A hazai bíróság ezt azzal indokolta, hogy érvényes papírok híján személyazonosságát nem lehetett megállapítani, és nem voltak magyarországi kapcsolatai sem. A bíróság először két hónapra rendelte el a fogvatartását, majd újabb egy hónappal meghosszabbította.
Később a magyar hatóságok oltalmazottként ismerték el. Az iraki férfi a Magyar Helsinki Bizottság segítségével az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult, mert szükségtelennek, így alapjogsértőnek tartotta fogvatartását.
A strasbourgi bíróság egyetértett az iraki panaszossal. Kimondta, hogy a magyar hatóságok önkényesen sértették meg a személyes szabadságát a három hónapos menekültügyi őrizetével. A bíróság szerint nem fogadható el a kormány érvelése, miszerint azért tartották fogva az iraki panaszost, hogy megakadályozzák a feltételezett szökését a hatóságok elől: noha ő maga kereste fel a rendőröket . A strasbourgi ítélet arra is kitér: azzal a hivatkozással sem lehetett volna automatikusan elzárni a menedékkérőt, miszerint a hatóságok feltételezték, hogy nem fog velük együttműködni. Ez egyáltalán nem igazolódott be egyébként. A strasbourgi bíróság szóvá tette azt is, hogy az őrizetet elrendelő és meghosszabbító határozatoknak hiányos az indoklása, és nem térnek ki az egyéni körülményekre.
„Szívből örülünk ügyfelünk győzelmének. Majdnem nyolc évet kellett erre várnia. Visszaigazolja ez a mi civil jogvédő munkánkat is, hiszen az Emberi Jogok Európai Bírósága is arra a következezésre jutott, amire mi is. Nem ez az első ilyen strasbourgi ügyünk, többet is megnyertünk már a visszaélésszerű menekültügyi őrizetek miatt. A helyzet azóta még rosszabb lett, hiszen a szabálytalanul érkező menedékkérőket most már nem elzárják, hanem bármiféle tisztességes eljárást mellőzve Szerbiába kényszerítik vissza” – értékelte az ítéletet Kovács Tímea, a Magyar Helsinki Bizottság szegedi ügyvédje, aki a panaszost képviselte a strasbourgi eljárásban.
Az elszenvedett jogsérelme miatt az iraki férfinak 6500 eurós igazságos elégtételt állapított meg a strasbourgi bíróság.
