Településüzemeltetés, vagyongazdálkodás, város és községgazdálkodás, étkeztetés, ingatlan üzemeltetés és hasznosítás, gazdasági hivatali, közfoglalkoztatási feladatok – jellemzően ezeken a területeken találkozhatunk az önkormányzatok, illetve a társulások fenntartásban működő, gazdasági, műszaki ellátó szervezetekkel.
Az Állami Számvevőszék ellenőrzésének és tanácsadásának eredményeként az intézmények több mint kétharmadánál javultak a csalásmentes működés feltételei, ami egyaránt erősíti a szolgáltatások biztonságát és a közbizalmat. A fennmaradó egyharmadnál a gazdálkodásban és az integritás érvényesülése tekintetében a hibák előfordulásának kockázatai változatlanul maradtak, vagy – a vezetői cselekvés hiánya miatt – tovább növekedtek.
A közszolgáltatást nyújtó intézmények szabályszerű, hatékony és eredményes működésének és gazdálkodásának alapfeltétele a belső kontrollrendszer megfelelő kialakítása. A szervezeti, működési és gazdálkodási kereteket kialakító szabályozási környezetet minden közpénzt felhasználó szervezetnek, így az önkormányzati intézményeknek is meg kell teremteni. Ebben alapvető fontosságú a felelős vezetői magatartás és feladatellátás, amelynek része, hogy az intézmények vezetői a vonatkozó jogszabályi előírások szerint kialakítsák belső kontroll környezetüket, elkészítsék a belső kontrollrendszer minőségének értékeléséről szóló vezetői nyilatkozatot, és arról igazoltan tájékoztassák az irányító szervet.
Az ÁSZ egyszerre végezte el az önkormányzatok, illetve a társulások fenntartásban működő, 140 gazdasági, műszaki feladatokat ellátó intézmény belső kontrollrendszere lényeges elemei kialakításának az ellenőrzését. Közülük 62 intézmény működésében és gazdálkodásában már a kezdeti lépéseknél magas kockázatokat azonosított, mivel ezeknek az intézményeknek a vezetői nem igazolták, hogy felelős vezetőként gondoskodtak a belső kontrollrendszer lényeges elemeinek a szabályszerű kialakításáról, illetve arról, hogy az erről szóló vezetői nyilatkozatot az irányító szervük részére is megküldték.
Az ellenőrzés lehetővé tette a kockázatok mérséklését. Az Állami Számvevőszék célja a figyelemfelhívásokkal az volt, hogy az intézmények a működés és a költségvetési támogatás-felhasználás magas kockázatait csökkentsék, biztosítva ezzel a közfeladatra kapott közpénzek elszámoltathatóságát és átláthatóságát.
43 intézmény vezetője felelős magatartást tanúsított, intézkedett a jelzett szabálytalanság jövőbeni javítása érdekében, esetükben a kockázatok mérséklődtek. A fennmaradó 17 intézmény esetében a gazdálkodásban és az integritás érvényesülése tekintetében a hibák előfordulásának kockázatai változatlanul maradtak, vagy – a vezetői cselekvés hiánya miatt – tovább növekedtek. A közvagyon, a közpénzek célszerű felhasználása kérdőjelezhető meg azoknál az intézményeknél, amelyek a magas kockázati besorolás és az intézkedési kötelemmel járó figyelemfelhívás ellenére nem tettek intézkedést a szabályosság helyreállítására.
