Ugyan lassan négy éve nem léteznek már tranzitzónák, ám ez a kegyetlen fogvatartási jogintézmény nem tűnt el nyomtalanul, és a strasbourgi bíróságon kísért. Tegnap tízre kerekedett azoknak a nyertes ítéleteknek a száma az Emberi Jogok Európai Bíróságán, ahol a panaszosok menedékkérők voltak, és mindőjüket a Magyar Helsinki Bizottság képviselte sikeresen.
Az apa és kisfia ügye elkerült az Európai Uniós Bírósága elé is. Ott az uniós bíróság kimondta, hogy a jogorvoslat nélküli embertelen és megalázó tranztizónás fogvatartás jogsértő. Az ő ügyük is hozzájárult ahhoz, hogy a magyar kormány kénytelen-kelletlen 2020 májusában felszámolta a tranzitzónákat. A Magyar Helsinki Bizottság iráni ügyfelei csak ezután szabadultak ki, akkor is az utolsók között 2020. május 20-án. Apa és fia 17 hónapig volt bezárva, mintha bűnözők lettek volna.
Aztán végre menedékjogot kaptak, és azóta is Magyarországon élnek.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága tegnap kimondta, hogy az állam megsértette az iráni férfi és kisfia emberi jogait. A rendkívüli módon elhúzódó fogvatartás a tranzitzónában jogellenes volt, illetve arra embertelen és megalázó körülmények között, jogorvoslati lehetőség biztosítása nélkül került sor.
Ennek a legújabb ügynek különlegessége, hogy apát és fiát két különböző eljárásban, a menekültügyi és a kiutasítás végrehajtására szolgáló eljárásban is a tranzitzónában (annak két külön szektorában) tartották fogva, különböző jogi indokokkal (utóbbi eljárás alatt, ha lehet, még cudarabb körülmények között). Az Emberi Jogok Európai Bírósága mindkét esetre megállapította, hogy jogellenes fogvatartásnak minősült. A strasbourgi bíróság 17 500 euró igazságos jóvátételt is megítélt a Magyar Helsinki Bizottság ügyfeleinek.
