassanak Ukrajnának, azt mondta, „másokat nem tudunk és nem is fogunk visszatartani ettől”, ez az ő saját felelősségük, nekik kell majd elszámolniuk a cselekedeteikkel, „mi biztosan nem leszünk részesei a döntésnek”. A kérdésre, miszerint Magyarország megint vétózni fog-e, a miniszter felidézte, legutóbb nem vétóztak, éltek a lehetőséggel, amelyet konstruktív tartózkodásnak hívnak, és nagyon világossá tették, nem hajlandók viselni semmiféle pénzügyi és semmiféle politikai terhét egy ilyen döntésnek. A miniszter egyetértett a riporterrel abban, hogy nagy nyomás van Magyarországon, hozzátéve, ez az elmúlt 14 évben is így volt, mert az ország sokszor képvisel a fősodorral ellentétes álláspontot. Szijjártó Péter Donald Tusk lengyel miniszterelnökről azt mondta, „nagyon-nagyon barátságtalan velünk szemben, ellenségnek tekint minket”. Megértik, hogy ez a politikai álláspontja, együtt tudnak élni vele, de a magyarok és a lengyelek testvériségben élnek, ezért nem hagyják, hogy ő „megzavarja ezt”. Arra a kérdésre, hogy Orbán Viktor miért nem találkozott még Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, hangsúlyozta: „ez nem egy verseny, hogy hányszor találkozik valaki valakivel”. A miniszter közölte, Magyarország a történelme legnagyobb humanitárius akcióját hajtja végre. „Befogadtunk több mint egymillió menekültet Ukrajnából, jelenleg több mint 1500 iskola és óvoda van, ahová ukrán menekült gyerekek járnak” – mutatott rá. Azt mondta: erről senki sem beszél, ahogy arról a tényről sem, hogy félmillió ukrán családnak segítenek folyamatosan Ukrajnában, „az utolsó dolog, amit tenniük kellene, hogy kioktatnak bennünket, hogyan legyünk szolidárisak Ukrajnával”. „Bár soha nem csináltunk titkot abból, hogy van egy komoly konfliktusunk Ukrajnával amiatt, hogy 2015 óta folyamatosan megsértik a magyar nemzeti közösség jogait, nagyon határozott elvárásunk van ukrán barátaink irányába, hogy ezeket a jogokat visszaállítsák” – jelezte. Hozzáfűzte: a hét eleji megbeszélésükön részletes listát adtak az ukrán tárgyalópartnereknek, hogy miben várják el, változtassanak a jogszabályaikon; remélik, végrehajtják azokat, és akkor „új fejezetet nyithatunk a kapcsolatunkban”. A miniszter arra a kérdésre, hogy kérte-e valaha is Szergej Lavrov orosz külügyminisztert, hagyják abba a harcokat, vonják ki az orosz csapatokat Ukrajnából, azt válaszolta: nagyon világossá tette Magyarország álláspontját, hogy elítéli a háborút, mert az rossz Magyarországnak, Ukrajnának, Európának. Elítélte a háborút az Orosz Energiahéten is, mintegy ezer ember előtt. „Mi kiállunk Ukrajna területi integritásáért és szuverenitásáért, nem lehet kérdés, hogy Ukrajna és minden más ország területi integritását és szuverenitását tiszteletben kell tartani, a kérdés az, hogyan lehet megállítani az emberek gyilkolását” – hangoztatta. Elmondta, a legfontosabb dolog a háború lezárása, a gyilkolás befejezése, aztán jöhetnek a béketárgyalások, és egy olyan békemegállapodás, amely biztosítja az egész régió békéjét a jövőben. Mindig jobb, ha a megoldás a tárgyalóasztalnál születik meg, mint a csatatéren, mert ott nincs megoldás, minél tovább tart ez a háború, annál több a halott és a pusztítás – közölte. Arra a kérdésre, hogy tanácsolni fogja-e a Fidesz képviselőinek, hogy a magyar parlament hétfői ülésén támogassák Svédország NATO-csatlakozását, azt felelte, a kormány javaslata ez, de sok parlamenti képviselő sértve érzi magát a Magyarországot bíráló svéd politikusok miatt. Világossá tette svéd kollégáinak – mondta – , tegyenek valamit annak érdekében, hogy biztosítsák a magyar képviselőket, akiktől a csatlakozásuk megszavazását várják, hogy nem fogják őket többé antidemokratikusnak minősíteni, mert ez igazságtalan. Szijjártó Péter hozzátette: reméli, ez az eljárás hamarosan lezárulhat, de nem érti, hogy a svéd miniszterelnök miért nem reagált még pozitívan Orbán Viktor miniszterelnök meghívására, holott a ratifikáció előtt Törökországba ellátogatott. Nagyon is helyénvaló lenne, ha Magyarországra is eljönne – értékelt. (MTI)
…
