Jogerős végzés mondja ki, hogy véleménynyilvánításnak és nem rongálásnak számít repedező járdák négyszínfestése. Mivel a járdaszínezésnek nem volt társadalmi veszélyessége, ezért a kutyapárti passzivista ellen indított szabálysértési eljárást a Fővárosi Törvényszék most megszüntette. A fontos szólásszabadságperben az alapjogával élő nőt a Magyar Helsinki Bizottság képviselte.
A jogerős végzés indoklása elsősorban a 2019-es alkotmánybírósági határozatra épül. Ez kimondja, hogy egy büntető- vagy szabálysértési ügy megítélésénél mindenképpen meg kell vizsgálni azt, hogy a cselekmény vajon védett alapjoggyakorlásnak minősül-e. Márpedig a politikai véleménynyilvánítást és a tágabban vett véleménynyilvánítási szabadságot az Alaptörvény is védi.
A mostani jogerős végzés lépésről lépésre levezeti, miért nem tekinthető szabálysértésnek, ha kritikai céllal járdákat festenek négyszínűre. A bíróság külön is kiemelte, hogy „az érintett járdaszakasz befestése nem okozott maradandó állagsérelmet az érintett felületen, és objektív módon is alkalmas volt az üzenet közvetítésére”.
„Példaszerű döntés született. Az pedig különösen méltánylandó, hogy a bíróság szabálysértési ügynél alapjogi szempontokat érvényesít. Az utóbbi időszakban a kormányplakátok átragasztása ügyében hozott döntésekből feltűnően hiányzott a cselekmények alkotmányos szempontú vizsgálata, ami aggasztó a polgárok, különösen a véleménynyilvánítási szabadságukkal élni kívánók számára. Bízunk benne, hogy ez a veszélyes tendencia meg fog fordulni ennek a határozatnak a hatására is” – értékelte a jogerős bírósági döntést, Győző Gábor, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje.
