A GKI Gazdaságkutató Zrt. által 2023. december 19-én megjelentetett, Hogyan hat a lakossági energiaár-számítás a teljes fogyasztói árindexre? című írásra hivatkozva, a Központi Statisztikai Hivatal az alábbiakat tartja fontosnak megjegyezni.
A KSH munkatársai a vezetékes gáz és az elektromos energia lakossági áráról szóló szabályozás 2022 nyarán történt módosítását [259/2022. (VII. 21.) Korm. rendelet] követően dolgozták ki a háztartási energia árindexének mérésére szolgáló, a rendeletmódosítás következtében szükségessé vált új módszertant. Ez a módszer bizonyítottan teljes mértékben megfelel az európai sztenderdeknek és szakmai elvárásoknak, és a KSH a módszert transzparens módon haladéktalanul elérhetővé tette a szakmai szervezetek és a nyilvánosság számára. A KSH a tárgyban az elmúlt hetekben folytatott párbeszéd során további közlemények nyilvánosságra hozatala révén segítette a téma alaposabb megértését.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. által publikált írás ezen információk korlátozott mértékű ismeretéről tesz tanúbizonyságot, és több tárgyi tévedést tartalmaz, amelyek közül az alábbiakat tartjuk lényegesnek kiemelni.
A vezetékes gáz és az elektromos áram a többi reprezentánshoz hasonlóan a legutolsó elérhető 7 negyedév fogyasztási adatai alapján meghatározott súllyal kerül figyelembevételre a fogyasztói árindexben, amely súly a naptári év során állandó marad (2023-ban a vezetékes gáz súlya 2,24%, az elektromos áramé 1,56%).
A vezetékes gáz és az elektromos áram fogyasztói árindexének számítása során a KSH számol a fogyasztásváltozással, hiszen ez az állami árszabályozás közvetlen következménye. A KSH – a cikkben foglaltaktól eltérően – azt számítja ki, hogy a fogyasztó átlagosan mennyit fizet egy köbméter gázért vagy egy kilowattóra elektromos energiáért. Ez a megközelítés analógiát mutat azzal, amikor egy kilogramm csirkemell vagy egy liter tej árát számoljuk ki. Amennyiben az írásban foglalt megközelítést alkalmaznánk, úgy jóval pontatlanabb mutatót kapnánk, amely nem ragadja meg jól, hogy a lakosságnak átlagosan mennyit kell fizetnie egy egységnyi energiáért.
Végül érdemes kitérni a KSH által alkalmazott módszertan „innovatív” minősítésére is, amelynek célja a Hivatal hitelességének csorbítása. Itt szükséges megjegyezni, hogy a KSH az idei évben esett át az Eurostat független és objektív külföldi szakértőinek auditján (Peer Review Report), amelynek eredményei a nyilvánosság számára is elérhetők. A jelentés többek között megállapítja, hogy a Központi Statisztikai Hivatal megbízható és köztiszteletben álló független intézménynek számít, továbbá az általa előállított statisztikákat objektívnek, magas színvonalúnak, megbízhatónak és időszerűnek, a KSH-t pedig a problémamegoldásra érzékenynek és a szakmai vitákra nyitottnak tartják.
