A kapcsolatoknak, a házasságoknak nem a lemondásokról kell szólnia!
Vicsápi Natália, önismereti tanító, változás nagykövet, a Nati Method alapítója elárulja, mik lehetnek a jó kapcsolat illetve házasság alappillérei, mit tegyünk, ha kezdjük elveszteni önmagunkat, és hogyan alakíthatjuk jól a párkapcsolatunkat, és miért fontos az önismeret?!
A szakember hangsúlyozza, hogy sokszor a tökéleteset keressük, és vannak, akiknek megvan a racionális elképzelése az ideális partnerről, ami téves útra vezethet. Ahelyett, hogy meglátnánk a valódi értékeket a társunkban, egy idealizált képet kergetünk.
– Azt szoktam mondani a hozzám fordulóknak, akár nőről vagy férfiról legyen szó, hogy inkább a tökéletesnek az értékeit próbálják leírni. Nem is a kinézetére gondolok itt, ugyanis nagyon sokszor a külcsínre fókuszálnak az emberek, hanem inkább az értékekre koncentráljunk! Sokszor megtörténik, hogy a sors odahozza nekünk a számunkra tökéleteset. De mivel van egy nagyon racionális elképzelésünk, hogyan is kellene annak a tökéletes társnak kinéznie, ezért nem is vesszük észre azt, aki már ott van mellettünk, és számunkra a legtökéletesebb lenne. Úgyhogy én mindig arra tanítom a párjukat keresőket, hogy az értékekre próbáljanak összpontosítani! Engedjenek egy kicsit a racionális elvárásokból! – kezdte Vicsápi Natália, a Nati Method megalapítója.
A szakértő azt is részletezte, mi a jó kapcsolat illetve házasság alappillére:
– Én mindig azt mondom, hogy egymás iránti tisztelet és a feltétel nélküli elfogadás a legfontosabb! Úgy kezdődik egy szerelmi kapcsolat, házasság, hogy amikor szerelmesek vagyunk, abban a pillanatban nincs agyi reakció, nem gondolkodunk olyankor, hanem átéljük az érzést teljes mértékben. A szerelem fantasztikus érzés, hiszen olyankor elfogadjuk a másikat úgy, ahogy van. Hiába utasítja el a kiválasztottunkat a környezetünk, mi úgy látjuk a másikat, hogy számunkra ő a legtökéletesebb. Amikor nincs agyi reakció, akkor képesek vagyunk az értékeket kiemelni, de ami a leglényegesebb, hogy feltétel nélkül fogadjuk el a másikat, és éljük meg közösen ezt a csodálatos érzést. Valójában ennek a feltétel nélküliségnek meg kellene megmaradni a kapcsolatban, a házasság után is. Általában akkor szokott elcsúszni a dolog, amikor az a szerelem kicsit elhalványul, visszajönnek a gondolatok, a klasszikus érzelmeink, amelyekkel az életet éltük. Azok alapján pedig elkezdjük ítélni a másikat, valamint elvárásokat felsorakoztatni, és amikor a másik nem teljesíti a vágyainkat, akkor hirtelen a szerelemből szomorúság lesz, és eltűnik a boldogság. A következő dolog, aminek alappillérnek kell lennie az, hogy hagyjuk meg a másik szabadságát, autonómiáját! Sokan azt gondolják, hogy egy komoly kapcsolatban vagy egy házasságban joga van megmondani a párjának, mit tegyen, hogyan viselkedjen. A kapcsolatok nagy többségében a másik fél meg akarja szabni a játékszabályokat, ezáltal a szerelmet, a feltétel nélküliséget átveszik az elvárások, a szabadság átalakul „rabsággá”. Hogyha az egyik fél mindent meg akar adni a másiknak, akkor rabbá válik abban a kapcsolatban. Tudniillik ugyanis, van az a mondás, hogy a rab és börtönőr között sosem lehet jó kapcsolat. Nagyon fontos, hogy fogadjuk el feltétel nélkül a másikat, hagyjuk meg a szabadságát, legyen joga dönteni dolgokról. A kapcsolatoknak, a házasságoknak nem a lemondásokról kell szólnia – mondta az önismeret tanító, aki azt is hangsúlyozza, hogy a jó kapcsolatok, házasság alapja az önismeret:
– Mindenféleképpen fontos az önismeret. Évente kétszer tartok egy hetes elvonulást pároknak, házastársaknak, akik valamilyen problémákkal küzdenek. Ezeken az alkalmakon, amikor felteszem a kérdést, hogy hol és mikor vesztek el, akkor valójában nem tudják a válaszokat. Megkérdezem olyankor, hogy miért nem boldogok, hiszen van, hol lakniuk, van gyermekük, közös programokra, nyaralásokra járnak. Felteszem mindig a kérdést, mégis mi az, ami hiányzik, miért lesz úrrá rajtuk a szomorúság az öröm helyett?! A válasz erre az, hogy az önismeret hiányzik. Ugyanis egy kapcsolat úgy kezdődik, hogy ráfókuszálunk a másikra, és tőle várjuk el a boldogságot, örömet. Ilyenkor elkezdődik a hatalmi harc a kapcsolaton belül, majd kialakul az, hogy az egyik fél a dominánsabb, a másik fél pedig megadja magát. Képzeljük el, hogy életünk első kapcsolata ugyanolyan mint a szüleink kapcsolata. Ahogyan, amilyen érzelemmel ők élik házasságukat, ahogyan a nő viszonyul a férfihoz, és ahogy a férfi a nőhöz, az volt már számunkra a minta. A párkapcsolati elvonulások során ezeket tudatosítjuk magunkban, és ezeken változtatunk. A másik dolog, amiért az önismeret nagyon fontos egy párkapcsolatban, hogy a párunk a legnagyobb tükrünk. Ami kiveri a biztosítékot a párunkban, az azt jelenti, hogy mi is úgy viselkedünk, mi is úgy cselekszünk, csak nem vagyunk képesek meglátni. Nagyon sok kapcsolatban az őszinteség hiánya, a féltékenység, az irigység, az egymással versengés uralkodik, nem pedig a szeretet és a szerelem. Ezeket a rossz érzéseket otthonról hozzuk, amiket az életünk során láttunk. Csakis az önismeretnek köszönhetően vagyunk képesek ezeket a fájdalmakat, tüskéket, negatív gondolatokat legyőzni, feldolgozni és átvenni az irányítást az érzelmeink felett. Az önismeretet végig járó párok, akik bevezetik az életükbe ezt a módszert, és tudatosan élnek, sorban arról számolnak be, hogy eltűntek a harcok, a negatív érzések, ennek következtében pedig újra visszakerül a szabadság és a feltétel nélküliség a kapcsolatba.
