A Kúria azt sem hajlandó megmondani, hogy véleményezte-e az igazságügyi reformmal kapcsolatos törvénytervezeteket. A végtelenül egyszerű kérdésre csak igent vagy nemet kellene mondania, mégsem teszi. A Magyar Helsinki Bizottság szeretné megismerni a Kúria szakmai álláspontját a bevezetett igazságügyi reformról, ezért a Fővárosi Törvényszékhez fordult.
A felfüggesztett uniós pénzek megszerzése érdekében a kormányerő beleegyezett, hogy megerősíti a bíráskodás függetlenségének intézményes garanciáit. Az igazságügyi reform törvénytervezetét az Igazságügyi Minisztérium idén januárban hozta nyilvánosságra. Ekkor nyílt meg annak a lehetősége, hogy véleményezni lehessen a készülő jogszabályt. Többek, így például az Országos Bírói Tanács, a legnagyobb magyar bírói egyesület és a civil szervezetek is éltek a lehetőséggel, nyilvánosan is vállalták a szakmai álláspontjukat. Noha a véleményezés lehetősége a Kúria számára is megnyílt, a szakmai álláspontjáról máig nem tudni semmit.
A Kúria a hazai bíróság rendszer csúcsszerve, amelynek működését az igazságügyi reform is érinti. Fontos volna megismerni hát, mi volt a reformról a szakmai álláspontja, és az mennyiben befolyásolta a tervezetet. De legalább annyit érdemes volna tudni, hogy a Kúria véleményezte-e egyáltalán a hazai bírósági rendszert jelentősen átalakító törvénycsomag tervezetét.
A törvénycsomag elfogadása után a Magyar Helsinki Bizottság közadatigényléssel fordult a Kúriához. A civil jogvédő szervezet arra kérdezett rá, hogy a Kúria véleményezte-e a tervezetet, és ha igen, kérte a vélemény kiadását. A főbíróság azonban – bár nem vitatta, hogy a kért adatok közadatok, és azokat ő kezeli – egyik kérdésre sem volt hajlandó választ adni, arra sem, hogy volt-e véleménye a saját működésére is kiható változásokról.
A Kúria szerint ezek az adatok döntéselőkészítő adatnak minősülnek. Arra, hogy június 8-án – azaz a törvény elfogadását és hatályba lépését követően – hogyan minősülhetnek a döntést előkészítő adatnak, a Kúria vezetőségének válasza már nem tért ki.
Az indokolás szerint a válaszadás – még az „igen” vagy a „nem” válasz is – „a bíróságokba vetett közbizalmat veszélyeztetnék”. A faramuci érvelés önmagáért beszél. Mert mégis hogyan volna lehetséges az, hogy míg egy egyszerű döntésről szóló irat titkos formában az igazságszolgáltatás függetlenségét szolgálja, addig ugyanaz az irat a döntésről nyilvánosan már veszélyezteti az igazságszolgáltatás függetlenségét?
A közérdekű adatok megismerése hozzájárul az állam demokratikus működéséhez. Az állampolgároknak így joguk van legalább azt megtudni, hogy a bírósági reformcsomag tervezetét véleményezte-e a Kúria. A Magyar Helsinki Bizottság ezért indított közadatpert. Remélhetően ennek révén azt is sikerülni tisztázni majd, hogy a hazai főbíróság vezetése valójában miért akarja ezeket az egyszerű tényeket eltitkolni az ország nyilvánossága elől.
