Szomszédos államként Magyarország továbbra is kiáll a mihamarabbi ukrajnai béke mellett, és minden bírálat és támadás ellenére ekként fog tenni a jövőben is – hangsúlyozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a tárca tájékoztatása szerint az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) ülésén New Yorkban.
A tárcavezető emlékeztetett arra, hogy olyan országot képvisel, amely a szomszédságban, a háború árnyékában él immár több mint ötszáz napja, s így rendkívül súlyos és közvetlen módon szembesül annak negatív következményeivel. „A magyar emberek már idáig is nagy árat fizettek a háborúért, miközben azért semmilyen felelősséget nem viselnek” – mutatott rá. „Egy szomszédos ország, egy olyan nemzet képviselőjeként, amelynek tagjai áldozatául esnek ennek a háborúnak, továbbra is a mielőbbi béke mellett szeretnék érvelni, noha értem, hogy ez nem áll teljesen összhangban a fősodorbeli állásponttal. És továbbra is így fogunk tenni, akkor is, ha az álláspontunkért bírálni és támadni fognak bennünket” – jelentette ki. Szijjártó Péter az ukrajnai helyzettel foglalkozó ENSZ BT-ülésen leszögezte, hogy a fegyveres konfliktus megoldása nem a harctéren keresendő, hanem a tárgyalóasztalnál. Ukrán kollégája felszólalását követően kiemelte: gyakorta hallani, hogy egyelőre nem adottak a körülmények a diplomáciai rendezésről szóló tárgyalások megkezdéséhez, azonban ezek a feltételek napról napra egyre csak romlanak. Minél tovább tart a háború és minél több fegyver érkezik, annál több ember hal meg, annál súlyosabbá válik a pusztítás – közölte. „Azt szeretnénk, ha a nemzetközi közösség több békét szállítana a szomszédságunkba, mint fegyvert” – fogalmazott. A miniszter figyelmeztetett, hogy a kommunikációs csatornák elvágásával a világ még a béke reményét is feladná. Ennek kapcsán pedig üdvözölt minden, béketeremtést célzó erőfeszítést, és emiatt méltatta a Vatikánt, Törökországot és az afrikai államokat. Utóbbiak vonatkozásában az élelmiszerellátás biztonságának fontosságára is kitért, mondván, hogy az ellátási zavarok nagyon könnyedén eredményezhetnek súlyos biztonsági kihívásokat, amelyek globális kihatásokkal is járhatnak, például újabb migrációs hullámok, és ezek nyomán a terrorveszély erősödése révén. „Láthatjuk, hogy még egy biztonsági kihívással sem tudunk megbirkózni, akkor mégis hogyan tudnánk többel?” – tette fel a kérdést. Végül kifejtette, hogy az utóbbi nyolcvan évben most van a legrosszabb állapotban a globális biztonság, „nyíltan és szégyentelenül” hivatkoznak egyes szereplők a nukleáris képességeikre, minden korábbinál magasabb a harmadik világháború kitörésének kockázata. Úgy vélekedett, hogy a világ sebes léptekkel száguld az ismételt blokkosodás irányába, márpedig ezzel Közép-Európának nagyon rossz tapasztalatai vannak, minthogy a térség mindig rajtavesztett a Kelet és Nyugat közötti konfliktuson. „Amikor a civilizált kelet-nyugati együttműködés mellett érvelünk, (.) azért tesszük, mert ez a nemzeti érdekünk” – jelentette ki. „És minél tovább tart a háború, annál kisebb lesz az esély erre” – tette hozzá. (MTI)
