10 év alatt 10%-kal csökkent a mellrákszűrésen résztvevő hölgyek száma. Nem a mammográfiás vizsgálattól kell félni, hanem a betegségtől!
Ezt kell tudni az emlő jó és rosszindulatú daganatairól!
A mammográfiai szűrésen felfedezett elváltozás nem jelent egyet a halálos ítélettel. A
felvételen az emlőben ábrázolódó képletek ugyanis túlnyomórészt jóindulatúak, a
tapasztalatok azt mutatják, hogy csak minden ötödik szövettani mintavétel igazol mellrákot. 1
Az emlő elváltozásai a biológiai viselkedésük – dignitásuk – alapján jó vagy rosszindulatúak.
Előbbi csoporthoz tartoznak például a ciszták, a jóindulatú szöveti csomók, a fibroadenómák.
A kontrollálatlanul növekvő és áttétképzésre képes daganatokat nevezzük rosszindulatú
tumoroknak, amelyek pontos típusának meghatározása minden esetben szövettani
mintavétellel (biopsziával) történik. A rosszindulatú daganatok között előfordulnak
különösen agresszív változatok is, amelyek általában gyorsan nőnek és könnyebben
képeznek áttétet a nyirokrendszerbe vagy más szervekbe. Magyarországon 2020-ban 7565
hölgynél fedeztek fel rosszindulatú emlődaganatot, és körülbelül 2200-an vesztik életüket a
betegség következtében minden esztendőben. 2 Ezzel az emlőrák a negyedik a rosszindulatú
daganatok között a haláloki listán hazánkban.
Kockázati csoportok, akik körében gyakoribb a mellrák
A tumorok előfordulásának kockázata az életkorral együtt nő, de rizikót jelent az is, ha
valakinek a családjában többször előfordult emlőrák, így nagyobb az esélye, hogy
genetikailag hajlamos a betegségre. Ezzel kapcsolatban Dr. Barna Krisztina, az Affidea
Magyarország képalkotó diagnosztika orvosigazgatója elmondta: „Az életkor fontos kockázati
tényező, 35-40 év felett kezd mérhetően nőni az emlődaganat előfordulása, a
legveszélyeztetettebb korosztálynak az 55-65 év közötti nők számítanak. Szintén
veszélyeztetettek azok a nők, akik fiatalabb korban sugárterápiát kaptak a mellkas területén.
A mirigydús, úgynevezett denz típusú emlőben nagyobb az esélye annak, hogy rosszindulatú
daganat alakul ki. Rizikó tényezőnek számít a hormon készítmények szedése is, annak
időtartamával arányosan. A gyermektelen nők is a kockázati csoportba tartoznak. Ennek
hátterében az áll, hogy a várandósság és a szoptatás idején megszűnik a hormonális rendszer
ciklikus változása és ezzel párhuzamosan a mellszövet ebből adódó ciklikus újjáépülése is. Ez
a pihenési idő gyakorlatilag csökkenti az esélyt arra, hogy elinduljon valamilyen kóros
növekedés.”
A mammográfiás mellrákszűrés életet ment
A rosszindulatú emlődaganatok gyógyításánál alapvető, hogy minél korábban fedezzék fel a
betegséget. Magyarországon a 45-65 év közötti nők 35%-a vett részt mammográfiai szűrésen
1 https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/7091922/
2 Forrás: https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php?title=Cancer_statistics_-
_specific_cancers&oldid=578153#Breast_cancer
2020-ban, ami 10%-kal alacsonyabb részvételi arány, mint tíz évvel korábban. 3 A szűrés
fontosságával kapcsolatban Dr. Barna Krisztina hangsúlyozta: „Minél korábban, minél kisebb
méretben fedezzük fel az elváltozást, annál nagyobb az esély a gyógyulásra. Az
emlődaganatoknak alapvető és elsődleges terápiája a sebészi eltávolítás, amelyet
kiegészíthetnek a kemo- és sugárterápiás eljárások, daganattípustól függően
hormonkezelések. Az apróbb daganatok könnyebben műthetők, sok esetben az emlő
megtartása, a mell esztétikai korrekciója is szebben megoldható. Ezért minden 35 év feletti
hölgynek évente ajánlott a mammográfiai szűrés, amellyel még időben felfedezhetőek a
rosszindulatú elváltozások.”
